Évfolyamdolgozatok

Évfolyamdolgozatok

Évfolyamdolgozatok

Az évfolyamdolgozat-írás célja egy meghatározott témakör tudományos igényű feldolgozása, amelynek során a hallgató megismerkedik a tudományos kutatás fogásaival, a könyvtárazás, a levéltári kutatás módszertani kérdéseivel, a tanulmányírás alapvető elvárásaival és a tudományos hivatkozási gyakorlattal. Az évfolyamdolgozatok értékelésénél a bírálók formai és tartalmi kritériumokat vesznek figyelembe. A formai követelmények a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátus, a pontos és kimerítő irodalomjegyzék, az előírt minimális terjedelem (a tartalomjegyzéken, az irodalomjegyzéken és a függelékeken kívül 1 ív, azaz 40.000 betűhely, vagyis 23-25 gépelt oldal) teljesítése. Tartalmi szempontok: a feldolgozás alkotmánytörténeti és jogtörténeti mondanivalójának aránya és súlya, a téma megszerkesztettsége és áttekinthetősége, az elemzés érthetősége, a feldolgozott tudományos irodalom terjedelme, a munka lényegi tartalmának és mondanivalójának összefoglalása, az írás stílusa.

Az évfolyamdolgozatok értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik, és a jegy vizsgajeggyel egyenértékű. Jelentkezni személyesen lehet a Tanulmányi Hivatal által megjelölt időszakban és feltételekkel, a Kar által szabályozott módon. Évfolyamdolgozat esetén témaválasztó lapot nem kell külön kitölteni/aláíratni. Az évfolyamdolgozat benyújtása csak személyes konzultációk igazolása után lehetséges, és a témaegyeztetés személyesen történik az oktatóval az első konzultációs időpontban. A leadás határidejét a Tanulmányi Hivatal határozza meg. Az évfolyamdolgozatot kizárólag elektronikus úton kell benyújtani: az évfolyamdolgozatot a hallgatónak egy darab közös e-mailben kell megküldenie a konzulensnek és a tanszéki előadónak.

(A letölthető dokumentumokban közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a bennük foglaltakért a tanszék semmilyen felelősséget nem vállal. Kérjük, hogy az információkat minden esetben vessék össze a Tanulmányi Hivatal hirdetményeivel!)

A tanszékhez leadott évfolyamdolgozatok száma

2017/2018. tanév I. félév 51
2017/2018. tanév II. félév 62
2018/2019. tanév I. félév 116
2018/2019. tanév II. félév 52
2019/2020. tanév I. félév 100
2019/2020. tanév II. félév 51
2020/2021. tanév I. félév 147
2020/2021. tanév II. félév 34
2021/2022. tanév I. félév 114
2021/2022. tanév II. félév 80
2022/2023. tanév I. félév 114
2022/2023. tanév II. félév 34
2023/2024. tanév I. félév 160
2023/2024. tanév II. félév  

Javasolt olvasmánylista az évfolyam- és szakdolgozat írás megkezdéséhez

A tanszék oktatói évfolyamdolgozatokat az alábbi (javasolt) témakörökben fogadnak be

A felsorolt témakörökben csak a témát meghirdető oktatónál lehet évfolyamdolgozatot készíteni. A tanszék az évfolyam- és szakdolgozat előfeltételéül határozza meg az évfolyam- és szakdolgozati konzultációra való NEPTUN jelentkezést.

További, a hallgató által választott témák kimunkálása is lehetséges az oktatóval folytatott előzetes egyeztetés alapján.

 

Beliznai Kinga

  • A bírói függetlenség a magyar jogszabályokban (XV-XX. század)
  • A bírók fegyelmi felelőssége a XIX-XX. században
  • A büntetőjogi kodifikáció állomásai a magyar jogtörténetben
  • A felsőbíróságok szervezeti fejlődése, működése Magyarországon (1723-1945)
  • A házassági jog alakulása a kezdetektől az 1894:31. tc.-ig
  • A kötelező polgári házasság bevezetése Magyarországon (Az 1894:31. tc.)
  • A parlamenti követek/képviselők jogállása
  • A rendi országgyűlés szervezete, működése
  • Családjogi intézmények (a gyermekek jogállása, az örökbefogadás, a gyámság és a gondnokság szabályozása a magyar jogban)

Gosztonyi Gergely

  • A véleménynyilvánítás szabadsága az algoritmusos társadalomban
  • A közösségi média szabályozása Európában
  • A közösségi média szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban
  • Az új európai digitális médiaszabályozási keretrendszer (DSA-DMA)
  • 'Dermesztő hatás' (chilling effect) az internetes kommunikációban és ennek jogi vonatkozásai
  • Az internetes tárhelyszolgáltatók felelősségi kérdései
  • Az Emberi Jogok Európai Bíróságának médiajogi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlata
  • Az Európai Unió Bíróságának médiajogi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlata
  • Az európai médiaszabályozás története
  • A fake news és a jog kapcsolatrendszere
  • A médiaműveltség fejlesztése a jog segítségével
  • A véleménynyilvánítási szabadság történeti fejlődési íve
  • Right to be forgotten, avagy felejt-e az internet?
  • A szólás szabadsága, avagy az interneten mindent szabad?
  • Közszolgálat és politika kapcsolata Magyarországon a XXI. században
  • A hatályos magyar médiatörvény jelene és múltja
  • Nem-nyereségérdekelt (közösségi-alternatív) médiaszolgáltatás helyzete Magyarországon az ezredforduló előtt és után
  • A magyar média szabályozása a rendszerváltás után
  • A magyar média szabályozása 1949 és 1989 között
  • Az 1848-as sajtótörvény mai szemmel

Horváth Attila

  • Gazdasági társaságok joga
  • Kereskedelmi jogunk fejlődése
  • Nemzetiségi jog
  • Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek
  • Tőzsde, értékpapírjog

Képes György

  • A központi igazgatás története, a modern szakigazgatás kialakulása
  • A magyar és európai választójog története
  • A magyar király jogállása és jogkörei, uralmi felségjogok és tiszteleti jogok
  • A skandináv államok alkotmánytörténete a középkortól a 19. századig
  • Abszolutizmus, neoabszolutizmus
  • Az Egyesült Államok képe a magyar jogtörténetben
  • Köztársasági eszme és a jogfolytonosság kérdése

Képessy Imre

  • A büntetőjog reformja a 19-20. század fordulóján
  • A reformkor és az áprilisi törvények - a polgári Magyarország megszületése
  • Az alkotmány és annak értelmezése a 19. századi Magyarországon
  • Az alkotmánybíráskodás kialakulása, nemzetközi modelljei
  • Az Országbírói Értekezlet és az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok
  • Bírói hatalom a 19. század Magyarországán

Megyeri-Pálffi Zoltán

  • Az anyakönyvezés jogszabályi hátterének fejlődése napjainkig
  • A névviselés szabályozástörténete
  • Névváltoztatás és névmagyarosítás a dualizmus korában
  • A névváltoztatás jogszabályi hátterének változásai
  • A nemességigazolás
  • Bíróságszervezés 1872-től napjainkig (általában)
  • Bíróságszervezés 1872-től napjainkig (egy település vonatkozásában)
  • A bírósági szervezetrendszer építészeti háttere
  • Törvényhatósági igazgatás
  • A tanácsi igazgatás
  • A közigazgatási szervezetrendszer építészeti háttere
  • A törvényhozás épületei

Mezey Barna

  • A börtönügy történetének fejezetei, börtönrezsimek, a börtönügy szabályozásának fejlődése
  • A büntetésvégrehajtás keretei, a szabadságvesztés-büntetés foganatosításának feltételrendszere
  • Börtönépítészet, rezsimkérdések
  • Rabok a tömlöcben, rabjogok, végrehajtási normák
  • Az európai büntetésvégrehajtási tudományosság
  • A magyar börtönügyi szakirodalom
  • A büntetőjog tudományának fejlődése
  • Büntetés-végrehajtás a középkorban: instrumentumok, processsusok, rituálék
  • A büntetés céljai
  • A hóhér kulturális szerepvállalása
  • A Rákóczi-szabadágharc jogtörténeti vonatkozásai
  • Az európai parlamentarizmus változatai, Nagy-Britannia és a kontinens modelljei
  • Az országgyűlés fejlődése: egy- és kétkamarás szerkezet, magyar tradíciók
  • Országgyűlési tárgyalások, érvelések, határozathozatal
  • Képviseleti jog - képviseleti formák
  • Erdély államtörténete és jogfejlődése 1848 előtt