Kötelező előadások (politológia szak)
EURÓPAI ÉS MAGYAR ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUS-TÖRTÉNET I.
(első szemeszter)
A politológus alapképzésben oktatott tárgy alapvető célkitűzése az európai alkotmányfejlődésbe ágyazott képviseleti modellek történetének áttekintő ismertetése, s ezen keresztül a parlamentáris, illetőleg attól eltérő kormányzati rendszerek tanulmányozása. A stúdium összehasonlító alkotmánytörténeti koncepciót valósít meg: a történeti fejlődést bemutató előadások tartalmi megközelítése Európa régióinak jellegzetességeire épül. Szakítva a korábbi egyetemes történeti felfogással, mely az európai történelem fókuszává az európai nyugatot tette, előadásaink közel azonos súllyal foglalkoznak Európa különféle régióival. A tantárgy koncepciója szerint az egyes régiók fejlődési törvényszerűségeinek részletes ismerete nélkül nem értelmezhető különbözőségük, ennél fogva szükségképpen felületes kép alakul ki a hallgatóban a szélső nemzetekről, de hiányos információi lesznek az angolszász peremről is. Erre az alapra kerül azután fel a képviseleti rendszerek fejlődésének előadása: a törzsi demokratikus képviseleti szerkezettől a szabadságok eltérő köreire épülő, majd rendibe forduló középkori képviselet, a modern polgári teóriák kritikából fakadt majd valóság által alakította képviseleti megoldásai a polgári berendezkedésnek. A közvetett és a közvetlen képviselet elméleti alapjai és gyakorlati megvalósításai, s végül a 18-20. század legnagyobb hatású képződménye a parlamentáris kormányrendszer. A tananyag második egységét a hatalmi ágak történeti modelljeinek fejlődése és a hatalommegosztás kialakult módozatai egészítik ki.
Az előadások időpontja
- csütörtök 12.00-14.00 óra (B/I. tanterem)
Az előadások tematikája
- Állam és jog fogalomváltozásai a középkortól a modern államokig. Az államhatalom keletkezésére vonatkozó elméletek, a történeti államtípusok (antik, hűbéri, rendi, abszolút, modern)
- Az alkotmány fogalma és típusai, az alkotmányosság fejlődése (az angol és a francia/kontinentális modell)
- Államforma, kormányforma, államszerkezet
- A hatalmi ágak rendszere (elmélet háttér és fejlődés)
- Az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei
- Az angol polgári forradalom, az angol alapjogi fejlődés alapjai
- Az USA alkotmányos fejlődése
- Franciaország a forradalmi alkotmányoktól az első világháborúig
- A belga alkotmányosság fejlődése, az 1831-es belga alkotmány rendelkezései és az osztrák államfejlődés
- A skandináv alkotmányos monarchiák létrejötte és fejlődése a 20. századig
- Az olasz és a német egység létrejötte
- Kormányformák 1: a történeti és a modern kormányformák csoportosítása, a demokratikus kormányformák
- Kormányformák 2: a nem demokratikus kormányformák (sztálinizmus, fasizmus, nácizmus)
Tananyag és a vizsga
Az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet című tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek és tanulmányok.
Kötelező irodalom
- Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet, Budapest, 2003. Osiris Kiadó
Ajánlott irodalom
- Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba, Budapest, 1998. Atlantisz Kiadó
- Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament, Budapest, 2002. Osiris Kiadó
Számonkérés formája
A kurzus vezető oktatója
- Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán egyetemi adjunktus PhD
Előadók
- Dr. Beliznai Kinga habil. egyetemi docens PhD
- Dr. Heil Kristóf Mihály egyetemi tanársegéd
- Dr. Képes György habil. egyetemi docens PhD
- Dr Képessy Imre egyetemi adjunktus PhD
- Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán egyetemi adjunktus PhD
- Dr. Mezey Barna professor emeritus DSc
EURÓPAI ÉS MAGYAR ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUS-TÖRTÉNET II.
(második szemeszter)
A politológus alapképzésben oktatott tárgy alapvető célkitűzése az európai alkotmányfejlődésbe ágyazott képviseleti modellek történetének áttekintő ismertetése, s ezen keresztül a parlamentáris, illetőleg attól eltérő kormányzati rendszerek tanulmányozása. A stúdium összehasonlító alkotmánytörténeti koncepciót valósít meg: a történeti fejlődést bemutató előadások tartalmi megközelítése Európa régióinak jellegzetességeire épül. Szakítva a korábbi egyetemes történeti felfogással, mely az európai történelem fókuszává az európai nyugatot tette, előadásaink közel azonos súllyal foglalkoznak Európa különféle régióival. A tantárgy koncepciója szerint az egyes régiók fejlődési törvényszerűségeinek részletes ismerete nélkül nem értelmezhető különbözőségük, ennél fogva szükségképpen felületes kép alakul ki a hallgatóban a szélső nemzetekről, de hiányos információi lesznek az angolszász peremről is. Erre az alapra kerül azután fel a képviseleti rendszerek fejlődésének előadása: a törzsi demokratikus képviseleti szerkezettől a szabadságok eltérő köreire épülő, majd rendibe forduló középkori képviselet, a modern polgári teóriák kritikából fakadt majd valóság által alakította képviseleti megoldásai a polgári berendezkedésnek. A közvetett és a közvetlen képviselet elméleti alapjai és gyakorlati megvalósításai, s végül a 18-20. század legnagyobb hatású képződménye a parlamentáris kormányrendszer. A tananyag második egységét a hatalmi ágak történeti modelljeinek fejlődése és a hatalommegosztás kialakult módozatai egészítik ki.
Az előadások időpontja
- csütörtök 12.00-14.00 óra (B/I. tanterem)
Az előadások tematikája
- A magyar reformkor sajátosságai, a rendi dualizmus és a felvilágosult abszolutizmus állammodellje és annak változásai (1790/1791–1848)
- A törvényes forradalom alkotmánya: az 1848. áprilisi törvények értékelése, alkotmányos és politikai változások 1848–1849-ben
- Az alkotmányos rendszert érintő változások, a neoabszolutizmus sajátosságai (1849–1867)
- Az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés létrejötte és rendszere
- A szabadságjogok fejlődése Magyarországon
- Választójog és választási rendszer a dualizmusban
- Az országgyűlés szervezete és működése (1865–1918)
- Kormányzás, kormányzati feladatok és szakigazgatás a polgári korban
- A helyi és a területi igazgatás a polgári korban (községek és törvényhatóságok)
- Az igazságszolgáltatás jellegzetességei a polgári korban (bírósági szervezet, bírói függetlenség)
- Politikai fordulatok és az államszervezet változásai az első világháború után és a Horthy-korszak (1918–1944)
- A második világháború utáni átmeneti időszak és az államszocializmus jellegzetességei (1944–1985)
- Az államszocialista rendszer felbomlása, a rendszerváltoztatás és a Harmadik Magyar Köztársaság (1985–2011)
Tananyag és a vizsga anyaga
Az európai alkotmány és parlamentarizmus történet című tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek és tanulmányok.
Kötelező irodalom
- Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet, Budapest, 2003. Osiris Kiadó
Ajánlott irodalom
- Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba, Budapest, 1998. Atlantisz Kiadó
- Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament, Budapest, 2002. Osiris Kiadó
Számonkérés formája
A kurzus vezető oktatója
- Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán egyetemi adjunktus PhD
Előadók
- Dr. Beliznai Kinga habil. egyetemi docens PhD
- Dr. Gosztonyi Gergely egyetemi tanár PhD
- Dr. Heil Kristóf Mihály egyetemi tanársegéd
- Dr. Képes György habil. egyetemi docens PhD
- Dr Képessy Imre egyetemi adjunktus PhD
- Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán egyetemi adjunktus PhD