Évfolyamdolgozatok

Évfolyamdolgozatok

Az évfolyamdolgozat-írás célja egy meghatározott témakör tudományos igényű feldolgozása, amelynek során a hallgató megismerkedik a tudományos kutatás fogásaival, a könyvtárazás, a levéltári kutatás módszertani kérdéseivel, a tanulmányírás alapvető elvárásaival és a tudományos hivatkozási gyakorlattal. Az évfolyamdolgozatok értékelésénél a bírálók formai és tartalmi kritériumokat vesznek figyelembe. A formai követelmények a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátus, a pontos és kimerítő irodalomjegyzék, az előírt minimális terjedelem (a tartalomjegyzéken, az irodalomjegyzéken és a függelékeken kívül 1 ív, azaz 40.000 betűhely, vagyis 23-25 gépelt oldal) teljesítése. Tartalmi szempontok: a feldolgozás alkotmánytörténeti és jogtörténeti mondanivalójának aránya és súlya, a téma megszerkesztettsége és áttekinthetősége, az elemzés érthetősége, a feldolgozott tudományos irodalom terjedelme, a munka lényegi tartalmának és mondanivalójának összefoglalása, az írás stílusa.

Az évfolyamdolgozatok értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. A jegy vizsgajeggyel egyenértékű. Jelentkezni személyesen lehet a Tanulmányi Hivatal által megjelölt időszakban és feltételekkel, a Kar által szabályozott módon. Az évfolyamdolgozat benyújtása csak személyes konzultációk igazolása után lehetséges. A témaegyeztetés és a témafelvétel igazolása – a Tanulmányi Hivatal által kibocsátott nyomtatvány birtokában – személyesen történik az oktatónál az első konzultációs időpontban. A dolgozat leadásának határidejét a Tanulmányi Hivatal határozza meg, és a dolgozatot is a Tanulmányi Hivatalban kell leadni. Az évfolyamdolgozatot végső formájában a leadással egyidőben elektronikus formában is meg kell küldeni a konzulens oktató e-mailcímére.

(A letölthető dokumentumokban közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a bennük foglaltakért a tanszék semmilyen felelősséget nem vállal. Kérjük, hogy az információkat minden esetben vessék össze a Tanulmányi Hivatal hirdetményeivel!)

A felsorolt témakörökben csak a témát meghirdető oktatóknál lehet évfolyamdolgozatot készíteni. További, a hallgató által választott témák kimunkálása is lehetséges az oktatókkal folytatott előzetes egyeztetés alapján. A tanszék az évfolyam- és záródolgozat előfeltételéül határozza meg az évfolyam- és záródolgozati konzultációra való NEPTUN jelentkezést.

A tanszék oktatói évfolyamdolgozatokat az alábbi (javasolt) témákban fogadnak be

Bódiné Beliznai Kinga

  • A bírói függetlenség a magyar jogszabályokban (XV-XX. század)
  • A bírók fegyelmi felelőssége a XIX-XX. században
  • A büntetőjogi kodifikáció állomásai a magyar jogtörténetben
  • A felsőbíróságok szervezeti fejlődése, működése Magyarországon (1723-1945)
  • A házassági jog alakulása a kezdetektől az 1894:31. tc.-ig
  • A kötelező polgári házasság bevezetése Magyarországon (Az 1894:31. tc.)
  • A parlamenti követek/képviselők jogállása
  • A rendi országgyűlés szervezete, működése
  • Családjogi intézmények (a gyermekek jogállása, az örökbefogadás, a gyámság és a gondnokság szabályozása a magyar jogban)

Gosztonyi Gergely

  • A digitális műsorszolgáltatás főbb kérdései hazánkban (televízió és/vagy rádió)
  • A digitalizáció története és szabályozása Európában
  • A hatályos médiatörvény jelene és múltja
  • A magyar médiatörvény-tervezetek elemzése
  • A magyar sajtó szabályozása 1949 és 1989 között
  • A médiaműveltség fejlesztése a jog segítségével
  • A nem-nyereségérdekelt (közösségi) műsorszolgáltatás helyzete Magyarországon az ezredforduló után
  • Az 1848-as sajtótörvény mai szemmel
  • Az üzemben tartási díj múltja, jelene és jövője (avagy a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása)
  • Közszolgálat és politika kapcsolata Magyarországon a XXI. században
  • Nem-nyereségérdekelt (közösségi) műsorszolgáltatás Európa egyes országaiban (javasolt: Olaszország, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság)

Horváth Attila

  • Gazdasági társaságok joga
  • Kereskedelmi jogunk fejlődése
  • Nemzetiségi jog
  • Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek
  • Tőzsde, értékpapírjog

Képes György

  • A központi igazgatás története, a modern szakigazgatás kialakulása
  • A magyar és európai választójog története
  • A magyar király jogállása és jogkörei, uralmi felségjogok és tiszteleti jogok
  • A skandináv államok alkotmánytörténete a középkortól a 19. századig
  • Abszolutizmus, neoabszolutizmus
  • Az Egyesült Államok képe a magyar jogtörténetben
  • Köztársasági eszme és a jogfolytonosság kérdése

Képessy Imre

  • A büntetőjog reformja a 19-20. század fordulóján
  • A reformkor és az áprilisi törvények - a polgári Magyarország megszületése
  • Az alkotmány és annak értelmezése a 19. századi Magyarországon
  • Az alkotmánybíráskodás kialakulása, nemzetközi modelljei
  • Az Országbírói Értekezlet és az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok
  • Bírói hatalom a 19. század Magyarországán

Máthé Gábor

  • A közigazgatás-történet egyes kérdései
  • Kihágási büntetőbíráskodás

Mezey Barna

  • A börtönügy történetének fejezetei; Börtönrezsimek, börtönépítészet, a börtönügy szabályozásának fejlődése
  • A büntetőjog tudományának fejlődése
  • A Rákóczi szabadságharc jogtörténeti vonatkozásai
  • Az európai parlamentarizmus változatai; Nagy-Britannia és a kontinens modelljei
  • Az országgyűlés fejlődése; Egy- és kétkamarás szerkezet, országgyűlési tárgyalások, képviseleti jog - képviseleti formák
  • Büntetés-végrehajtás a középkorban; Büntetési nemek, büntetési instrumentumok, tömlöcök, a kivégzés rituáléja
  • Erdély államtörténete és jogfejlődése 1848 előtt

Révész T. Mihály

  • A büntetőjogi irodalom kezdetei a Pesti Jogi Karon 1877-1948A gyülekezési jog története 1848-1948
  • A sajtójog története a 18. századtól napjainkig
  • Az Állami Számvevőszék működésének jogi keretei Magyarországon 1870-től
  • Az elektronikus sajtó jogi szabályozása a múlt század Magyarországán
  • Összehasonlító európai médiajog

Völgyesi Levente

  • A lelkiismereti és vallásszabadság történeti alapjai, a felekezeti egyenjogúság kérdése
  • A rendi magánjog intézményrendszere
  • Az állam és egyház kapcsolatának alakulása a magyar történelemben
  • Egyházi intézménytörténet
  • Eljárásjogok (1848-1945)
  • Műemlékvédelmi és építési jog története
  • Vármegyék és kiváltságos kerületek igazgatástörténete
  • Városi bíráskodás és jogalkotás Magyarországon