Évfolyamdolgozatok

Az évfolyamdolgozat-írás célja egy meghatározott témakör tudományos igényű feldolgozása, amelynek során a hallgató megismerkedik a tudományos kutatás fogásaival, a könyvtárazás, a levéltári kutatás módszertani kérdéseivel, a tanulmányírás alapvető elvárásaival és a tudományos hivatkozási gyakorlattal. Az évfolyamdolgozatok értékelésénél a bírálók formai és tartalmi kritériumokat vesznek figyelembe. A formai követelmények a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátus, a pontos és kimerítő irodalomjegyzék, az előírt minimális terjedelem (a tartalomjegyzéken, az irodalomjegyzéken és a függelékeken kívül 1 ív, azaz 40.000 betűhely, vagyis 23-25 gépelt oldal) teljesítése. Tartalmi szempontok: a feldolgozás alkotmánytörténeti és jogtörténeti mondanivalójának aránya és súlya, a téma megszerkesztettsége és áttekinthetősége, az elemzés érthetősége, a feldolgozott tudományos irodalom terjedelme, a munka lényegi tartalmának és mondanivalójának összefoglalása, az írás stílusa.

Az évfolyamdolgozatok értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. A jegy vizsgajeggyel egyenértékű. Jelentkezni személyesen lehet a Tanulmányi Hivatal által megjelölt időszakban és feltételekkel, a Kar által szabályozott módon. Az évfolyamdolgozat benyújtása csak személyes konzultációk igazolása után lehetséges. A témaegyeztetés és a témafelvétel igazolása – a Tanulmányi Hivatal által kibocsátott nyomtatvány birtokában – személyesen történik az oktatónál az első konzultációs időpontban. A dolgozat leadásának határidejét a Tanulmányi Hivatal határozza meg, és a dolgozatot is a Tanulmányi Hivatalban kell leadni. Az évfolyamdolgozatot végső formájában a leadással egyidőben elektronikus formában is meg kell küldeni a konzulens oktató e-mailcímére.

(A letölthető dokumentumokban közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a bennük foglaltakért a tanszék semmilyen felelősséget nem vállal. Kérjük, hogy az információkat minden esetben vessék össze a Tanulmányi Hivatal hirdetményeivel!)

A tanszékhez leadott évfolyamdolgozatok száma

2017/2018. tanév I. félév	51
2017/2018. tanév II. félév	62
2018/2019. tanév I. félév	116
2018/2019. tanév II. félév	52
2019/2020. tanév I. félév	100
2019/2020. tanév II. félév	51
2020/2021. tanév I. félév	147
2020/2021. tanév II. félév	34
2021/2022. tanév I. félév	114
2021/2022. tanév II. félév	80
2022/2023. tanév I. félév	114

Javasolt olvasmánylista az évfolyam- és szakdolgozat írás megkezdéséhez

A tanszék oktatói évfolyamdolgozatokat az alábbi (javasolt) témákban fogadnak be

A felsorolt témakörökben csak a témát meghirdető oktatónál lehet évfolyamdolgozatot készíteni. A tanszék az évfolyam- és szakdolgozat előfeltételéül határozza meg az évfolyam- és szakdolgozati konzultációra való NEPTUN jelentkezést.

További, a hallgató által választott témák kimunkálása is lehetséges az oktatóval folytatott előzetes egyeztetés alapján.

Bódiné Beliznai Kinga

A bírói függetlenség a magyar jogszabályokban (XV-XX. század)
A bírók fegyelmi felelőssége a XIX-XX. században
A büntetőjogi kodifikáció állomásai a magyar jogtörténetben
A felsőbíróságok szervezeti fejlődése, működése Magyarországon (1723-1945)
A házassági jog alakulása a kezdetektől az 1894:31. tc.-ig
A kötelező polgári házasság bevezetése Magyarországon (Az 1894:31. tc.)
A parlamenti követek/képviselők jogállása
A rendi országgyűlés szervezete, működése
Családjogi intézmények (a gyermekek jogállása, az örökbefogadás, a gyámság és a gondnokság szabályozása a magyar jogban)

Gosztonyi Gergely

A véleménynyilvánítás szabadsága az algoritmusos társadalomban
Right to be forgotten, avagy felejt-e az internet?
A közösségi média szabályozása Európában és az Amerikai Egyesült Államokban
Az internetes tárhelyszolgáltatók felelősségi kérdései
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának médiajogi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlata
Az Európai Unió Bíróságának médiajogi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlata
Európai médiaszabályozás
A fake news és a jog kapcsolatrendszere
'Dermesztő hatás' (chilling effect) az internetes kommunikációban és ennek jogi vonatkozásai
A médiaműveltség fejlesztése a jog segítségével
A véleménynyilvánítási szabadság történeti fejlődési íve
A szólás szabadsága, avagy az interneten mindent szabad?
Közszolgálat és politika kapcsolata Magyarországon a XXI. században
A hatályos médiatörvény jelene és múltja
Nem-nyereségérdekelt (közösségi) médiaszolgáltatás helyzete Magyarországon az ezredforduló után
A magyar média szabályozása a rendszerváltás után
A magyar média szabályozása 1949 és 1989 között
Az 1848-as sajtótörvény mai szemmel

Horváth Attila

Gazdasági társaságok joga
Kereskedelmi jogunk fejlődése
Nemzetiségi jog
Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek
Tőzsde, értékpapírjog

Képes György

A központi igazgatás története, a modern szakigazgatás kialakulása
A magyar és európai választójog története
A magyar király jogállása és jogkörei, uralmi felségjogok és tiszteleti jogok
A skandináv államok alkotmánytörténete a középkortól a 19. századig
Abszolutizmus, neoabszolutizmus
Az Egyesült Államok képe a magyar jogtörténetben
Köztársasági eszme és a jogfolytonosság kérdése

Képessy Imre

A büntetőjog reformja a 19-20. század fordulóján
A reformkor és az áprilisi törvények - a polgári Magyarország megszületése
Az alkotmány és annak értelmezése a 19. századi Magyarországon
Az alkotmánybíráskodás kialakulása, nemzetközi modelljei
Az Országbírói Értekezlet és az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok
Bírói hatalom a 19. század Magyarországán

Mezey Barna

A börtönügy történetének fejezetei; Börtönrezsimek, a börtönügy szabályozásának fejlődése
A büntetésvégrehajtás keretei; a szabadságvesztés-büntetés foganatosításának feltételrendszere
Börtönépítészet, rezsimkérdések
Rabok a tömlöcben, rabjogok, végrehajtási normák
Az európai büntetésvégrehajtási tudományosság
A magyar börtönügyi szakirodalom
A büntetőjog tudományának fejlődése
Büntetés-végrehajtás a középkorban: instrumentumok, processsusok, rituálék.
A büntetés céljai
A hóhér kulturális szerepvállalása
A Rákóczi-szabadágharc jogtörténeti vonatkozásai
Az európai parlamentarizmus változatai; Nagy-Britannia és a kontinens modelljei
Az országgyűlés fejlődése: egy- és kétkamarás szerkezet, magyar tradíciók
Országgyűlési tárgyalások, érvelések, határozathozatal
Képviseleti jog - képviseleti formák
Erdély államtörténete és jogfejlődése 1848 előtt