Tanszéki kiadványok

Tanszéki kiadványok

Új könyveink

Új könyveink

Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században

Szerkesztette: Nagy Noémi

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában megjelent tanulmánykötet interdiszciplináris keretben mutatja be, hogyan vélekednek a jogtörténet, a nyelvészet, a filozófia és a történettudomány jeles képviselői – köztük a kutatócsoport négy munkatársa – a nemzetiségi-nyelvi szuverenitás rendkívül komplex témaköréhez kapcsolódó kérdésekről a dualizmus idején, illetve az azt megelőző és követő korszakokban. 

A feldolgozott témák között szerepel a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868. évi XLIV. törvénycikk elméleti szempontból (Andrássy György), a nyelvi és politikai szuverenitás összefüggései a szláv nyelvek példáján keresztül (Csernicskó István), a nemzetiségi törvény elfogadását közvetlenül megelőző évek nyelvi-nemzetiségi tárgyú szabályozása a Magyar Királyság és Erdély területén (Csernus-Lukács Szilveszter), a reformkori megyei közgyűlések álláspontja a magyar nyelv ügyében (Heil Kristóf Mihály), a nyelvi jogok szerepe a 19. századi szlovák autonómiatörekvésekben (Képessy Imre), a tannyelv szabályozásának története az 1918 előtti magyarországi alsó- és középszintű tanintézményekben (Lajtai L. László), nyelv és szuverenitás összefüggései a névhasználatra vonatkozó magyar jogi szabályozásban (Megyeri-Pálffi Zoltán), a nemzetiségi–nyelvi egyenjogúság elvének értelmezése a magyarországi és az ausztriai birodalmi jogi szabályozásban a dualizmus időszakában (Nagy Noémi), valamint a magyar–horvát kiegyezés hátterében zajló titkos pénzügyi manőverek (Schwarzwölder Ádám).

Az érintett tudományok művelőinek és az érdeklődő nagyközönségnek egyaránt ajánlott tanulmánykötet gazdag levéltári forrásanyagon és joganyagon alapuló színvonalas tanulmányai nemcsak a magyarság számára és a hosszú 19. században jelentős problémákat vizsgálnak, de a kelet-közép-európai térség nyelvi konfliktusokkal terhelt aktuális eseményeinek megértéséhez is fontos adalékokkal szolgálnak.

978 963 556 027 1, ISSN 1586-8265 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 217 p.

A rendszerváltás harminc éve, avagy determinált volt-e a jogrendszer transzformációja?

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga, Gosztonyi Gergely

A 2019-ben indult MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában jelent meg – immár harmadik kötetként – a Jogtörténeti Értekezések 45. darabja, amely az 1989–1990-es rendszerváltás harmincadik évfordulója apropóján született.

A könyvben publikált tanulmányok a három évtizede bekövetkezett változásokat, illetve az azt követő átalakulást taglalják a jogi-politikai rendszer egy-egy szeletét érintve. Így az alkotmányosság helyreállítása (Tölgyessy Péter), a rendszerváltás mint politikai kompromisszum (Papp László), a népszavazás intézménye (Komáromi László), a lelkiismereti és vallásszabadság (Völgyesi Levente), a sajtó privatizációja (Horváth Attila), a sajtómegjelenések kérdése (Gosztonyi Gergely), a két semmisségi törvény (Zinner Tibor), a magyarországi németség helyzete (Frey Dóra), a kedvezményes honosítás (Képessy Imre) a közjegyzőség szerepváltozása (Losonczi Eszter), a felsőoktatási autonómia (Rigó Kinga) és az antiszemita mítoszok megjelenése (Kiss Máté) egyaránt szóba kerül a tanulmánykötetben.

Az 1989-es események óta eltelt idő lehetőséget kínál számunkra, hogy megvizsgáljuk, sikeres volt-e a rendszerváltás hazánkban, illetve az akkori események, folyamatok hogyan befolyásolták az azóta eltelt harminc év jogalkotási és politikai történéseit. A kötetbe felkért tudományos kutatók e lehetőséggel élve fogalmazták meg gondolataikat és tették közzé azokat a Jogtörténeti Értekezések legújabb részében.

ISBN 978 963 693 842 0, ISSN 1586-8265 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 157 p.

Stipta István: A magyar történelmi alkotmány és a hazai közjogi-közigazgatási jogvédelem

E kötet tárgya a magyar történelmi alkotmány tartalmának és módosulási folyamatának vizsgálata a XIX. század második felében. A sokat vitatott politikai-közjogi kérdést két hazai intézmény fejlődésének tükrében tekintette át a szerző, Stipta István. Az egyik a pénzügyi közigazgatási bíróság, amely a közigazgatási jogvédelem korszerűsítési igényét, egyben a hagyományos alkotmányos rendszer módosításának szükségességét vetette fel a vizsgált időszak hazai jogfejlődésében. A másik intézmény a sajátos magyar helyhatósági szerv, az alkotmány védbástyájaként elhíresült vármegye.

A szerző jelen összeállításban részletesen követi a történelmi alkotmányt módosító törvény létrehozatalának folyamatát, mert jellemzőnek tartja azt a közjogi-politikai diskurzust és jogképzési folyamatot, amely a dualizmus ezen időszakában megjelenítette és egyesítette a közpolitikai és szakmai szempontokat. A könyv második részében a magyar történelmi alkotmány alapintézményének tekintett, – az alkotmányunk tartalmához kötődő – közjogi vitákban gyakran hivatkozott intézménnyel, a vármegyékkel foglalkozik.

Stipta István a Jogtörténeti Értekezések 44. kötetében bocsátja közre ezeket az eredményeket, amelyek a Kutatócsoport programját követik, de ugyanakkor más tárgykörű levéltári kutatásaihoz is kötődnek, illetve összegzi a korábban megjelent kapcsolódó közleményeiben és az MTA doktori disszertációjában megfogalmazott, idevágó gondolatait.

ISBN 978 963 693 833 8, ISSN 1586-8265 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 282 p.

Szuverenitáskutatás

Szerkesztette: Megyeri-Pálffi Zoltán

A 2019 júliusában működését megkezdő MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport a jog szuverenitásának kutatását, közelebbről a XIX. századi Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között alkotmányos helyét kereső Magyarország jogalkotási, jogalkalmazási, jogtudományi önállóságának vizsgálatát tűzte ki célul.

A kutatócsoport munkájának megkezdése után kevéssé volna elvárható egy kutatóközösséggé formálódó csoporttól, hogy azonnal kötetre való friss kutatási eredményekkel lépjen a szakmai közönség elé. Az azonban aligha érdektelen, hogy a pályázat kutatási témájához csatlakozó kutatók korábbi munkásságuk során hogyan és milyen aspektusokban folytattak elemzéseket, tettek közzé tanulmányokat. E tanulmánykötet – amely a Jogtörténeti Értekezések sorozat 43. köteteként jelent meg – erről szól tehát: magyarázatot ad arra, hogy ki, milyen okból csatlakozott a kutató közösséghez, milyen előmunkálatok jelzik a közös gondolkodást, s egyben illusztrálják a jogi szuverenitás megközelítésének sokszínűségét, lehetőségeit és a várható szintézis érdemi eredményeit. E bemutatkozó kötet tanulmányai tehát a kutatócsoport tagjainak korábbi kutatómunkájának eredményei, részben már helyenként publikált művek, nagyobbrészt átdolgozott, frissített, újragondolt írások. Egyfajta megelőlegezett tablója is az MTA jóvoltából megindult új kutatásoknak.

ISBN 978 963 693 827 7, ISSN 1586-8265 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 227 p.

Képes György: A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig

A Dán Királyság kontinensünk talán legrégibb, jogfolytonosan létező állama: az 1972 óta uralkodó II. Margit családfája a 10. század legendás királyaiig, Kékfogú Haraldig és apjáig, Öreg Gormig vezethető vissza egyenes ágon. Mindez önmagában is felkeltheti a magyar olvasó érdeklődését az ország iránt, de a két ország közötti történelmi párhuzamok sem kevésbé izgalmasak.

Dániában és Magyarországon szinte egy időben történik meg a kereszténység felvétele és jön létre a nyugati típusú monarchia. Pár évszázaddal később a királyi hatalom korlátozása is hasonló okokból megy végbe, bár az eredmény különböző: míg nálunk a rendi gyűlés, Dániában az országtanács képezi a királyi hatalom fő ellenpontját. A kora újkori Magyarországon a Habsburgok abszolutisztikus törekvései elbuknak a rendek ellenállásán, Dániában viszont a svédekkel szembeni vesztes háborúk a fiskális-katonai állam szükségességét támasztják alá, melynek egyedülállóan erős változata jön létre az 1660-as években. 1848 márciusában aztán mindkét országot eléri az európai forradalmi hullám: a békés körülmények között létrejött alkotmányos monarchia Magyarországon a rendi képviseleti, Dániában az abszolút monarchia kormányformáját váltja fel.

A közös kiindulópont, a hasonló kérdésekre adott, sok esetben hasonló válaszok különleges színt kölcsönöznek számunkra Dánia alkotmánytörténetének tanulmányozásához, miközben az eltérő társadalmi és gazdasági fejlődésből fakadó, különösen az újkorban szembetűnővé váló különbözőségek azt segíthetnek megérteni, miképpen és milyen okok miatt távolodott el egymástól az évszázadok során Gorm és Harald, illetve Géza és István egykoron egymással szinte párhuzamosan fejlődő állama. Ehhez az intellektuális utazáshoz kíván hozzájárulni a jelen kötet.

ISBN 978 963 312 301 0 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2019, 299 p.

Mezey Barna: A börtönügy a 17–19. században. A börtön európai útja

A 16–17. század nagy társadalomformáló folyamatai és mozgalmai, a reformáció, az ipari fejlődés, a kereskedelem kiszélesedése, a polgári értékek térnyerése, a szociális gondoskodás középkori formáinak csődje és az új megoldások keresése, a kriminalitás struktúrájának átalakulása elérte a büntetési rendszert is. A szabadság-érték megjelenése a törvénykezési gyakorlatban és a humanizálási törekvések egyaránt a tömlöcügy megújítása irányába hatottak. Új eljárások, új bűnözőkép és büntetésfelfogás, új értelmezésű fogva tartási funkciók jellemezték a büntetés-végrehajtás gyakorlatát, mely mellé lassan felzárkózott a szakirodalom is, hogy a 18. és a 19. század fordulójára tudományos igényű művelése lehetővé tegye a kodifikációs megfontolásokat is. Ez a fejlődés készítette elő az európai (és magyarországi) börtönügy korszerűsítési folyamatait, megalapozta az amerikai börtönkoncepciók megfogalmazását és az architekturális kísérleteket.

A munka a szerző több évtizedes kutatása, több, e témába vágó monográfiájának foglalataként és közel százötven tanulmánya szintéziseként vázolja föl a börtönügy fejlődésének évszázados európai történetét és fejlődési tendenciáit. A bűnözőkép változásait, a szabadságvesztés-büntetés nehéz térfoglalásának históriáját, a fogvatartottak kezelésének változásait, a reszocializáció, a nevelés, a lelki gondozás, a munkáltatás megjelenését és formaváltozásait, a környezet humanizálását, az építészeti szempontok majd épülettervek és megvalósult konstrukciók hatásait; mindezt kiegészítve a fokozatosan kiépülő szakirodalom, szaktudományosság, a szakmai terminológia és végül a börtönügyi szabályozás (a büntetés-végrehajtási jog) kibontakozásával.

A kötet az európai börtönügy (kivételképpen és kitekintésként más földrészt is érintő) formálódását tárgyalja, melybe illesztve az európai büntetés-végrehajtási tendenciák keretében értelmezi a magyar, némiképp megkésett fejlődés és fejlesztések históriáját. A jelzett időszakot illetően feldolgozza a büntetés-végrehajtás szakmai vonatkozásait és jogpolitikai összefüggéseit, a törekvések jogszabályi megtestesülését és azok gyakorlati hatásait. Fő szempontja a nyugat-európai változások Magyarországra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak értékelése, különös tekintettel a büntetőjogi kodifikációkra, a reformkori fogházjavító mozgalmakra, az 1843. évi büntető anyagi jogi és börtönügyi törvényjavaslatokra, Deák Ferenc börtönügyi munkásságára, valamint a magyar büntetés-végrehajtási intézeti hálózat kiépítésére, az 1878. évi kodifikációig és az 1880. évi Házszabályok kibocsátásáig.

ISBN 978 963 693 642 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 608 p.

Jogtörténeti Parerga 2.: Ünnepi Tanulmányok Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Gosztonyi Gergely, Révész T. Mihály

Mezey Barna hatvanöt éves lett, öt év telt el a szakmai munkássága előtt tisztelgő első kötet (Jogtörténeti Parerga) megjelentetése óta. Az olvasó így most a második kötetet tarthatja kezében, amelyben kollégái, barátai és tanítványai köszöntik a jeles évforduló okán az Ünnepeltet!

Ahogy a Jogtörténeti Parerga I. kötetében fogalmaztunk: "Mezey Barna professzor közösségteremtő ereje, személyiségének természetes kisugárzása minden bizonnyal a további évtizedekben is alakítja jogtörténet tudományunk fejlődését." Ehhez kívánunk – e kötet minden közreműködője nevében is – sok erőt, jó egészséget, változatlan munkakedvet és nem utolsó sorban szeretetteljes környezetet!

Kedves Barátunk, Isten éltessen!

ISBN 978 963 284 968 3 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2018, 305 p.