Jogtörténeti Értekezések

Jogtörténeti Értekezések

Alapította: Kovács Kálmán

A Jogtörténeti Értekezések számai teljes egészükben letölthetők honlapunkról (.pdf formátumban) az adott szám mögött található feliratra kattintva. Ha gondja van a .pdf file-ok olvasásával, töltse le az ingyenes Adobe Olvasót.

1. Révész Tamás: A központi állami ellenőrzésének kialakulása Magyarországon 1867 után, Budapest, 1971, 59 o. (pdf)

2. Buzás József: Székesfehérvár és Fejér vármegye közigazgatása az 1918-1919. évi polgári demokratikus forradalom idején, Budapest, 1971, 63 o. (pdf)

3. Máthé Gábor - Révész Tamás: Az esti- és levelező tagozatú oktatás fejlődése az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (1945-1970) Budapest, 1972, 70 o. (pdf)

4. Rácz Lajos: A polgári házasság intézményének megvalósulása Magyarországon, Budapest, 1972, 122 o. (pdf)

5. Buzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az évi polgári demokratikus forradalom első két hónapjában, Budapest, 1973, 59 o. (pdf)

6. Rechtsgeschichtliche Studien zum Zivilrecht, Studienband (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1974, 178 o. (pdf)

  • Csizmadia Andor: Ungarische zivilrechtliche Kodifikationsbestrebungen im Reformzeitalter;
  • Kovács Kálmán: Anfänge der Bestrebungen zur Schaffung eines zivilrechtlichen Kodexes in Ungarn in den Jahren 1866-1877;
  • Pólay Elemér: Ein Versuch zur Kodifizierung des ungarischen Erbrechts im 19. Jahrhundert;
  • Máthé Gábor: Verfahren bezüglich der Ablösung der Leistungen nach dem Weingartenbesitz in der Praxis des provisorischen gemischten Gerichtes

7. Nagyné Szegvári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái a felszabadulás után (helyzetelemzés), Budapest, 1975, 128 o. (pdf)

8. Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig, Budapest, 1977, 153 o. (pdf)

9. Révész T. Mihály: A sajtópolitika egyes kérdései Magyarországon a kiegyezés után, Budapest, 1977, 119 o. (pdf)

10. A tanácshatalom jogpolitikája 1919-ben, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1979, 184 o. (pdf)

  • Kovács Kálmán: A Tanácsköztársaság emlékezete;
  • Takács Imre: Az államforma változásai a polgári demokratikus és proletárforradalom államában;
  • Horváth Pál: A népi tanácshatalom térhódításának nemzetközi lehetőségei 1919-ben;
  • Buzás József: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a Magyarországi Tanácsköztársaság Alkotmányára;
  • Asztalos László: A tulajdoni rend a Tanácsköztársaság idején;
  • Csizmadia Andor: A Tanácsköztársaság szociálpolitikája;
  • Nagyné Szegvári Katalin: A nők egyenjogúsításának eredményei az 1918/19. évi forradalmak idején Magyarországon;
  • Nagy Tibor: A tanácshatalom pénzügyi rendszere és pénzügyi joga;
  • Szabó András: Haladó eszmék a büntetőjogi gondolkodásban a Tanácsköztársaság Idején

11. Mezey Barna: A Rákóczi szabadságharc országgyűlései, Budapest, 1981, 86 o. (pdf)

12. A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből, XVIII-XIX. század, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1982, 143 o. (pdf)

  • Buzás József: Az osztrák-magyar közjogi vita történetének kérdéséhez;
  • Csizmadia Andor: Az abszolutizmus magyarországi jogtörténetírói;
  • Degré Alajos: Reformtörekvések megindokolása régi törvényekre hivatkozással (1846); 
  • Kardos József: A szentkoronaeszme szerepe a XIX. század politikai-közjogi gondolkodásában;
  • Kállay István: Kelemen Imre az impensióról és a processus summariusról;
  • Máthé Gábor: Bíráskodás a közigazgatásban;
  • Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc állampolitikai elképzelései;
  • Pölöskei Ferenc: Tisza István és a képviselőház az 1890-es években;
  • Rottler Ferenc: Ipolyi Arnold a nemzetről és a nemzetiségről

13. Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1983, 216 o. (pdf)

  • Csizmadia Andor: A területi önkormányzati intézmények a XX. század első felében Magyarországon; 
  • Degré Alajos: A községi képviselőtestület súlyának hanyatlása az első világháború után; 
  • Galántai József: A választójog a képviselőházban az első világháború éveiben;
  • Kardos József: Közjogi-politikai vita a kormányzói jogkör kiterjesztéséről az 1930-as évek második felében;
  • Máthé Gábor: A polgári szociálpolitikai és a szociális igazgatás viszonya;
  • Mezey Barna: A határozatlan tartamú szabadságvesztés intézményének bevezetése Magyarországon; 
  • Nagyné Szegvári Katalin: A bethleni konszolidáció egyetempolitikai törvényhozása;
  • Pölöskei Ferenc: Tisza István és a közjogi kérdések a századelőn;
  • Pritz Pál: Az önálló magyar külügyminisztérium kialakulása 1918-19.;
  • Révész Tamás Mihály: A gyülekezési jog polgári kori fejlődéséhez Magyarországon;
  • Rottler Ferenc: A Római Magyar Intézet alapítása és működése;
  • Ruszoly József: A választójog a munkásmozgalom programjaiban a XX. század elejéig, különös tekintettel Magyarországra

14. A jogászképzés a magyar felsőoktatás rendszerében, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1984, 300 o. (pdf)

  • Horváth Pál: A tanszabadság fejlődéstörténete;
  • Csizmadia Andor: Az alkalmazottak jogi és közigazgatási képzésének és képesítésének fejlődése 1929-1944-ig;
  • Degré Alajos: Ügyvédképzés Magyarországon a polgári korban;
  • Asztalos László: Grosschmid tanítványok – Szladits iskola;
  • Mezey Barna: A jogakadémiák 1874. évi reformja;
  • Szabó György: Jogi oktatás Pápán. A Pápai Ref. Jogakadémia története 1832-1885;
  • Nagy Sándor: A jogi oktatás és szervezete a debreceni Ref. Kollégiumban 1742-1914;
  • Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a felszabadulás után;
  • Takács Imre: A jogi oktatás reformja a felszabadulás után és a szocialista jogászképzés kialakítása;
  • Sárándi Imre: A jogi alap- és továbbképzés kapcsolata Magyarországon a XX. században;
  • Kardos József: A magyar egyetemek szervezetének és működésének szabályozása 1969-ben;
  • Bihari Mihály: A felsőoktatás helyzete Magyarországon és fejlődésének főbb irányai

15. A jogalkotás és a jogalkalmazás egyes kérdései Magyarországon 19-20. század, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1986, 281 o. (pdf)

  • Horváth Pál: A porosz-német, ill. az osztrák-magyar Lehrfreiheit-szisztéma a Leo Thun-Hohenstein-féle reformok alapján;
  • Révész T. Mihály: A liberális sajtójogalkotás hazai történetének vázlata;
  • Bellér Judit: A személyi szabadságjogok szabályozása a két világháború között Magyarországon;
  • Schmidt Péter: Az állampolgári (emberi) jogok történeti alakváltozásai;
  • Kállay István: Városi rendészet a 18-19. században;
  • Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetőeljárásjogi gyakorlata 1861-1871;
  • Mezey Barna: A bűnüldözés és a büntetésvégrehajtási jog a századfordulón;
  • Horváth Attila: A jog modernizációjának kezdetei. Széchenyi István magánjogi reformkoncepciója;
  • Szita János: A magyar burzsoá pénzügyi jogalkotás első negyedszázada;
  • Máthé Gábor: Felhatalmazás és rendeleti kormányzás 1944-1949;
  • Ruszoly József: Petíciók a Választási Bíróság előtt. Adalékok az 1947/48. évi választási bíráskodás történetéhez;
  • Petrik Ferenc: A jogalkotás főbb tendenciái és a kodifikációs periódusok 1945-1980;
  • Kukorelli István: A parlamenti képviselők részvétele a törvényhozásban.
  • Képviselői módosító indítványok a magyar parlamentben 1949-1985;
  • Pokol Béla: Alkotmánybíróság és alkotmányvédelem a szocialista országokban

16. Zu den gegenwärtigen rechtsgeschichtlichen Forschungen, Studienband (szerk. és előszó: Kovács Kálmán - Révész T. Mihály), Budapest, 1987, 337 o. (pdf)

  • Balás Gábor: Etymology and onomastics as helpers of legal history;
  • Günter Baranowski: Die historische Dimension als Aufgabenfeld der Rechtswissenschaft;
  • Wilhelm Brauneder: Zum weiteren Horizont der Rechtsgeschichte: Politisches und Vergleichendes;
  • Andrzej Dziadzio: Die Kroatische und galizische Autonomie-rechts- historischer und politologischer Aspekt. Zur Stellung der Rechtsgeschichte in den Erforschungen der Verfassungsgeschichte;
  • Dieter Fally-Sell: Politische Ökonomie und Rechtsgeschichtswissenschaft;
  • Gyalay Mihály: Le rôle de l’encyclopédie des noms de localité dans l’histoire de l’administration Hongroise au service de l’histoire du droit et des sciences associées;
  • Hamza Gábor: Vergleichende Rechtswissenschaft und Juristische Romanistik;
  • Hans Hattenhauer: Bibel und Recht in der Goldenen Bulle von 1356;
  • Kállay István: Historische und Rechtshistorische Methologie;
  • Józef Klimkó: Die Stelle der Slowakischen Rechtsgeschichte in dem emanzipierten Prozess der teschechoslowakischen marxistischen Historiographie;
  • Anthony Hugh Manchester: Law reform in England and Wales 1850-1890;
  • Pavel Mates: Die Bedeutung der Zeitungen für die Rechtshistorische Forschung des Zeitraumes der bourgeoisen Tschechoslowakei;
  • Máthé Gábor: Institutionsgeschichte und Gegenwart;
  • Stefánia Mertanová: Stand und Perspektiven der Rechtsgeschichte im Kontext der Aufgaben der marxistischen Historiographie und der Wissenschaften über Staat und Recht in der Slowakei;
  • Rudolf Palme: Die historisch-föderalistische Komponente in der österreichischen Bundesverfassung von 1920 am Beispiel der Gesetzgebung;
  • Horst Schröder: Zum Verhältnis von Philosophie und Rechtsgeschichtswissenschaft;
  • Nagyné Szegvári Katalin: Der Präsident in der Regierung;
  • Szita János: Die ungarisch-österreichischen staatrechtlichen Beziehungen und die deutschen Atlasse zur Geschichte;
  • Tóth Árpád: Einige Probleme der juristischen Regelung der Kriegswirtschaft zur Zeit des ersten Weltkrieges;
  • Vargyay Gyula: Über das Verbindungssystem des politischen und juristischen Entscheidungsmechanismus in Ungarn zwischen den zwei Weltkriegen;
  • Révész T. Mihály: The past of the hungarian legal history and its tasks in the future;
  • Kovács Kálmán: Abschliessende Bemerkungen

17. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei, Budapest, Osiris Kiadó, 1995, 230 o. (pdf)

18. Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon, Budapest, Osiris Kiadó, 1995, 299 o. (pdf)

19. Hatalommegosztás és jogállamiság, tanulmánykötet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Osiris Kiadó, 1998, 354 o. (pdf)

  • Kállay István: Hatalommegosztás és városi rendiség;
  • Mezey Barna: A büntetőhatalom és a magyar liberalizmus;
  • Pölöskei Ferenc: Az államfő és a törvényhozó hatalom viszonya a polgári korban;
  • Pritz Pál: Döntési folyamatok a magyar külpolitikában 1919-1944;
  • Rácz Lajos: A hatalomkorlátozás tendenciái a középkori magyar politikai-jogi kultúrában;
  • Sári János: A hatalommegosztásos eszmerendszer értelmezésének lehetőségei és érvényesülésének történelmi irányai;
  • Stipta István: Parlamenti viták a területi önkormányzatról (1870-1886);
  • Takács Albert: A hatalommegosztás elvének alkotmányelméleti értelmezése;
  • Ádám Antal: Alkotmányozás és alapjogok;
  • Horváth Pál: A jogállamiság történelmi szerepe;
  • Kahler Frigyes: Lehetőségeink a jogállamiság helyreállításában;
  • Nagyné Szegvári Katalin: A nők politikai jogaiért folytatott harc kezdetei Magyarországon;
  • Ruszoly József: Választási bíráskodás és alkotmánybíráskodás Németországban;
  • Vargyai Gyula: A parlamentarizmus egyes kérdései Magyarországon a két világháború között;
  • Zlinszky János: A jogállamiság történelmi kezdetei: Róma;
  • Föglein Gizella: Törvénytervezet – torzóban;
  • Hamza Gábor: Cicero De re publicája és az antik államfogalom

20. A magyar börtönügy kutatásának alapjai, tanulmánykötet (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga - Mezey Barna), Budapest, 1997, 204 o. (2. kiadás Budapest, 2000.) (pdf)

  • Mezey Barna: A polgári börtönügyi tudományosság a XIX-XX. század Magyarországán;
  • Lőrincz József: A hazai börtönügy tudományának fejlődése 1945-től napjainkig;
  • Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban;
  • Marosi Krisztina: A börtönügy forrásai a Veszprém Megyei Levéltárban;
  • Zinner Tibor: Vázlat az 1944/1945-1963 közötti magyarországi börtönügyhöz (és forrásaihoz); A magyar börtönügyi szakirodalom válogatott bibliográfiája.

21. Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert, Studienband (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga - Mezey Barna), Budapest, 1997, 188 o. (pdf)

  • O. Moorman van Kappen: Zur Kodifikationsgeschichte des Strafrechts in den Niederlanden im Jahrhundert;
  • Cheryl G. J. M. Lucassen: Die Entwürfe leibessträflicher Gesetzbücher 1801 und 1804;
  • Joyce C. M. Boeijen: Das Kriminalgesetzbuch für das Königreich Holland von 1809;
  • Inger Deenen: Zum Werdegang und Charakter des niederländischen Strafgesetzbuches von 1881;
  • Andreas Leiss: Constitutio Criminalis Theresiana;
  • Wolfgang Pipek: Das Allgemeine Gesetz über Verbrechen und derselben Bestrafung, 1787;
  • Helga Strauss: Das StGB von Verbrechen und schweren Polizeiübertretungen vom 3. 9. 1803;
  • Theodor Plankl: Das kaiserliche Patent vom 27. Mai 1852;
  • Eike Lindinger: Strafrechtsreformversuche seit 1852-1990;
  • Mezey Barna: Über die Rolle der Kodifikationsbewegung in der ungarischen Rechtsgeschichte;
  • Bódiné Beliznai Kinga: Der Entwurf des ersten ungarischen Strafgesetzbuches von 1795;
  • Ötvös Ildikó: Die strafrechtlichen Gesetzentwürfe des Reformzeitalters und Mittermaier;
  • Marosi Kriszta: Der erste ungarische Strafkodex;
  • Kelemen Kinga: Reformbewegungen in der ungarischen Strafrechtskodifikation an Jahrhundertwende;
  • Wolfgang Sellert: Strafrecht und Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert in Deutschland;
  • Mattias G. Fischer: Das Strafrecht im Allgemeinen Landrecht für die Preußischen Staaten von 1794 und der Kodifikationsgedanke;
  • Peter Oestmann: Das Strafgesetzbuch für das Königreich Baiern von 1813;
  • Thomas Krause: Das "Criminalgesetzbuch für das Königreich Hannover" von 1840

22. Tanulmányok a magyar börtönügy történetéből, tanulmánykötet (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga), Budapest, 1998, 129 o. (pdf)

  • Mezey Barna: A középkori tömlöctől a modern büntetés-végrehajtási intézetekig;
  • Bódiné Beliznai Kinga: Szabadságvesztés-büntetés a középkori Magyarországon, különös tekintettel a fejedelmi Erdélyre;
  • Tóth Bars: A szekszárdi börtön 1828 és 1849 között;
  • Marosi Krisztina: A veszprémi börtön építése;
  • Bognár Barbara: A XIX. század börtönrendszerei;
  • Szabó Géza: A váci fegyintézet alapítása és működése, 1855-1939;
  • Györe Péter: Adalékok a sopronkőhidai fegyház történetéhez;
  • Füzessyné Maglics Tímea: A Kecskeméti Büntetés-végrehajtási Intézet (1994-1995)

23. Gönczi Katalin: Magyarok az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 115 o. (pdf)

24. Pomogyi László: Szegényügy és közösségi illetőség a polgári Magyarországon, Budapest, Osiris Kiadó, 2001, 135 o. (pdf)

25. Föglein Gizella: Államforma és államfői jogkör Magyarországon 1944–1949, Budapest, Osiris Kiadó, 2001, 259 o. (pdf)

26. A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére (1826-1899), tanulmánykötet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2001, 79 o. (pdf)

  • Mezey Barna: Egy jogászkarrier a 19. században (Csemegi Károly 1826-1899);
  • Horváth Tibor: Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly;
  • Erdei Árpád: Csemegi Károly, a büntetőeljárási jog művelője;
  • Kabódi Csaba: Csemegi Károly, a magyar börtönügy elfeledett alakja;
  • Solt Pál: Csemegi Károly, a kuriai tanácselnök

27. Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes, Studienband (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 286 o. (pdf)

  • Michael Köhler: Geschichte und Prinzip der gegenwärtigen europäischen Strafrechtsentwicklung;
  • Károly Bárd: Kontinuität oder Nostalgie - Die Reform der Strafjustiz;
  • István Kajtár: Strafrechtsrezeption in Ungarn in dem 19. Jahrhundert;
  • Kálmán Györgyi: Die Rolle Mittermaiers bei der Ausarbeitung des Strafgesetzentwurfes vom Jahre 1843;
  • Günter Jerouschek: „Ne crimina remaneant impunita“ - Auf daß Verbrechen nicht ungestraft bleiben - Überlegungen zu den Anfängen öffentlicher Strafverfolgung im Mittelalter;
  • Kurt Seelmann: Hegel und die Zurechnung von Verantwortung;
  • Elemér Balogh: Strukturwandel in der Strafrechtsdogmatik zur Zeit des Vormärz;
  • Werner Ogris: Der Landzwang in Geschichte und Gegenwart;
  • Gábor Béli: Strafrechtspraxis und Strafrechtwissenschaft in Ungarn im 18. Jh.;
  • Gábor Máthé: Verwaltungsstrafrecht oder Nebenstrafrecht?;
  • Barna Mezey: Strafrechtskodifikation in Ungarn im Jahre 1878;
  • Wolfgang Sellert: Täter-Opfer-Ausgleich – ein altes Problem?;
  • Mihály T. Révész: Zu theoretischen Wurzeln des Strafrechts am Ende des achtzehnten Jahrhunderts in Ungarn;
  • Angela T. Augustin: Horizontale und vertikale Rechtsvergleichung - Meineid und Falschaussage in streitigen Zivilverfahren;
  • Jonas Weber: Die versuchsweise Einführung des Electronic Monitoring in der Schweiz;
  • Balázs Pálvölgyi: Weinverfälschung und Weingesetze in Ungarn, bis 1914;
  • Attila Horváth: Konzeptionsprozesse in den Diktaturen des Sowjetsystems;
  • Katalin Ligeti: Europäisches Strafrecht – Ansätze der Strafrechtsangleichung in der Europäischen Union

28. Eckhart Ferenc emlékkönyv (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2004, 681 o. (pdf)

  • Barna Attila: A jogállam önvédelme – a német büntetőjogalkotás válasza a 70-es évek terrorhullámára;
  • Bognár Barbara: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása a 19. században;
  • Bódi Csaba: Vázlat a magyar nemzeti mozgalom kialakulásának történetéhez;
  • Bódiné Beliznai Kinga: Jelképek és szertartások a középkori igazságszolgáltatásban;
  • Csapó Csaba: A magyar királyi csendőrség fegyverhasználati jogáról;
  • Föglein Gizella: A nemzetgyűlés és az országgyűlés Politikai Bizottsága;
  • Füzessyné Maglics Tímea: A büntetés-végrehajtás története 1945-1967;
  • Horváth Attila: A részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon;
  • Kállay István: Karvasy Győrött – Adatok a magyar politikatudomány létrejöttének történetéhez;
  • Képes György: Unió Amerikában – Unió Európában: A föderalizmus, mint egyik lehetséges megoldás;
  • Kovács András Péter: Médiakonvergencia anno 1906-1927;
  • Kun Tibor: A reformkor kereskedelmi jogalkotása, mint a modernizáció feltétele;
  • Lányi Tamás: Az esküdtbíróság intézményének megvalósulása Magyarországon;
  • Marosi Kriszta: A sértett büntetőeljárásban betöltött szerepének egyes történeti vonatkozásai;
  • Máthé Gábor: A Szentkorona eszme - Parafrázis;
  • Mezey Barna: A szegedi királyi kerületi börtön megnyitásának előzményei;
  • Őry Károly: A rendvédelmi szervek az első világháború, az "őszirózsás" forradalom és a proletárdiktatúra időszakában;
  • Pandula Attila: „Vitéz Horthy István” Érem (kitüntetés) terve 1942-ből;
  • Parádi József: A történelmi Magyarország határőrizeti tapasztalata (1867-1913);
  • Pálvölgyi Balázs: A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék története a kezdetektől Eckhart Ferencig;
  • Pomogyi László: Prevenció a rendészeti igazgatásban: a toloncolás jogintézménye;
  • Révész T. Mihály: Az eckharti örökség és a jogtörténetírás mai feladatai;
  • Sipos Balázs: A médiarendszer és az „irányított demokrácia” az 1920-as évek Magyarországán;
  • Suba János: A trianoni határmegállapítással kapcsolatos jogi kérdések rendezése a magyar-osztrák határon;
  • Szádeczky-Kardoss Irma: A koronázási palást „pogány” szimbolikájának jogtörténeti vonatkozásai;
  • Szendrei Géza: Viták az ügyészségről;
  • Szente Zoltán: A polgári alkotmányok kialakulásának vázlata;
  • Tálas József: “Kút békájának ne beszélj a tengerről” avagy egyetemlegesség az adózásban;
  • Tóth Béla: Az 1849-es ideiglenes közigazgatási szabályzat és hatása Magyarországon;
  • Völgyesi Levente: Győr város alkotmányos helyzetének változatai a feudalizmus évszázadaiban;
  • Zinner Tibor: Adalékok a magyar felsőbíráskodás ezer esztendejéhez. A kúriai osztályok 1882-es egyesítésétől 1956-ot követő megtorlásig

29. Hajnal Hugó: Csemegi Károly, Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 109 o. (pdf)

30. Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 176 o. (pdf)

31. Ünnepi tanulmányok - Kovács Kálmán egyetemi tanár emlékére (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2005, 137 o. (pdf)

  • Kállay István: A Horthy-korszak sajtójogának jellemzéséhez;
  • Kun Tibor: A társasági jog fejlődése 1945-től az új társasági törvényig;
  • Máthé Gábor: A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:4. tc. létrejötte és jelentősége a dualizmus jogrendszerében;
  • Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc erdélyi országgyűlései;
  • Rácz Lajos: "Magna via Transsylvaniae";
  • Révész T. Mihály: Az állami és jogintézmények változásai a 20. század első felében Magyarországon

32. Paolo Becchi - Kurt Seelmann: Gaetano Filangieri és az európai felvilágosodás, Budapest, Gondolat Kiadó, 2005, 92 o. (pdf)

33. Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai, Budapest, Gondolat Kiadó, 2006, 557 o. (pdf1)(pdf2)

34. Ladányi Andor: Törekvések, kísérletek a jogászképzés reformjára 1890–1944, Budapest, Gondolat Kiadó, 2007, 90 o. (pdf)

35. Adolphe Chauveau – Faustin Helié: A bűnrészesség, Budapest, Gondolat Kiadó, 2008, 125 o. (pdf)

36. Sapienti iniuria non potest fieri. Ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére (szerk.: Horváth Attila - Koltay András - Máthé Gábor), Budapest, Gondolat Kiadó, 2009, 320 o. (pdf)

  • Koltay András: Jog, szabadság, hagyomány, erkölcs. Beszélgetés Zlinszky Jánossal;
  • Horváth Attila: Zlinszky János professzor életútja;
  • Bánrévy Gábor, Boytha György, Wolfgang Waldstein, Komáromi László: A nyolcvanesztendős Zlinszky János köszöntése;
  • Balogh Elemér: A törvényszéki orvoslás jogi szabályozásának kezdetei;
  • Csehi Zoltán: A német nemzetközi magánjog és az alapjogi octroi. A kezdetektől a „spanyol ügy”-ig;
  • Horváth Attila: A szocialista alkotmány (1949. évi XX. tv.);
  • Koltay András: A szólás- és sajtószabadság kezdetei Magyarországon;
  • Komáromi László: Nyugati hűbériség vagy bizánci feudalizmus? Középkori magyar fejlődés két társadalmi modell határán;
  • Máthé Gábor: Formation of the Hungarian Royal Supreme Court of Justice in the bourgeois era;
  • Mezey Barna: Egy Deák-párti képviselő a választókerületében. Horvát Boldizsár és Szombathely;
  • Stipta István: A francia közigazgatási bíráskodás hatása a dualizmus kori magyar törvényhozásra;
  • Szigeti Magdolna: A Német Demokratikus Köztársaság összeomlása és az újrakezdés első lépései

37. Képes György: Dánia alkotmánytörténete a 13. század végétől napjainkig, Budapest, Gondolat Kiadó, 2009, 237 o. (pdf)

38. Szimbolikus kommunikáció. A jog színházától a jogi rituáléig (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 136 o. (pdf)

39. Bor és jogtörténet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 151 o. (pdf)

40. Wilhelm Brauneder - Gerald Kohl: A jogtörténettudományi kutatások Ausztriában, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 113 o. (pdf)

41. Az abszolút monarchia (szerk.: Képes György), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 214 o. (pdf)

42. Rokolya Gábor: A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban, Budapest, Gondolat Kiadó, 2013, 345 o. (pdf)

43. Szuverenitáskutatás (szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán), Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 227 o. (pdf)

  • Mezey Barna: Előszó;
  • Karácsony András: Carl Schmitt a szuverénről;
  • Máthé Gábor: Szuverenitás – jogállam;
  • Mezey Barna: Szuverenitáskérdések;
  • Beke-Martos Judit: Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi bírósági rendszerének kialakulása;
  • Heil Kristóf Mihály: A nemesi vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok. A kereskedelmi és az adóügyi operátumok Esztergom, Győr és Nógrád vármegyékben;
  • Képessy Imre: Föderalizmus, centralizmus, dualizmus – avagy a kiegyezéshez vezető út;
  • Megyeri-Pálffi Zoltán: Az igazságügyi szervezet dologi háttere: a bírósági épületek;
  • Nagy Janka Teodóra: A „Janus-arcú” megszégyenítő büntetések. Vajna Károly emlékezete;
  • Nagy Noémi: Magyar nyelvi szuverenitási törekvések a neoabszolutizmus előtt – a magyar államnyelv bevezetésének története;
  • Révész T. Mihály: Önálló vagy összehangolt sajtópolitika Pesten 1867 után;
  • Stipta István: Cesare Beccaria és kora;
  • Szalma József: A bírói függetlenségről a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk apropóján, kitekintve a német, az osztrák és a délszláv államok fejlődésére

44. Stipta István: A magyar történelmi alkotmány és a hazai közjogi-közigazgatási jogvédelem, Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 282 o. (pdf)

45. A rendszerváltás harminc éve, avagy determinált volt-e a jogrendszer transzformációja? (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga - Gosztonyi Gergely), Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 157 o. (pdf)

  • Bódiné Beliznai Kinga - Gosztonyi Gergely: Előszó;
  • Tölgyessy Péter: Az alkotmányosság helyreállítása Magyarországon;
  • Papp László: A rendszerváltás, mint politikai kompromisszum?;
  • Komáromi László: Az országos népszavazás metamorfózisai 1989–2019: tévutak és kiútlehetőségek;
  • Völgyesi Levente: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény keletkezési körülményei és gyakorlati alkalmazhatósága;
  • Horváth Attila: A sajtó privatizációja a rendszerváltozás idején;
  • Gosztonyi Gergely: Gondolatok a rendszerváltásról a sajtómegjelenések pillanatképében, avagy "nem ugyanabban a kátyúban vagyunk, talán, nem?";
  • Zinner Tibor: Az első két semmiségi törvény, és ami utána következett...;
  • Frey Dóra: A rendszerváltás és a nemzetiségi jogok – változások és tanulságok a magyarországi németség helyzetének tükrében;
  • Képessy Imre: A kedvezményes honosítás a rendszerváltozástól napjainkig, különös tekintettel a 2010. évi változásokra;
  • Losonczi Eszter: "Jog vita nélkül" – A közjegyzőség szerepének változása a rendszerváltást követően;
  • Rigó Kinga: A felsőoktatási autonómia alakváltásai;
  • Kiss Máté: Antiszemita mítoszok (újra)megjelenése a rendszerváltás után

46. Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században (szerk.: Nagy Noémi), Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 217 o. (pdf)

  • Nagy Noémi: Szerkesztői előszó;
  • Andrássy György: Az 1868. évi XLIV. törvénycikk mai szemmel, elméleti megközelítésben;
  • Csernicskó István: A nyelvi és politikai szuverenitás összefüggéseiről – szláv nyelvek példája alapján;
  • Csernus-Lukács Szilveszter: A nemzetiségi és nyelvi kérdés szabályozása Magyarországon és Erdélyben az Októberi Diplomától a nemzetiségi törvényig. Függelék;
  • Heil Kristóf Mihály: „Embernek születtünk, polgárnak neveltetünk.” – Nógrád vármegye észrevételei a közoktatás és a magyar nyelv ügyében (1831–1832);
  • Képessy Imre: A nyelvi jogok szerepe a 19. századi szlovák autonómiatörekvésekben;
  • Lajtai L. László: Tannyelvszabályozás és magyarnyelv-oktatás az 1918 előtti hazai alsó- és középszintű iskolákban a nemzetépítések tükrében;
  • Megyeri-Pálffi Zoltán: Szuverenitáselemek a magyar névviselésben – tradíciók és az állami szabályozás;
  • Nagy Noémi: Variációk egy témára: A nemzetiségi-nyelvi egyenjogúság szabályozási formái az Osztrák–Magyar Monarchiában;
  • Schwarczwölder Ádám: Megvásárolt társország? – A magyar–horvát kiegyezés és a 121 000 forint esete.

47. Szuverenitás-kérdések. Elméletek, történetek (szerk.: Karácsony András), Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 227 o. (pdf)

  • Karácsony András: Adalékok a szuverenitás jogi és politikai felfogásának vitájához (a Kelsen–Schmitt-vita);
  • Tóth J. Zoltán: Szuverenitáselméletek a szuverenitás alanyáról;
  • Kardos Gábor: A szuverenitás és a nemzetközi szerződések;
  • Pongrácz Alex: Mozaikok a magyar szuverenitásfelfogás történetéből;
  • Horváth Attila: A történeti alkotmány, a Szent Korona-tan mint a szuverenitás biztosítéka;
  • Kisteleki Károly: Mozaikszerű szuverenitás: az Erdélyi Fejedelemség szuverenitásának nézőpontjai;
  • Paolo Becchi: Szuverenista kihívás;
  • Löffler Tibor: A bevándorlók és menekültek szuverenizálódása. Jogideológiai támadások a nemzetállamok határai és szuverenitása ellen.

48. Bódiné Beliznai Kinga: Hivatás és függetlenség, Budapest, Gondolat Kiadó, 2020, 383 o. (pdf)

49. Raymundus Parthenopeis: A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata. (közreadja: Blazovich László), Budapst, Gondolat Kiadó, 2021, 380 o. (pdf)

50. Kölcsönhatások. Európa és Magyarország a jogtörténelem sodrásában (szerk.: Mezey Barna), Budapest, 2021, Gondolat Kiadó, 361 o. (pdf)

  • Révész T. Mihály: Jubileumi köszöntő
  • A. Gergely András: A jogi néprajz és jogantropológia hatása a társadalomtudományokra
  • Antal Tamás: Párhuzamos intézmények az angol és a magyar esküdtszék történetéből
  • Balogh Elemér: Az egyházi bíráskodás fő kérdései a középkori Európában
  • Balogh Judit: A motívumok szerepe a Csemegi-kódex reformterveiben – átvétel vagy önálló jogalkotás?
  • Bánkiné Molnár Erzsébet: Örökösödési jog és gyakorlat a Jászkun kerületben 1745 után
  • Bató Szilvia: "…azt néki büntethető cselekvényül betudni lehessen…" Adalékok Csatskó Imre tervezetének bűnösségi koncepciójához
  • Beke-Martos Judit: Az elfeledett (alkotmányos) dokumentum: az 1787-es Northwest Ordinance
  • Bódiné Beliznai Kinga: A bírói fegyelmi felelősség szabályozása a 19. századi Európában
  • Delacasse Krisztina: A csalás és a hamisítás elhatárolási nehézségének előzményei a 19. századi magyar büntetőjogi kodifikáció fényében
  • Domaniczky Endre: Adalékok az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport történetéhez
  • Frey Dóra: Etnikum és állampolgárság összefüggése – a magyar szabályozás története nemzetközi kontextusban
  • Gosztonyi Gergely: A közösségi média felelősségi kérdéseinek korai szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban
  • Heil Kristóf Mihály: Adalékok a magyar borkereskedelem történetéhez. Törvényjavaslatok és tervezetek a 18–19. század fordulóján és a reformkor elején
  • Homoki-Nagy Mária: A nemesi magánjog szabályainak tovább élése a neoabszolutizmus idején
  • Jany János: René David Etiópiában, avagy a jogi modernizáció eltérő mintái
  • Karácsony András: Szuverenitás – jogállam – joguralom
  • Képes György: A magyar kereskedelmi jogi kodifikáció előtörténete 1792-ig
  • Képessy Imre: Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok elfogadásának egy elfeledett mozzanata
  • Lehotay Veronika: Példa vagy ellenpélda? Német hatások a két világháború közötti magyar büntetőjogra
  • Máthé Gábor: A jogtörténetről
  • Megyeri-Pálffi Zoltán: Anyakönyvezés térben és időben: az állami anyakönyvezés bevezetése és építészeti hatásai a dualizmus korában
  • Mezey Barna: "Liberális szó illiberális tettek mellett elenyészik" – A börtönügyi javaslat az 1843–1844. évi országgyűlés kerületi ülésein
  • Nagy Janka Teodóra: Az európai jogszokáskutatás kultúrtörténeti mintázatai és kaukázusi kapcsolatai: az oszét "élő és gyakorolt jogszokásokról" (Forrásközlés: az alán [oszét] etikai kódex)
  • Nagy Noémi: A nemzetiségi egyenjogúság színe és fonákja a ciszlajtán koronatartományok oktatási rendszereiben
  • Pálvölgyi Balázs: Divergencia vagy aszinkronitás? A kivándorlás osztrák és magyar szabályozásának útjai, 1867–1914
  • Pandula Attila: Pálffy Pál (IV.) nádor mortuáriuma
  • Pap András László: "Nemzetiségi" és "kisebbségi" fogalmi konstrukciók az 1868. évi XLIV. törvényben
  • Pétervári Máté: A kereskedelmi csőd a második magyar csődtörvényben
  • Petrasovszky Anna: A ius resistendi, az ellenállás jogának megítélése a 19. századi természetjogi magyar jogirodalomban
  • Rigó Balázs: A Liber Vagatorum és a világi szegényügyi igazgatás kezdetei Strasbourgban (1509–1523) – Szatíra a koldulásról a reformáció előestéjén
  • Szabó István: Néhány vitapont a történeti alkotmány hatályos közjogunkba történő elhelyezéséről
  • Szabó Szilárd: Az Osztrák–Magyar Monarchia fogalom előzményei, kialakulása és jelentése
  • Szépvölgyi Enikő: Gondolatok az állami gyermekvédelemről szóló törvénycikkek 120. évfordulójára
  • Varga Csaba: A jog mint elméleti és történeti kutatások tárgya
  • Veress Emőd: A szovjet típusú diktatúrák államosításai Kelet-Közép-Európában: értelmezési keretek  
  • Zinner Tibor: Adalékok az igazságügyi tárca fegyelmi bizottságának történetéhez, 1957–1962

51. Máthé Gábor: Közép-Európa újkori születése. A magyar közjog elemi forrásai 16–20. század. Budapest, 2021, Gondolat Kiadó, 223 o. (pdf)

52. Horváth Boldizsár: Emléktöredékek köz- és magánéletemből. (Sajtó alá rendezte Cieger András és Matolcsi Réka), Budapest, 2021, Gondolat Kiadó, 137 o. (pdf)

53. Ábrázolt és épített jog (szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán), Budapest, 2021, Gondolat Kiadó, 175 o. (pdf)

  • Előszó
  • Megyeri-Pálffi Zoltán: Gondolatok a jog(szolgáltatás) ábrázolhatóságáról, térigényéről és a hatalom architektúrájáról
  • Mezey Barna: Az 1843. évi börtönügyi javaslatok építészeti vonatkozásai
  • Székely Márton: Igazságügyi épületek tervpályázatai Magyarországon 1903–1916 között
  • Nagy Janka Teodóra: „Eme uj palotában az igazság eszméje mindenkor emelt fővel járjon” – Szekszárd igazságügyi palotája
  • Beke-Martos Judit: A Legfelsőbb Bíróság épülete és a horizontális hatalommegosztás egyes aspektusai az Amerikai Egyesült Államokban
  • Domaniczky Endre: Az ausztrál törvényhozási és bírósági épületek nemzeti stílusának és szimbolikájának kialakulása
  • Bódiné Beliznai Kinga: A bírósági épületek állatdíszei
  • Stefan Huygebaert: A hosszú 19. század a döntő alkotmányos pillanat (DAP) nyomában

54. A velünk élő történelmi cenzúra (szerk.: Gosztonyi Gergely), Budapest, 2022, Gondolat Kiadó, 125 o. (pdf)

  • Szerkesztői előszó
  • Koltay András: Előszó helyett – néhány gondolat a cenzúrafogalom használhatatlanságáról a jogban
  • Heka László: Cenzúra a délszláv államban 1918–1990 között, különös tekintettel a magyarok helyzetére
  • Kelemen Roland: Az első világháborús sajtórendészet szervezete
  • Horváth Attila: Könyvek cenzúrája Magyarországon a szovjet típusú diktatúra időszakában
  • Gyetván Dorina: A cenzúra privatizációja avagy a cenzúra új virágkora?
  • Sorbán Kinga: A mesterséges intelligencia alkalmazása a tartalommoderálásban – segítség a káros tartalmak kiszűrésében vagy új típusú cenzúra?
  • Kovács Andrea: A közvetítő szolgáltatások meghatározásának egyes problémáiról
  • Tatár Attila: A tárhelyszolgáltatói felelősség néhány aspektusa
  • Pap András László: Cenzúra, öncenzúra, akadémiai szabadság: fogalmi keretek