Az évfolyamdolgozat-írás célja egy meghatározott témakör tudományos igényű feldolgozása, amelynek során a hallgató megismerkedik a tudományos kutatás fogásaival, a könyvtárazás, a levéltári kutatás módszertani kérdéseivel, a tanulmányírás alapvető elvárásaival és a tudományos hivatkozási gyakorlattal. Az évfolyamdolgozatok értékelésénél a bírálók formai és tartalmi kritériumokat vesznek figyelembe. A formai követelmények a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátus, a pontos és kimerítő irodalomjegyzék, az előírt minimális terjedelem (a tartalomjegyzéken, az irodalomjegyzéken és a függelékeken kívül 1 ív, azaz 40.000 betűhely, vagyis 23-25 gépelt oldal) teljesítése. Tartalmi szempontok: a feldolgozás alkotmánytörténeti és jogtörténeti mondanivalójának aránya és súlya, a téma megszerkesztettsége és áttekinthetősége, az elemzés érthetősége, a feldolgozott tudományos irodalom terjedelme, a munka lényegi tartalmának és mondanivalójának összefoglalása, az írás stílusa.

Az évfolyamdolgozatok értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik, és a jegy vizsgajeggyel egyenértékű. Jelentkezni személyesen lehet a Tanulmányi Hivatal által megjelölt időszakban és feltételekkel, a Kar által szabályozott módon. Évfolyamdolgozat esetén témaválasztó lapot nem kell külön kitölteni/aláíratni. Az évfolyamdolgozat benyújtása csak személyes konzultációk igazolása után lehetséges, és a témaegyeztetés személyesen történik az oktatóval az első konzultációs időpontban. A leadás határidejét a Tanulmányi Hivatal határozza meg. Az évfolyamdolgozatot kizárólag elektronikus úton kell benyújtani: az évfolyamdolgozatot a hallgatónak egy darab közös e-mailben kell megküldenie a konzulensnek és a tanszéki előadónak.

• A szak- és évfolyamdolgozatokra vonatkozó egységes hivatkozási szabályok
• Eredetiségi nyilatkozat

(A letölthető dokumentumokban közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a bennük foglaltakért a tanszék semmilyen felelősséget nem vállal. Kérjük, hogy az információkat minden esetben vessék össze a Tanulmányi Hivatal hirdetményeivel!)

A tanszékhez leadott évfolyamdolgozatok száma

Javasolt olvasmánylista az évfolyam- és szakdolgozat írás megkezdéséhez

• Gyurgyák János: A tudományos írás alapjai. Útmutató szemináriumi és tudományos diákköri értekezést, szakdolgozatot és disszertációt íróknak
• Fekete Balázs: Írásmódszertan joghallgatóknak
• Körtvélyesi Zsolt: Bevezetés a tudományos szöveg írásába (Szakdolgozatírók kézikönyve)
• Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?

A tanszék oktatói évfolyamdolgozatokat az alábbi (javasolt) témakörökben fogadnak be

A felsorolt témakörökben csak a témát meghirdető oktatónál lehet évfolyamdolgozatot készíteni. A tanszék az évfolyam- és szakdolgozat előfeltételéül határozza meg az évfolyam- és szakdolgozati konzultációra való NEPTUN jelentkezést.

További, a hallgató által választott témák kimunkálása is lehetséges az oktatóval folytatott előzetes egyeztetés alapján.

Beliznai Kinga

• A bírói függetlenség a magyar jogszabályokban (XV-XX. század)
• A bírók fegyelmi felelőssége a XIX-XX. században
• A büntetőjogi kodifikáció állomásai a magyar jogtörténetben
• A felsőbíróságok szervezeti fejlődése, működése Magyarországon (1723-1945)
• A házassági jog alakulása a kezdetektől az 1894:31. tc.-ig
• A kötelező polgári házasság bevezetése Magyarországon (Az 1894:31. tc.)
• A parlamenti követek/képviselők jogállása
• A rendi országgyűlés szervezete, működése
• Családjogi intézmények (a gyermekek jogállása, az örökbefogadás, a gyámság és a gondnokság szabályozása a magyar jogban)

Gosztonyi Gergely

• A véleménynyilvánítás szabadsága az algoritmusos társadalomban
• A közösségi média szabályozása Európában
• A közösségi média szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban
• Az új európai digitális médiaszabályozási keretrendszer (DSA-DMA)
• 'Dermesztő hatás' (chilling effect) az internetes kommunikációban és ennek jogi vonatkozásai
• Az internetes tárhelyszolgáltatók felelősségi kérdései
• Az Emberi Jogok Európai Bíróságának médiajogi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlata
• Az Európai Unió Bíróságának médiajogi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlata
• Az európai médiaszabályozás története
• A fake news és a jog kapcsolatrendszere
• Gyűlöletbeszéd az online platformokon
• A médiaműveltség fejlesztése a jog segítségével
• A véleménynyilvánítási szabadság történeti fejlődési íve
• Right to be forgotten, avagy felejt-e az internet?
• A szólás szabadsága, avagy az interneten mindent szabad?
• Közszolgálat és politika kapcsolata Magyarországon a XXI. században
• A hatályos magyar médiatörvény jelene és múltja
• Nem-nyereségérdekelt (közösségi-alternatív) médiaszolgáltatás helyzete Magyarországon az ezredforduló előtt és után
• A magyar média szabályozása a rendszerváltás után
• A magyar média szabályozása 1949 és 1989 között
• Magyar sajtótörvények 1848-tól 1986-ig

Horváth Attila

• Gazdasági társaságok joga
• Kereskedelmi jogunk fejlődése
• Nemzetiségi jog
• Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek
• Tőzsde, értékpapírjog

Képes György

• A gazdasági jog egyes ágainak története (társasági jog, versenyjog, kereskedelmi jog egyéb területei)
• A központi igazgatás története, a modern szakigazgatás kialakulása
• A magyar és európai választójog története
• A magyar király jogállása és jogkörei, uralmi felségjogok és tiszteleti jogok
• Trónöröklés, trónutódlás a Magyar Királyságban és más európai monarchiákban
• Lengyel-litván alkotmány- és parlamentarizmus-történet a Rzeczpospolita 3. felosztásáig (1795)
• Az észak-európai államok (Dánia, Norvégia, Svédország) alkotmánytörténete a középkortól a 19. századig
• Az abszolutizmus eszméje és kormányzati rendszere Magyarországon és Európa más országaiban
• Az USA létrejötte és alkotmányának hatása a magyar közjogi gondolkodásra
• Köztársasági eszme, köztársaságok Magyarországon és a jogfolytonosság kérdése

Képessy Imre

• A büntetőjog reformja a 19-20. század fordulóján
• A reformkor és az áprilisi törvények - a polgári Magyarország megszületése
• Az alkotmány és annak értelmezése a 19. századi Magyarországon
• Az alkotmánybíráskodás kialakulása, nemzetközi modelljei
• Az Országbírói Értekezlet és az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok
• Bírói hatalom a 19. század Magyarországán

Megyeri-Pálffi Zoltán

• Az anyakönyvezés jogszabályi hátterének fejlődése napjainkig
• A névviselés szabályozástörténete
• Névváltoztatás és névmagyarosítás a dualizmus korában
• A névváltoztatás jogszabályi hátterének változásai
• A nemességigazolás
• Bíróságszervezés 1872-től napjainkig (általában)
• Bíróságszervezés 1872-től napjainkig (egy település vonatkozásában)
• A bírósági szervezetrendszer építészeti háttere
• Törvényhatósági igazgatás
• A tanácsi igazgatás
• A közigazgatási szervezetrendszer építészeti háttere
• A törvényhozás épületei

Mezey Barna

• A börtönügy történetének fejezetei, börtönrezsimek, a börtönügy szabályozásának fejlődése
• A büntetésvégrehajtás keretei, a szabadságvesztés-büntetés foganatosításának feltételrendszere
• Börtönépítészet, rezsimkérdések
• Rabok a tömlöcben, rabjogok, végrehajtási normák
• Az európai büntetésvégrehajtási tudományosság
• A magyar börtönügyi szakirodalom
• A büntetőjog tudományának fejlődése
• Büntetés-végrehajtás a középkorban: instrumentumok, processsusok, rituálék
• A büntetés céljai
• A hóhér kulturális szerepvállalása
• A Rákóczi-szabadágharc jogtörténeti vonatkozásai
• Az európai parlamentarizmus változatai, Nagy-Britannia és a kontinens modelljei
• Az országgyűlés fejlődése: egy- és kétkamarás szerkezet, magyar tradíciók
• Országgyűlési tárgyalások, érvelések, határozathozatal
• Képviseleti jog - képviseleti formák
• Erdély államtörténete és jogfejlődése 1848 előtt