Jogtörténeti Értekezések

Alapította: Kovács Kálmán

A Jogtörténeti Értekezések számai teljes egészükben letölthetők honlapunkról (.pdf formátumban) az adott szám mögött található feliratra kattintva. Ha gondja van a .pdf file-ok olvasásával, töltse le az ingyenes Adobe Olvasót.

1. Révész Tamás: A központi állami ellenőrzés szervezetének kialakulása Magyarországon 1867 után, Budapest, 1971, 59 o. (pdf)

2. Buzás József: Székesfehérvár és Fejér vármegye közigazgatása az 1918-1919. évi polgári demokratikus forradalom idején, Budapest, 1971, 63 o. (pdf)

3. Máthé Gábor – Révész Tamás: Az esti- és levelező tagozatú oktatás fejlődése az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (1945-1970) Budapest, 1972, 70 o. (pdf)

4. Rácz Lajos: A polgári házasság intézményének megvalósulása Magyarországon, Budapest, 1972, 122 o. (pdf)

5. Buzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az évi polgári demokratikus forradalom első két hónapjában, Budapest, 1973, 59 o. (pdf)

6. Rechtsgeschichtliche Studien zum Zivilrecht, Studienband (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1974, 178 o. (pdf)

Csizmadia Andor: Ungarische zivilrechtliche Kodifikationsbestrebungen im Reformzeitalter;
Kovács Kálmán: Anfänge der Bestrebungen zur Schaffung eines zivilrechtlichen Kodexes in Ungarn in den Jahren 1866-1877;
Pólay Elemér: Ein Versuch zur Kodifizierung des ungarischen Erbrechts im 19. Jahrhundert;
Máthé Gábor: Verfahren bezüglich der Ablösung der Leistungen nach dem Weingartenbesitz in der Praxis des provisorischen gemischten Gerichtes

7. Nagyné Szegvári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái a felszabadulás után (helyzetelemzés), Budapest, 1975, 128 o. (pdf)

8. Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig, Budapest, 1977, 153 o. (pdf)

9. Révész T. Mihály: A sajtópolitika egyes kérdései Magyarországon a kiegyezés után, Budapest, 1977, 119 o. (pdf)

10. A tanácshatalom jogpolitikája 1919-ben, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1979, 184 o. (pdf)

Kovács Kálmán: A Tanácsköztársaság emlékezete;
Takács Imre: Az államforma változásai a polgári demokratikus és proletárforradalom államában;
Horváth Pál: A népi tanácshatalom térhódításának nemzetközi lehetőségei 1919-ben;
Buzás József: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a Magyarországi Tanácsköztársaság Alkotmányára;
Asztalos László: A tulajdoni rend a Tanácsköztársaság idején;
Csizmadia Andor: A Tanácsköztársaság szociálpolitikája;
Nagyné Szegvári Katalin: A nők egyenjogúsításának eredményei az 1918/19. évi forradalmak idején Magyarországon;
Nagy Tibor: A tanácshatalom pénzügyi rendszere és pénzügyi joga;
Szabó András: Haladó eszmék a büntetőjogi gondolkodásban a Tanácsköztársaság Idején

11. Mezey Barna: A Rákóczi szabadságharc országgyűlései, Budapest, 1981, 86 o. (pdf)

12. A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből, XVIII-XIX. század, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1982, 143 o. (pdf)

Buzás József: Az osztrák-magyar közjogi vita történetének kérdéséhez;
Csizmadia Andor: Az abszolutizmus magyarországi jogtörténetírói;
Degré Alajos: Reformtörekvések megindokolása régi törvényekre hivatkozással (1846);
Kardos József: A szentkoronaeszme szerepe a XIX. század politikai-közjogi gondolkodásában;
Kállay István: Kelemen Imre az impensióról és a processus summariusról;
Máthé Gábor: Bíráskodás a közigazgatásban;
Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc állampolitikai elképzelései;
Pölöskei Ferenc: Tisza István és a képviselőház az 1890-es években;
Rottler Ferenc: Ipolyi Arnold a nemzetről és a nemzetiségről

13. Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1983, 216 o. (pdf)

Csizmadia Andor: A területi önkormányzati intézmények a XX. század első felében Magyarországon;
Degré Alajos: A községi képviselőtestület súlyának hanyatlása az első világháború után;
Galántai József: A választójog a képviselőházban az első világháború éveiben;
Kardos József: Közjogi-politikai vita a kormányzói jogkör kiterjesztéséről az 1930-as évek második felében;
Máthé Gábor: A polgári szociálpolitikai és a szociális igazgatás viszonya;
Mezey Barna: A határozatlan tartamú szabadságvesztés intézményének bevezetése Magyarországon;
Nagyné Szegvári Katalin: A bethleni konszolidáció egyetempolitikai törvényhozása;
Pölöskei Ferenc: Tisza István és a közjogi kérdések a századelőn;
Pritz Pál: Az önálló magyar külügyminisztérium kialakulása 1918-19.;
Révész Tamás Mihály: A gyülekezési jog polgári kori fejlődéséhez Magyarországon;
Rottler Ferenc: A Római Magyar Intézet alapítása és működése;
Ruszoly József: A választójog a munkásmozgalom programjaiban a XX. század elejéig, különös tekintettel Magyarországra

14. A jogászképzés a magyar felsőoktatás rendszerében, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1984, 300 o. (pdf)

Horváth Pál: A tanszabadság fejlődéstörténete;
Csizmadia Andor: Az alkalmazottak jogi és közigazgatási képzésének és képesítésének fejlődése 1929-1944-ig;
Degré Alajos: Ügyvédképzés Magyarországon a polgári korban;
Asztalos László: Grosschmid tanítványok – Szladits iskola;
Mezey Barna: A jogakadémiák 1874. évi reformja;
Szabó György: Jogi oktatás Pápán. A Pápai Ref. Jogakadémia története 1832-1885;
Nagy Sándor: A jogi oktatás és szervezete a debreceni Ref. Kollégiumban 1742-1914;
Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a felszabadulás után;
Takács Imre: A jogi oktatás reformja a felszabadulás után és a szocialista jogászképzés kialakítása;
Sárándi Imre: A jogi alap- és továbbképzés kapcsolata Magyarországon a XX. században;
Kardos József: A magyar egyetemek szervezetének és működésének szabályozása 1969-ben;
Bihari Mihály: A felsőoktatás helyzete Magyarországon és fejlődésének főbb irányai

15. A jogalkotás és a jogalkalmazás egyes kérdései Magyarországon 19-20. század, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1986, 281 o. (pdf)

Horváth Pál: A porosz-német, ill. az osztrák-magyar Lehrfreiheit-szisztéma a Leo Thun-Hohenstein-féle reformok alapján;
Révész T. Mihály: A liberális sajtójogalkotás hazai történetének vázlata;
Bellér Judit: A személyi szabadságjogok szabályozása a két világháború között Magyarországon;
Schmidt Péter: Az állampolgári (emberi) jogok történeti alakváltozásai;
Kállay István: Városi rendészet a 18-19. században;
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetőeljárásjogi gyakorlata 1861-1871;
Mezey Barna: A bűnüldözés és a büntetésvégrehajtási jog a századfordulón;
Horváth Attila: A jog modernizációjának kezdetei. Széchenyi István magánjogi reformkoncepciója;
Szita János: A magyar burzsoá pénzügyi jogalkotás első negyedszázada;
Máthé Gábor: Felhatalmazás és rendeleti kormányzás 1944-1949;
Ruszoly József: Petíciók a Választási Bíróság előtt. Adalékok az 1947/48. évi választási bíráskodás történetéhez;
Petrik Ferenc: A jogalkotás főbb tendenciái és a kodifikációs periódusok 1945-1980;
Kukorelli István: A parlamenti képviselők részvétele a törvényhozásban.
Képviselői módosító indítványok a magyar parlamentben 1949-1985;
Pokol Béla: Alkotmánybíróság és alkotmányvédelem a szocialista országokban

16. Zu den gegenwärtigen rechtsgeschichtlichen Forschungen, Studienband (szerk. és előszó: Kovács Kálmán - Révész T. Mihály), Budapest, 1987, 337 o. (pdf)

Balás Gábor: Etymology and onomastics as helpers of legal history;
Günter Baranowski: Die historische Dimension als Aufgabenfeld der Rechtswissenschaft;
Wilhelm Brauneder: Zum weiteren Horizont der Rechtsgeschichte: Politisches und Vergleichendes;
Andrzej Dziadzio: Die Kroatische und galizische Autonomie-rechts- historischer und politologischer Aspekt. Zur Stellung der Rechtsgeschichte in den Erforschungen der Verfassungsgeschichte;
Dieter Fally-Sell: Politische Ökonomie und Rechtsgeschichtswissenschaft;
Gyalay Mihály: Le rôle de l’encyclopédie des noms de localité dans l’histoire de l’administration Hongroise au service de l’histoire du droit et des sciences associées;
Hamza Gábor: Vergleichende Rechtswissenschaft und Juristische Romanistik;
Hans Hattenhauer: Bibel und Recht in der Goldenen Bulle von 1356;
Kállay István: Historische und Rechtshistorische Methologie;
Józef Klimkó: Die Stelle der Slowakischen Rechtsgeschichte in dem emanzipierten Prozess der teschechoslowakischen marxistischen Historiographie;
Anthony Hugh Manchester: Law reform in England and Wales 1850-1890;
Pavel Mates: Die Bedeutung der Zeitungen für die Rechtshistorische Forschung des Zeitraumes der bourgeoisen Tschechoslowakei;
Máthé Gábor: Institutionsgeschichte und Gegenwart;
Stefánia Mertanová: Stand und Perspektiven der Rechtsgeschichte im Kontext der Aufgaben der marxistischen Historiographie und der Wissenschaften über Staat und Recht in der Slowakei;
Rudolf Palme: Die historisch-föderalistische Komponente in der österreichischen Bundesverfassung von 1920 am Beispiel der Gesetzgebung;
Horst Schröder: Zum Verhältnis von Philosophie und Rechtsgeschichtswissenschaft;
Nagyné Szegvári Katalin: Der Präsident in der Regierung;
Szita János: Die ungarisch-österreichischen staatrechtlichen Beziehungen und die deutschen Atlasse zur Geschichte;
Tóth Árpád: Einige Probleme der juristischen Regelung der Kriegswirtschaft zur Zeit des ersten Weltkrieges;
Vargyay Gyula: Über das Verbindungssystem des politischen und juristischen Entscheidungsmechanismus in Ungarn zwischen den zwei Weltkriegen;
Révész T. Mihály: The past of the hungarian legal history and its tasks in the future;
Kovács Kálmán: Abschliessende Bemerkungen

17. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei, Budapest, Osiris Kiadó, 1995, 230 o. (pdf)

18. Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon, Budapest, Osiris Kiadó, 1995, 299 o. (pdf)

19. Hatalommegosztás és jogállamiság, tanulmánykötet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Osiris Kiadó, 1998, 354 o. (pdf)

Kállay István: Hatalommegosztás és városi rendiség;
Mezey Barna: A büntetőhatalom és a magyar liberalizmus;
Pölöskei Ferenc: Az államfő és a törvényhozó hatalom viszonya a polgári korban;
Pritz Pál: Döntési folyamatok a magyar külpolitikában 1919-1944;
Rácz Lajos: A hatalomkorlátozás tendenciái a középkori magyar politikai-jogi kultúrában;
Sári János: A hatalommegosztásos eszmerendszer értelmezésének lehetőségei és érvényesülésének történelmi irányai;
Stipta István: Parlamenti viták a területi önkormányzatról (1870-1886);
Takács Albert: A hatalommegosztás elvének alkotmányelméleti értelmezése;
Ádám Antal: Alkotmányozás és alapjogok;
Horváth Pál: A jogállamiság történelmi szerepe;
Kahler Frigyes: Lehetőségeink a jogállamiság helyreállításában;
Nagyné Szegvári Katalin: A nők politikai jogaiért folytatott harc kezdetei Magyarországon;
Ruszoly József: Választási bíráskodás és alkotmánybíráskodás Németországban;
Vargyai Gyula: A parlamentarizmus egyes kérdései Magyarországon a két világháború között;
Zlinszky János: A jogállamiság történelmi kezdetei: Róma;
Föglein Gizella: Törvénytervezet – torzóban;
Hamza Gábor: Cicero De re publicája és az antik államfogalom

20. A magyar börtönügy kutatásának alapjai, tanulmánykötet (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga - Mezey Barna), Budapest, 1997, 204 o. (2. kiadás Budapest, 2000.) (pdf)

Mezey Barna: A polgári börtönügyi tudományosság a XIX-XX. század Magyarországán;
Lőrincz József: A hazai börtönügy tudományának fejlődése 1945-től napjainkig;
Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban;
Marosi Krisztina: A börtönügy forrásai a Veszprém Megyei Levéltárban;
Zinner Tibor: Vázlat az 1944/1945-1963 közötti magyarországi börtönügyhöz (és forrásaihoz); A magyar börtönügyi szakirodalom válogatott bibliográfiája.

21. Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert, Studienband (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga - Mezey Barna), Budapest, 1997, 188 o. (pdf)

O. Moorman van Kappen: Zur Kodifikationsgeschichte des Strafrechts in den Niederlanden im Jahrhundert;
Cheryl G. J. M. Lucassen: Die Entwürfe leibessträflicher Gesetzbücher 1801 und 1804;
Joyce C. M. Boeijen: Das Kriminalgesetzbuch für das Königreich Holland von 1809;
Inger Deenen: Zum Werdegang und Charakter des niederländischen Strafgesetzbuches von 1881;
Andreas Leiss: Constitutio Criminalis Theresiana;
Wolfgang Pipek: Das Allgemeine Gesetz über Verbrechen und derselben Bestrafung, 1787;
Helga Strauss: Das StGB von Verbrechen und schweren Polizeiübertretungen vom 3. 9. 1803;
Theodor Plankl: Das kaiserliche Patent vom 27. Mai 1852;
Eike Lindinger: Strafrechtsreformversuche seit 1852-1990;
Mezey Barna: Über die Rolle der Kodifikationsbewegung in der ungarischen Rechtsgeschichte;
Bódiné Beliznai Kinga: Der Entwurf des ersten ungarischen Strafgesetzbuches von 1795;
Ötvös Ildikó: Die strafrechtlichen Gesetzentwürfe des Reformzeitalters und Mittermaier;
Marosi Kriszta: Der erste ungarische Strafkodex;
Kelemen Kinga: Reformbewegungen in der ungarischen Strafrechtskodifikation an Jahrhundertwende;
Wolfgang Sellert: Strafrecht und Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert in Deutschland;
Mattias G. Fischer: Das Strafrecht im Allgemeinen Landrecht für die Preußischen Staaten von 1794 und der Kodifikationsgedanke;
Peter Oestmann: Das Strafgesetzbuch für das Königreich Baiern von 1813;
Thomas Krause: Das "Criminalgesetzbuch für das Königreich Hannover" von 1840

22. Tanulmányok a magyar börtönügy történetéből, tanulmánykötet (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga), Budapest, 1998, 129 o. (pdf)

Mezey Barna: A középkori tömlöctől a modern büntetés-végrehajtási intézetekig;
Bódiné Beliznai Kinga: Szabadságvesztés-büntetés a középkori Magyarországon, különös tekintettel a fejedelmi Erdélyre;
Tóth Bars: A szekszárdi börtön 1828 és 1849 között;
Marosi Krisztina: A veszprémi börtön építése;
Bognár Barbara: A XIX. század börtönrendszerei;
Szabó Géza: A váci fegyintézet alapítása és működése, 1855-1939;
Györe Péter: Adalékok a sopronkőhidai fegyház történetéhez;
Füzessyné Maglics Tímea: A Kecskeméti Büntetés-végrehajtási Intézet (1994-1995)

23. Gönczi Katalin: Magyarok az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 115 o. (pdf)

24. Pomogyi László: Szegényügy és közösségi illetőség a polgári Magyarországon, Budapest, Osiris Kiadó, 2001, 135 o. (pdf)

25. Föglein Gizella: Államforma és államfői jogkör Magyarországon 1944–1949, Budapest, Osiris Kiadó, 2001, 259 o. (pdf)

26. A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére (1826-1899), tanulmánykötet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2001, 79 o. (pdf)

Mezey Barna: Egy jogászkarrier a 19. században (Csemegi Károly 1826-1899);
Horváth Tibor: Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly;
Erdei Árpád: Csemegi Károly, a büntetőeljárási jog művelője;
Kabódi Csaba: Csemegi Károly, a magyar börtönügy elfeledett alakja;
Solt Pál: Csemegi Károly, a kuriai tanácselnök

27. Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes, Studienband (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 286 o. (pdf)

Michael Köhler: Geschichte und Prinzip der gegenwärtigen europäischen Strafrechtsentwicklung;
Károly Bárd: Kontinuität oder Nostalgie - Die Reform der Strafjustiz;
István Kajtár: Strafrechtsrezeption in Ungarn in dem 19. Jahrhundert;
Kálmán Györgyi: Die Rolle Mittermaiers bei der Ausarbeitung des Strafgesetzentwurfes vom Jahre 1843;
Günter Jerouschek: „Ne crimina remaneant impunita“ - Auf daß Verbrechen nicht ungestraft bleiben - Überlegungen zu den Anfängen öffentlicher Strafverfolgung im Mittelalter;
Kurt Seelmann: Hegel und die Zurechnung von Verantwortung;
Elemér Balogh: Strukturwandel in der Strafrechtsdogmatik zur Zeit des Vormärz;
Werner Ogris: Der Landzwang in Geschichte und Gegenwart;
Gábor Béli: Strafrechtspraxis und Strafrechtwissenschaft in Ungarn im 18. Jh.;
Gábor Máthé: Verwaltungsstrafrecht oder Nebenstrafrecht?;
Barna Mezey: Strafrechtskodifikation in Ungarn im Jahre 1878;
Wolfgang Sellert: Täter-Opfer-Ausgleich – ein altes Problem?;
Mihály T. Révész: Zu theoretischen Wurzeln des Strafrechts am Ende des achtzehnten Jahrhunderts in Ungarn;
Angela T. Augustin: Horizontale und vertikale Rechtsvergleichung - Meineid und Falschaussage in streitigen Zivilverfahren;
Jonas Weber: Die versuchsweise Einführung des Electronic Monitoring in der Schweiz;
Balázs Pálvölgyi: Weinverfälschung und Weingesetze in Ungarn, bis 1914;
Attila Horváth: Konzeptionsprozesse in den Diktaturen des Sowjetsystems;
Katalin Ligeti: Europäisches Strafrecht – Ansätze der Strafrechtsangleichung in der Europäischen Union

28. Eckhart Ferenc emlékkönyv (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2004, 681 o. (pdf)

Barna Attila: A jogállam önvédelme – a német büntetőjogalkotás válasza a 70-es évek terrorhullámára;
Bognár Barbara: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása a 19. században;
Bódi Csaba: Vázlat a magyar nemzeti mozgalom kialakulásának történetéhez;
Bódiné Beliznai Kinga: Jelképek és szertartások a középkori igazságszolgáltatásban;
Csapó Csaba: A magyar királyi csendőrség fegyverhasználati jogáról;
Föglein Gizella: A nemzetgyűlés és az országgyűlés Politikai Bizottsága;
Füzessyné Maglics Tímea: A büntetés-végrehajtás története 1945-1967;
Horváth Attila: A részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon;
Kállay István: Karvasy Győrött – Adatok a magyar politikatudomány létrejöttének történetéhez;
Képes György: Unió Amerikában – Unió Európában: A föderalizmus, mint egyik lehetséges megoldás;
Kovács András Péter: Médiakonvergencia anno 1906-1927;
Kun Tibor: A reformkor kereskedelmi jogalkotása, mint a modernizáció feltétele;
Lányi Tamás: Az esküdtbíróság intézményének megvalósulása Magyarországon;
Marosi Kriszta: A sértett büntetőeljárásban betöltött szerepének egyes történeti vonatkozásai;
Máthé Gábor: A Szentkorona eszme - Parafrázis;
Mezey Barna: A szegedi királyi kerületi börtön megnyitásának előzményei;
Őry Károly: A rendvédelmi szervek az első világháború, az "őszirózsás" forradalom és a proletárdiktatúra időszakában;
Pandula Attila: „Vitéz Horthy István” Érem (kitüntetés) terve 1942-ből;
Parádi József: A történelmi Magyarország határőrizeti tapasztalata (1867-1913);
Pálvölgyi Balázs: A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék története a kezdetektől Eckhart Ferencig;
Pomogyi László: Prevenció a rendészeti igazgatásban: a toloncolás jogintézménye;
Révész T. Mihály: Az eckharti örökség és a jogtörténetírás mai feladatai;
Sipos Balázs: A médiarendszer és az „irányított demokrácia” az 1920-as évek Magyarországán;
Suba János: A trianoni határmegállapítással kapcsolatos jogi kérdések rendezése a magyar-osztrák határon;
Szádeczky-Kardoss Irma: A koronázási palást „pogány” szimbolikájának jogtörténeti vonatkozásai;
Szendrei Géza: Viták az ügyészségről;
Szente Zoltán: A polgári alkotmányok kialakulásának vázlata;
Tálas József: “Kút békájának ne beszélj a tengerről” avagy egyetemlegesség az adózásban;
Tóth Béla: Az 1849-es ideiglenes közigazgatási szabályzat és hatása Magyarországon;
Völgyesi Levente: Győr város alkotmányos helyzetének változatai a feudalizmus évszázadaiban;
Zinner Tibor: Adalékok a magyar felsőbíráskodás ezer esztendejéhez. A kúriai osztályok 1882-es egyesítésétől 1956-ot követő megtorlásig

29. Hajnal Hugó: Csemegi Károly, Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 109 o. (pdf)

30. Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 176 o. (pdf)

31. Ünnepi tanulmányok - Kovács Kálmán egyetemi tanár emlékére (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2005, 137 o. (pdf)

Kállay István: A Horthy-korszak sajtójogának jellemzéséhez;
Kun Tibor: A társasági jog fejlődése 1945-től az új társasági törvényig;
Máthé Gábor: A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:4. tc. létrejötte és jelentősége a dualizmus jogrendszerében;
Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc erdélyi országgyűlései;
Rácz Lajos: "Magna via Transsylvaniae";
Révész T. Mihály: Az állami és jogintézmények változásai a 20. század első felében Magyarországon

32. Paolo Becchi - Kurt Seelmann: Gaetano Filangieri és az európai felvilágosodás, Budapest, Gondolat Kiadó, 2005, 92 o. (pdf)

33. Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai, Budapest, Gondolat Kiadó, 2006, 557 o. (pdf1)(pdf2)

34. Ladányi Andor: Törekvések, kísérletek a jogászképzés reformjára 1890–1944, Budapest, Gondolat Kiadó, 2007, 90 o. (pdf)

35. Adolphe Chauveau – Faustin Helié: A bűnrészesség, Budapest, Gondolat Kiadó, 2008, 125 o. (pdf)

36. Sapienti iniuria non potest fieri. Ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére (szerk.: Horváth Attila - Koltay András - Máthé Gábor), Budapest, Gondolat Kiadó, 2009, 320 o. (pdf)

Koltay András: Jog, szabadság, hagyomány, erkölcs. Beszélgetés Zlinszky Jánossal;
Horváth Attila: Zlinszky János professzor életútja;
Bánrévy Gábor, Boytha György, Wolfgang Waldstein, Komáromi László: A nyolcvanesztendős Zlinszky János köszöntése;
Balogh Elemér: A törvényszéki orvoslás jogi szabályozásának kezdetei;
Csehi Zoltán: A német nemzetközi magánjog és az alapjogi octroi. A kezdetektől a „spanyol ügy”-ig;
Horváth Attila: A szocialista alkotmány (1949. évi XX. tv.);
Koltay András: A szólás- és sajtószabadság kezdetei Magyarországon;
Komáromi László: Nyugati hűbériség vagy bizánci feudalizmus? Középkori magyar fejlődés két társadalmi modell határán;
Máthé Gábor: Formation of the Hungarian Royal Supreme Court of Justice in the bourgeois era;
Mezey Barna: Egy Deák-párti képviselő a választókerületében. Horvát Boldizsár és Szombathely;
Stipta István: A francia közigazgatási bíráskodás hatása a dualizmus kori magyar törvényhozásra;
Szigeti Magdolna: A Német Demokratikus Köztársaság összeomlása és az újrakezdés első lépései

37. Képes György: Dánia alkotmánytörténete a 13. század végétől napjainkig, Budapest, Gondolat Kiadó, 2009, 237 o. (pdf)

38. Szimbolikus kommunikáció. A jog színházától a jogi rituáléig (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 136 o. (pdf)

39. Bor és jogtörténet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 151 o. (pdf)

40. Wilhelm Brauneder - Gerald Kohl: A jogtörténettudományi kutatások Ausztriában, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 113 o. (pdf)

41. Az abszolút monarchia (szerk.: Képes György), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 214 o. (pdf)

42. Rokolya Gábor: A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban, Budapest, Gondolat Kiadó, 2013, 345 o. (pdf)

43. Szuverenitáskutatás (szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán), Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 227 o. (pdf)

Mezey Barna: Előszó;
Karácsony András: Carl Schmitt a szuverénről;
Máthé Gábor: Szuverenitás – jogállam;
Mezey Barna: Szuverenitáskérdések;
Beke-Martos Judit: Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi bírósági rendszerének kialakulása;
Heil Kristóf Mihály: A nemesi vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok. A kereskedelmi és az adóügyi operátumok Esztergom, Győr és Nógrád vármegyékben;
Képessy Imre: Föderalizmus, centralizmus, dualizmus – avagy a kiegyezéshez vezető út;
Megyeri-Pálffi Zoltán: Az igazságügyi szervezet dologi háttere: a bírósági épületek;
Nagy Janka Teodóra: A „Janus-arcú” megszégyenítő büntetések. Vajna Károly emlékezete;
Nagy Noémi: Magyar nyelvi szuverenitási törekvések a neoabszolutizmus előtt – a magyar államnyelv bevezetésének története;
Révész T. Mihály: Önálló vagy összehangolt sajtópolitika Pesten 1867 után;
Stipta István: Cesare Beccaria és kora;
Szalma József: A bírói függetlenségről a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk apropóján, kitekintve a német, az osztrák és a délszláv államok fejlődésére

44. Stipta István: A magyar történelmi alkotmány és a hazai közjogi-közigazgatási jogvédelem, Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 282 o. (pdf)

45. A rendszerváltás harminc éve, avagy determinált volt-e a jogrendszer transzformációja? (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga - Gosztonyi Gergely), Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 157 o. (pdf)

Bódiné Beliznai Kinga - Gosztonyi Gergely: Előszó;
Tölgyessy Péter: Az alkotmányosság helyreállítása Magyarországon;
Papp László: A rendszerváltás, mint politikai kompromisszum?;
Komáromi László: Az országos népszavazás metamorfózisai 1989–2019: tévutak és kiútlehetőségek;
Völgyesi Levente: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény keletkezési körülményei és gyakorlati alkalmazhatósága;
Horváth Attila: A sajtó privatizációja a rendszerváltozás idején;
Gosztonyi Gergely: Gondolatok a rendszerváltásról a sajtómegjelenések pillanatképében, avagy "nem ugyanabban a kátyúban vagyunk, talán, nem?";
Zinner Tibor: Az első két semmiségi törvény, és ami utána következett...;
Frey Dóra: A rendszerváltás és a nemzetiségi jogok – változások és tanulságok a magyarországi németség helyzetének tükrében;
Képessy Imre: A kedvezményes honosítás a rendszerváltozástól napjainkig, különös tekintettel a 2010. évi változásokra;
Losonczi Eszter: "Jog vita nélkül" – A közjegyzőség szerepének változása a rendszerváltást követően;
Rigó Kinga: A felsőoktatási autonómia alakváltásai;
Kiss Máté: Antiszemita mítoszok (újra)megjelenése a rendszerváltás után

46. Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században (szerk.: Nagy Noémi), Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 217 o. (pdf)

Nagy Noémi: Szerkesztői előszó;
Andrássy György: Az 1868. évi XLIV. törvénycikk mai szemmel, elméleti megközelítésben;
Csernicskó István: A nyelvi és politikai szuverenitás összefüggéseiről – szláv nyelvek példája alapján;
Csernus-Lukács Szilveszter: A nemzetiségi és nyelvi kérdés szabályozása Magyarországon és Erdélyben az Októberi Diplomától a nemzetiségi törvényig. Függelék;
Heil Kristóf Mihály: „Embernek születtünk, polgárnak neveltetünk.” – Nógrád vármegye észrevételei a közoktatás és a magyar nyelv ügyében (1831–1832);
Képessy Imre: A nyelvi jogok szerepe a 19. századi szlovák autonómiatörekvésekben;
Lajtai L. László: Tannyelvszabályozás és magyarnyelv-oktatás az 1918 előtti hazai alsó- és középszintű iskolákban a nemzetépítések tükrében;
Megyeri-Pálffi Zoltán: Szuverenitáselemek a magyar névviselésben – tradíciók és az állami szabályozás;
Nagy Noémi: Variációk egy témára: A nemzetiségi-nyelvi egyenjogúság szabályozási formái az Osztrák–Magyar Monarchiában;
Schwarczwölder Ádám: Megvásárolt társország? – A magyar–horvát kiegyezés és a 121 000 forint esete.

47. Szuverenitás-kérdések. Elméletek, történetek (szerk.: Karácsony András), Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 227 o. (pdf)

Karácsony András: Adalékok a szuverenitás jogi és politikai felfogásának vitájához (a Kelsen–Schmitt-vita);
Tóth J. Zoltán: Szuverenitáselméletek a szuverenitás alanyáról;
Kardos Gábor: A szuverenitás és a nemzetközi szerződések;
Pongrácz Alex: Mozaikok a magyar szuverenitásfelfogás történetéből;
Horváth Attila: A történeti alkotmány, a Szent Korona-tan mint a szuverenitás biztosítéka;
Kisteleki Károly: Mozaikszerű szuverenitás: az Erdélyi Fejedelemség szuverenitásának nézőpontjai;
Paolo Becchi: Szuverenista kihívás;
Löffler Tibor: A bevándorlók és menekültek szuverenizálódása. Jogideológiai támadások a nemzetállamok határai és szuverenitása ellen.

48. Bódiné Beliznai Kinga: Hivatás és függetlenség, Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 383 o. (pdf)

49. Raymundus Parthenopeis: A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata. (közreadja: Blazovich László), Budapst, Gondolat Kiadó, 2021, 380 o. (pdf)

50. Kölcsönhatások. Európa és Magyarország a jogtörténelem sodrásában (szerk.: Mezey Barna), Budapest, 2021, Gondolat Kiadó, 361 o. (pdf)

Révész T. Mihály: Jubileumi köszöntő
A. Gergely András: A jogi néprajz és jogantropológia hatása a társadalomtudományokra
Antal Tamás: Párhuzamos intézmények az angol és a magyar esküdtszék történetéből
Balogh Elemér: Az egyházi bíráskodás fő kérdései a középkori Európában
Balogh Judit: A motívumok szerepe a Csemegi-kódex reformterveiben – átvétel vagy önálló jogalkotás?
Bánkiné Molnár Erzsébet: Örökösödési jog és gyakorlat a Jászkun kerületben 1745 után
Bató Szilvia: "…azt néki büntethető cselekvényül betudni lehessen…" Adalékok Csatskó Imre tervezetének bűnösségi koncepciójához
Beke-Martos Judit: Az elfeledett (alkotmányos) dokumentum: az 1787-es Northwest Ordinance
Bódiné Beliznai Kinga: A bírói fegyelmi felelősség szabályozása a 19. századi Európában
Delacasse Krisztina: A csalás és a hamisítás elhatárolási nehézségének előzményei a 19. századi magyar büntetőjogi kodifikáció fényében
Domaniczky Endre: Adalékok az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport történetéhez
Frey Dóra: Etnikum és állampolgárság összefüggése – a magyar szabályozás története nemzetközi kontextusban
Gosztonyi Gergely: A közösségi média felelősségi kérdéseinek korai szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban
Heil Kristóf Mihály: Adalékok a magyar borkereskedelem történetéhez. Törvényjavaslatok és tervezetek a 18–19. század fordulóján és a reformkor elején
Homoki-Nagy Mária: A nemesi magánjog szabályainak tovább élése a neoabszolutizmus idején
Jany János: René David Etiópiában, avagy a jogi modernizáció eltérő mintái
Karácsony András: Szuverenitás – jogállam – joguralom
Képes György: A magyar kereskedelmi jogi kodifikáció előtörténete 1792-ig
Képessy Imre: Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok elfogadásának egy elfeledett mozzanata
Lehotay Veronika: Példa vagy ellenpélda? Német hatások a két világháború közötti magyar büntetőjogra
Máthé Gábor: A jogtörténetről
Megyeri-Pálffi Zoltán: Anyakönyvezés térben és időben: az állami anyakönyvezés bevezetése és építészeti hatásai a dualizmus korában
Mezey Barna: "Liberális szó illiberális tettek mellett elenyészik" – A börtönügyi javaslat az 1843–1844. évi országgyűlés kerületi ülésein
Nagy Janka Teodóra: Az európai jogszokáskutatás kultúrtörténeti mintázatai és kaukázusi kapcsolatai: az oszét "élő és gyakorolt jogszokásokról" (Forrásközlés: az alán [oszét] etikai kódex)
Nagy Noémi: A nemzetiségi egyenjogúság színe és fonákja a ciszlajtán koronatartományok oktatási rendszereiben
Pálvölgyi Balázs: Divergencia vagy aszinkronitás? A kivándorlás osztrák és magyar szabályozásának útjai, 1867–1914
Pandula Attila: Pálffy Pál (IV.) nádor mortuáriuma
Pap András László: "Nemzetiségi" és "kisebbségi" fogalmi konstrukciók az 1868. évi XLIV. törvényben
Pétervári Máté: A kereskedelmi csőd a második magyar csődtörvényben
Petrasovszky Anna: A ius resistendi, az ellenállás jogának megítélése a 19. századi természetjogi magyar jogirodalomban
Rigó Balázs: A Liber Vagatorum és a világi szegényügyi igazgatás kezdetei Strasbourgban (1509–1523) – Szatíra a koldulásról a reformáció előestéjén
Szabó István: Néhány vitapont a történeti alkotmány hatályos közjogunkba történő elhelyezéséről
Szabó Szilárd: Az Osztrák–Magyar Monarchia fogalom előzményei, kialakulása és jelentése
Szépvölgyi Enikő: Gondolatok az állami gyermekvédelemről szóló törvénycikkek 120. évfordulójára
Varga Csaba: A jog mint elméleti és történeti kutatások tárgya
Veress Emőd: A szovjet típusú diktatúrák államosításai Kelet-Közép-Európában: értelmezési keretek
Zinner Tibor: Adalékok az igazságügyi tárca fegyelmi bizottságának történetéhez, 1957–1962

51. Máthé Gábor: Közép-Európa újkori születése. A magyar közjog elemi forrásai 16–20. század. Budapest, 2021, Gondolat Kiadó, 223 o. (pdf)

52. Horváth Boldizsár: Emléktöredékek köz- és magánéletemből. (Sajtó alá rendezte Cieger András és Matolcsi Réka), Budapest, 2021, Gondolat Kiadó, 137 o. (pdf)

53. Ábrázolt és épített jog (szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán), Budapest, 2021, Gondolat Kiadó, 175 o. (pdf)

Előszó
Megyeri-Pálffi Zoltán: Gondolatok a jog(szolgáltatás) ábrázolhatóságáról, térigényéről és a hatalom architektúrájáról
Mezey Barna: Az 1843. évi börtönügyi javaslatok építészeti vonatkozásai
Székely Márton: Igazságügyi épületek tervpályázatai Magyarországon 1903–1916 között
Nagy Janka Teodóra: „Eme uj palotában az igazság eszméje mindenkor emelt fővel járjon” – Szekszárd igazságügyi palotája
Beke-Martos Judit: A Legfelsőbb Bíróság épülete és a horizontális hatalommegosztás egyes aspektusai az Amerikai Egyesült Államokban
Domaniczky Endre: Az ausztrál törvényhozási és bírósági épületek nemzeti stílusának és szimbolikájának kialakulása
Bódiné Beliznai Kinga: A bírósági épületek állatdíszei
Stefan Huygebaert: A hosszú 19. század a döntő alkotmányos pillanat (DAP) nyomában

54. A velünk élő történelmi cenzúra (szerk.: Gosztonyi Gergely), Budapest, 2022, Gondolat Kiadó, 125 o. (pdf)

Szerkesztői előszó
Koltay András: Előszó helyett – néhány gondolat a cenzúrafogalom használhatatlanságáról a jogban
Heka László: Cenzúra a délszláv államban 1918–1990 között, különös tekintettel a magyarok helyzetére
Kelemen Roland: Az első világháborús sajtórendészet szervezete
Horváth Attila: Könyvek cenzúrája Magyarországon a szovjet típusú diktatúra időszakában
Gyetván Dorina: A cenzúra privatizációja avagy a cenzúra új virágkora?
Sorbán Kinga: A mesterséges intelligencia alkalmazása a tartalommoderálásban – segítség a káros tartalmak kiszűrésében vagy új típusú cenzúra?
Kovács Andrea: A közvetítő szolgáltatások meghatározásának egyes problémáiról
Tatár Attila: A tárhelyszolgáltatói felelősség néhány aspektusa
Pap András László: Cenzúra, öncenzúra, akadémiai szabadság: fogalmi keretek

55. László Balázs: Az 1811. évi erdélyi büntetőkódexjavaslat, Budapest, 2022, Gondolat Kiadó, 211 o. (pdf)

56. A jog kulturális holdudvara. A magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusai (szerk.: Nagy Janka Teodóra – Béli Gábor), Budapest, 2022, Gondolat Kiadó, 268 o. (pdf)

Előszó
Kajtár István: Áttekintő értékelés a jogi kultúrtörténet forrásairól, módszertani és elméleti kérdéseiről, eredményeiről
Bánkiné Molnár Erzsébet: A történelemformáló privilégiumok és a helyi szokásjog hatása
a jászkun társadalomra
Bódiné Beliznai Kinga: Ítélőtáblai tanácselnök és műgyűjtő Ráth György élete és munkássága
Bognár Szabina: Két jogtörténészi életmű néprajztudományi hozadékáról Csizmadia Andor (1910–1985) és Kajtár István (1951–2019)
Frey Dóra: Az osztrák–magyar kiegyezés és a nemzetiségi jogok
Gelencsér József: Öt vásárhelyi végrendelet
Horváth József: „... Cum solemnitatibus consuetis”a kora újkori végrendeletek ünnepélyességének fontosabb elemeiről
Marian Małecki – Falus Orsolya: Szent Hedvig házassága – Ślub Św. Jadwigi
Matla Gabriella: A Siete Partidas alkalmazása a joggyakorlatban
Mezey Barna: A jogi népszokások szankciórendszerének eszközei
Nagy Janka Teodóra: Az európai és a magyar jogi kultúrtörténet olvasatai Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi értelmezések Kajtár István „Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe” monográfiájában
Nánási László: A dél-alföldi ún. betyárperek joga és kriminalisztikája 1869 és 1874 között
Peres Zsuzsanna: Az özvegyi jog intézményének egyes aspektusai a Festeticsek toponári kastély iránt indított családi pere alapján
Szabó Ernő: Közöletlen római felirat Gyurikovits György bíró, jogtörténeti író kézirathagyatékából
Szabó Géza: Két kontinens határán. Hadtörténeti emlékek Werbőczy István és Zrínyi Miklós várából
Varga Csaba: Kulturális holdudvar kívül és belül, avagy a jogi kultúra fogalmisága
Völgyesi Levente: Városjogtörténeti kutatások egy jogtörténész életművében
Béli Gábor – Nagy Janka Teodóra: Artificem Commendam Opus 219
Homoki-Nagy Mária: Európai kitekintéssel művelt jogtörténet-tudomány: Kajtár István emlékezete
Balogh Elemér – Stipta István – Szabó István: Kajtár István és „a magyar jogtörténész céh”
Korsósné Delacasse Krisztina: Kajtár István és a Pécsi Jogi Kultúrtörténeti Műhely
László Balázs: Ókori gályaháborúk: Kajtár István professzor úr tengeri háborúk jogtörténeti szemináriuma
Kajtár István Bibliográfia (összeállította: Kajtár Istvánné)

57. Kihívások a büntetőjogi jogalkotás terrénumában a 19–21. században. Külföldi minták és nemzeti megoldások (szerk.: Kovács-Szépvölgyi Enikő), Budapest, 2022, Gondolat Kiadó, 218 o. (pdf)

Előszó
Barna Attila: Változó erkölcsök, átértékelt bűnök. A házasságtörés szabályozási modelljei Európában a 20. század első felében
Bartkó Róbert: Hol az igazság? – Gondolatok az igazság büntetőeljárási fogalmának alakulásáról a hazai jogtörténetben
Beke-Martos Judit: A halálbüntetés jelene az Egyesült Államokban
Drócsa Izabella: Rendtörvények a hazai és nemzetközi jogrendszerekben
Heil Kristóf Mihály: „A nép is nemzetté tökéletesíttetik.” A magyar büntető törvénykönyv tervezetének vármegyei észrevételei, különös tekintettel Nógrád 1831–1832-es munkájára
Kelemen Roland: Az első világháborús különleges jogrendi szabályok egyes büntetőjogi rendelkezéseinek külföldi és hazai mintái
Kovács-Szépvölgyi Enikő: A javító nevelés mint a speciális prevenció eszköze – a jogintézmény története hazánkban és külföldön a 19–20. században
Megyeri-Pálffi Zoltán: A javítóintézetek szervezeti-építészeti vonatkozásai a Csemegi-kódextől az I. Büntetőnovelláig
Mezey Barna: Az 1843. évi büntetőjogi javaslatok a nemzetközi térben
Nagy Janka Teodóra – Szabó Tamás: A 19. századi büntetőjogi modernizáció a nemzeti tradíciók, a népi jogszokások tükrében
Révész T. Mihály: Adalékok az újságbiztosíték intézményének hazai történetéhez
Szabó Mátyás: Kihágási jogunk osztrák mintái az 1852. évi Strafgesetz és reformkísérletei tükrében

58. Összetett állammodellek és a hatalommegosztás elve (szerk.: Beke-Martos Judit), Budapest, 2022, Gondolat Kiadó, 130 o. (pdf)

Az együttműködés árnyalatai – szerkesztői előszó
Képes György: Svédország és Norvégia Egyesült Királyságai (1814–1905)
Kárbin Ákos: A közös ügyek és a szuverenitás eredőjében. Az Osztrák–Magyar Monarchia fennállása és működése
Heka László: A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság állammodellje
Heil Kristóf Mihály: Svájc, a kantonok szövetsége. A svájci demokrácia és hatalommegosztás rövid története
Képessy Imre: Csehszlovákia vagy Cseh-Szlovákia? A föderalizáció esélyei a nemzetállamiság árnyékában
Beke-Martos Judit: Az Amerikai Egyesült Államok – Egy egyedülálló kísérlet

59. Korsósné Delacasse Krisztina: "Csalfa áméttások által többeket megkárosított". A stellionatus a 18–19. századi magyar jogban, Budapest, 2022, Gondolat Kiadó, 254 o. (pdf)

60. A közép-európai régió és a nyugati hatások. A tradicionális jog alakváltozásai (szerk.: Korsósné Delacasse Krisztina – Máthé Gábor – Mezey Barna), Budapest, 2023, Gondolat Kiadó, 236 o. (pdf)

Balogh Elemér: A püspök bírói közgyűlése a középkori német egyházi bíráskodásban
Balogh Judit: „Vérbeli levéltárnokok” és a jogtörténet művelése
Biró Zsófia: A király bírói hatalma az Árpád-korban
Bódiné Beliznai Kinga: Bírósági hagyományok Angliában
Domaniczky Endre: Mádl Ferenc kisregényének pécsi vonatkozásai
Falus Orsolya – Marian Małecki: Az Aranybulla „lengyel változata”: az 1228. évi cieniai privilégiumlevél
Herger Csabáné: Férfinek és nőnek teremtve. A felvilágosult természetjog családvédelmi érvelése
Homoki-Nagy Mária: Egyezségek a jobbágy-parasztság körében
Horváth Attila: „Nem tudjuk, hogy mit hoz a múlt.” A magyar állam- és jogtörténet egyes intézményeinek, terminológiáinak kérdései
Korsósné Delacasse Krisztina: A bűncselekmények megnevezése és osztályozása a régi magyar szerzőknél
László Balázs: Szent István Intelmeinek alkotmányjogi jelentősége
Máthé Gábor: Ius commune – Tripartitum – Quadripartitum
Mezey Barna: Raboknak javítása és a költségkímélés fontos tekintete. Az 1843. évi börtönügyi törvényjavaslat az alsótábla előtt
Nagy Janka Teodóra: „A jogtörténelem terén kifejtett kiváló tudományos munkásság elismerése”. Levelek Holub József családi levéltárából
Niklai Patrícia Dominika: A közoktatási intézményrendszer fejlesztésének jogi kihívásai az 1920-as években
P. Szabó Béla: „Sol sapiens in Jure”. Johannes Serpilius, 17. századi soproni városbíró jogtudósi munkássága
Rácz Lajos: Corona angelica. A magyar szent királyok és az angyalok
Szabó István: Ifj. gróf Andrássy Gyula lázadási ügye

61. Képessy Imre: Az Országbírói Értekezlet története és öröksége, Budapest, 2023, Gondolat Kiadó, 290 o. (pdf)

62. A magyar liberalizmus gyökerei és a rendszeres bizottsági munkálatok (szerk.: Heil Kristóf Mihály), Budapest, 2023, Gondolat Kiadó, 188 o. (pdf)

Bevezető gondolatok a rendszeres bizottsági munkálatokról szóló tanulmánykötethez – szerkesztői előszó
Erdődy Gábor: A rendszeres országgyűlési bizottsági munkálatok hazai és nemzetközi kontextusa
Dobszay Tamás: A bizottsági munkálatok politikai és törvényalkotási hatásai
Völgyesi Orsolya: A rendszeres bizottsági munkálatok az 1832–1836. évi diéta napirendjén
Melkovics Tamás: Rendi vagy politikai érdek? A közpolitikai munkálat és a felsőtábla mágnásai a reformkorban
Képes György: A Codex Cambio-Mercantilis 1795. évi tervezete. Korai kísérlet a magyar kereskedelmi jog kodifikálására
Barna Attila: A felség és a szuverén. A reformkori rendszeres büntetőjogi munkálatok és a szuverenitás elméletei
Balogh Elemér: Progresszív elemek az 1830. évi büntetőjogi operátumban
Mezey Barna: A rendszeres bizottsági munkálatoktól a börtönügyi törvényjavaslatig. A szabadságvesztés-büntetés tervezett útja 1790-től 1843-ig
Homoki-Nagy Mária: A rendszeres bizottsági munkákra adott megyei válaszok, különös tekintettel a magánjogi és az úrbéri operátumokra
Heil Kristóf Mihály: A magyar felvilágosodás és liberalizmus kapcsolata. A magyar polgári átalakulás előfutárai