A magyar büntetőjogi kodifikáció története (alternatív kurzus)
Az adatvédelem és az információszabadság szabályozásának története Magyarországon (alternatív kurzus)

A magyar büntetőjogi kodifikáció története

Az előadások időpontja

• csütörtök 18.00-20.00 (V. tanterem)

Az előadások tematikája

1. Az európai és a magyar büntetőjogi kodifikáció kezdetei
2. A felvilágosodás hatásai: az 1712. évi és az 1795. évi javaslatok
3. Reformkori törekvések: az 1827. és az 1843. évi plánumok
4. Büntető tárgyú jogszabályok 1848-49-ben. Az osztrák monarchikus diktatúra kodifikációja: az 1852. évi Strafgesetz
5. Az 1861 és 1874 közötti időszak büntetőpolitikai programja
6. A klasszikus büntetőjog magyar kodifikációja: a Csemegi-kódex
7. A reformiskolák és a büntető novellák (1908, 1913, 1928)
8. A szovjet típusú szocializmus büntető kódexe (1945–1970)
9. A büntetőjog reformja az 1970-es években. Kodifikációs műhelyproblémák
10. A büntetés-végrehajtás kodifikációjának mérföldkövei
11. Kodifikáció Európában a 19–20. század fordulóján

Tananyag és a vizsga anyaga

A magyar magánjogi és büntetőjogi kodifikáció története című kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek). 

Kötelező irodalom

• Mezey Barna: A büntetőjogi kodifikáció kezdetei Magyarországon. (Bónis György az első magyar büntető kódex tervezet). In: Jogtörténeti Szemle 2004. I. 55-57. o.
• Jogtörténeti Szemle 2008/4. szám. A büntető novella kibocsátásának 100. évfordulója alkalmából 2008. június 19-én az ELTE Állam,- és Jogtudományi Karán rendezett tudományos emlékülés előadásai: 
  • Balogh Elemér: A magyar büntetőjogi dogmatika kezdetei
  • Máthé Gábor: Adalékok a büntető-gyakorlat kérdéseihez a két nagy kodifikáció között
  • P. Szabó Béla: Bernolák Nándor, az I. büntető novella egyik kodifikátora és kommentátora 
  • Madai Sándor: A csalás tényállása a Csemegi-kódex és az I. Büntető novella tükrében
  • Bárándy Péter: A feltételes elítélés megjelenése a magyar büntetőjogban az I. büntető novella révén.
  • Mezey Barna: Ami az első büntető novellából kimaradt. Törvényi válaszok a közveszélyességre
  • Papp László: Új büntetőjogi irányzatok a századfordulón: a kriminálantropológia megjelenése Magyarországon

Ajánlott irodalom

• A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére. Jogtörténeti Értekezések 26., Budapest 2001. Osiris Kiadó
• Mezey Barna: Börtönügyi törvényjavaslat 1843-ban, Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XXXI. 1989 [1991]
• Mezey Barna: A büntető hatalom és a magyar liberalizmus (A büntető hatalom és a büntető kodifikáció az első liberális nemzedék gondolkodásában, in: Hatalommegosztás és jogállamiság, Jogtörténeti Értekezések 19. kötet, [Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke], Budapest 1998

Számonkérés formája

• írásbeli beszámoló

A tárgyat oktató tanszék

• Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
  Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.
  A kurzus vezető oktatója: Bódiné dr. Beliznai Kinga egyetemi docens Ph.D. 

Előadók

• Bódiné dr. Beliznai Kinga egyetemi docens Ph.D.
• Dr. Horváth Attila egyetemi magántanár Ph.D.
• Dr. Képessy Imre tanársegéd
• Dr. Lőrincz József címzetes egyetemi tanár
• Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.

Az adatvédelem és az információszabadság szabályozásának története Magyarországon

Az előadások időpontja

• hétfő 16.00-18.00 IX. tanterem

Az előadások tematikája

1. Bevezetés, alapfogalmak
2. Az adatvédelem szabályozásának kezdetei – nemzetközi kitekintés
3. Az adatvédelem szabályozásának gyökerei Magyarországon
4. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) elfogadása, szerkezete
5. Adatvédelmi biztos jogállása, hatásköre
6. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) szerkezete, alapfogalmak
7. Az adatkezelés jogalapja, adatbiztonsági követelmények
8. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogállása
9. A NAIH eljárásai
10. Az információszabadság kezdeti szabályzása (Avtv. és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény)
11. A közérdekű adatok megismerésének szabályai az Infotv. alapján
12. A közérdekű adatok közzététele
13. Az Európai Unió adatvédelmi szabályozása
14. Számonkérés

Tananyag és a vizsga anyaga

Az adatvédelem és az információszabadság szabályozásának története Magyarországon című kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek).

Kötelező irodalom

• A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.)
• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)
• Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény
• Jóri András (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban, Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2012

Ajánlott irodalom

• Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv, Budapest, Osiris Kiadó, 2005
• Majtényi László: Az információs szabadságok, Budapest, Complex Kiadó, 2006

Számonkérés formája

• írásbeli beszámoló 

A tárgyat oktató tanszék

• Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
  Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.
  A kurzus vezető oktatója: Dr. Losonczi Eszter Ph.D. hallgató

Előadók

• Dr. Losonczi Eszter Ph.D. hallgató