Tanszéki kiadványok

Tanszéki kiadványok

Új könyveink

Új könyveink

Képes György: A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig

A Dán Királyság kontinensünk talán legrégibb, jogfolytonosan létező állama: az 1972 óta uralkodó II. Margit családfája a 10. század legendás királyaiig, Kékfogú Haraldig és apjáig, Öreg Gormig vezethető vissza egyenes ágon. Mindez önmagában is felkeltheti a magyar olvasó érdeklődését az ország iránt, de a két ország közötti történelmi párhuzamok sem kevésbé izgalmasak.

Dániában és Magyarországon szinte egy időben történik meg a kereszténység felvétele és jön létre a nyugati típusú monarchia. Pár évszázaddal később a királyi hatalom korlátozása is hasonló okokból megy végbe, bár az eredmény különböző: míg nálunk a rendi gyűlés, Dániában az országtanács képezi a királyi hatalom fő ellenpontját. A kora újkori Magyarországon a Habsburgok abszolutisztikus törekvései elbuknak a rendek ellenállásán, Dániában viszont a svédekkel szembeni vesztes háborúk a fiskális-katonai állam szükségességét támasztják alá, melynek egyedülállóan erős változata jön létre az 1660-as években. 1848 márciusában aztán mindkét országot eléri az európai forradalmi hullám: a békés körülmények között létrejött alkotmányos monarchia Magyarországon a rendi képviseleti, Dániában az abszolút monarchia kormányformáját váltja fel.

A közös kiindulópont, a hasonló kérdésekre adott, sok esetben hasonló válaszok különleges színt kölcsönöznek számunkra Dánia alkotmánytörténetének tanulmányozásához, miközben az eltérő társadalmi és gazdasági fejlődésből fakadó, különösen az újkorban szembetűnővé váló különbözőségek azt segíthetnek megérteni, miképpen és milyen okok miatt távolodott el egymástól az évszázadok során Gorm és Harald, illetve Géza és István egykoron egymással szinte párhuzamosan fejlődő állama. Ehhez az intellektuális utazáshoz kíván hozzájárulni a jelen kötet.

ISBN 978 963 312 301 0 - ELTE Eötvös Kiadó, 2019, 299 p.

Mezey Barna: A börtönügy a 17–19. században. A börtön európai útja

A 16–17. század nagy társadalomformáló folyamatai és mozgalmai, a reformáció, az ipari fejlődés, a kereskedelem kiszélesedése, a polgári értékek térnyerése, a szociális gondoskodás középkori formáinak csődje és az új megoldások keresése, a kriminalitás struktúrájának átalakulása elérte a büntetési rendszert is. A szabadság-érték megjelenése a törvénykezési gyakorlatban és a humanizálási törekvések egyaránt a tömlöcügy megújítása irányába hatottak. Új eljárások, új bűnözőkép és büntetésfelfogás, új értelmezésű fogva tartási funkciók jellemezték a büntetés-végrehajtás gyakorlatát, mely mellé lassan felzárkózott a szakirodalom is, hogy a 18. és a 19. század fordulójára tudományos igényű művelése lehetővé tegye a kodifikációs megfontolásokat is. Ez a fejlődés készítette elő az európai (és magyarországi) börtönügy korszerűsítési folyamatait, megalapozta az amerikai börtönkoncepciók megfogalmazását és az architekturális kísérleteket.

A munka a szerző több évtizedes kutatása, több, e témába vágó monográfiájának foglalataként és közel százötven tanulmánya szintéziseként vázolja föl a börtönügy fejlődésének évszázados európai történetét és fejlődési tendenciáit. A bűnözőkép változásait, a szabadságvesztés-büntetés nehéz térfoglalásának históriáját, a fogvatartottak kezelésének változásait, a reszocializáció, a nevelés, a lelki gondozás, a munkáltatás megjelenését és formaváltozásait, a környezet humanizálását, az építészeti szempontok majd épülettervek és megvalósult konstrukciók hatásait; mindezt kiegészítve a fokozatosan kiépülő szakirodalom, szaktudományosság, a szakmai terminológia és végül a börtönügyi szabályozás (a büntetés-végrehajtási jog) kibontakozásával.

A kötet az európai börtönügy (kivételképpen és kitekintésként más földrészt is érintő) formálódását tárgyalja, melybe illesztve az európai büntetés-végrehajtási tendenciák keretében értelmezi a magyar, némiképp megkésett fejlődés és fejlesztések históriáját. A jelzett időszakot illetően feldolgozza a büntetés-végrehajtás szakmai vonatkozásait és jogpolitikai összefüggéseit, a törekvések jogszabályi megtestesülését és azok gyakorlati hatásait. Fő szempontja a nyugat-európai változások Magyarországra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak értékelése, különös tekintettel a büntetőjogi kodifikációkra, a reformkori fogházjavító mozgalmakra, az 1843. évi büntető anyagi jogi és börtönügyi törvényjavaslatokra, Deák Ferenc börtönügyi munkásságára, valamint a magyar büntetés-végrehajtási intézeti hálózat kiépítésére, az 1878. évi kodifikációig és az 1880. évi Házszabályok kibocsátásáig.

ISBN 978 963 693 642 6 - Gondolat Kiadó, 2018, 608 p.

Jogtörténeti Parerga 2.: Ünnepi Tanulmányok Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Gosztonyi Gergely, Révész T. Mihály

Mezey Barna hatvanöt éves lett, öt év telt el a szakmai munkássága előtt tisztelgő első kötet (Jogtörténeti Parerga) megjelentetése óta. Az olvasó így most a második kötetet tarthatja kezében, amelyben kollégái, barátai és tanítványai köszöntik a jeles évforduló okán az Ünnepeltet!

Ahogy a Jogtörténeti Parerga I. kötetében fogalmaztunk: "Mezey Barna professzor közösségteremtő ereje, személyiségének természetes kisugárzása minden bizonnyal a további évtizedekben is alakítja jogtörténet tudományunk fejlődését." Ehhez kívánunk – e kötet minden közreműködője nevében is – sok erőt, jó egészséget, változatlan munkakedvet és nem utolsó sorban szeretetteljes környezetet!

Kedves Barátunk, Isten éltessen!

ISBN 978 963 284 968 3 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2018, 305 p.

Bódiné Beliznai Kinga: 120 éves az Igazságügyi Palota

"A magyar kir. Curia, a budapesti kir. ítélőtábla és a budapesti kir. főügyészség [és a Koronaügyészség] elhelyezésére szolgáló igazságügyi palota zárókőletételi ünnepe, mely a honalapitás ezeredik évfordulójára rendezett fényes és hivatalos ünnepélyek sorába tartozott, október hó 20-dikán, tegnap délelőtt tizenegy órakor a megállapított és közzétett programm szerint ment végbe." (Budapesti Közlöny, 1896. október 21.)

"Szemben az országház méltóságos, gótstilü idomaival egy uj palota emelkedik a magasba, karcsu oszlopokkal, hajlékony iveléssel, fehér homlokán az olasz renaissánsz nemes vonásaival. A ki megáll előtte, gyönyörködve szemléli arányos szépségeit s nem megy tovább, mielőtt közelebbről szemügyre nem veszi. […] Egy darab tündérvilág tárul föl előtte, csupa szin, csupa ragyogás. Óriási csarnok, mely három, emeletmagas terrászra van osztva, loggiaszerüleg bővül s díszes oszlopokba nehezedő nagy ivek veszik körül. S mindenütt szines márvány, aranyozás, ragyogás. A boltives menyezeten Lotz Károly gyönyörű freskói, szemben a főbejáróval Stróbl márvány Justiciája. S fönn a remekmüvü ablakon át a szivárvány szineiben özönlik be a tompa napsugár s bearanyozza a loggiák arabeszkeit." (Budapesti Hírlap, 1896. október 20.)

ISBN 978 963 258 307 5 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 120 p.

Bódiné Beliznai Kinga - Zinner Tibor: Akiknek nevét emléktábla őrzi

Ebben az esztendőben emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Miközben felidézzük az október 23-ával kezdődő tizenkét nap felemelő pillanatait, azt sem feledhetjük, hogy a forradalmat november 4-e után megtorlás követte. A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014. december 3-án közös szándéknyilatkozat aláírásával kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő büntetőperek és megtorlások rendszerezett áttekintésére, a megtorlás emblematikus mártírjainak portrészerű bemutatására, valamint az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányító és végrehajtó testületeinek és az abban közreműködő személyek körének feltárására.

Ez a kötet ennek a kutatásnak sajátos metszetét adja. Azokról a bírákról szól, akik mertek nemet mondani a hatalomnak. Többen inkább vállalták a tisztségükről való lemondást, mintsem azt, hogy hivatásuk íratlan szabályait megszegjék. Többeket pedig megfosztottak állásuktól. Nevüket 2007 óta emléktábla őrzi a Kúria aulájában.

ISBN 978 963 258 304 4 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 275 p.

A Kúria és elnökei IV.

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"[…] az ország legfőbb biróságának tagjai az igazi erőt abból a soha el nem homályosuló tudatból meritik, hogy az igazságszolgáltatás ideáljait, amelyeknek kultuszában egész életüket töltötték, a legnehezebb viszonyok közt sem téveszthetik szem elől, hanem készségesen vállalt kötelességük, hogy a rájuk bizott magyar legfőbb biráskodásnak évszázadok tanusága szerint mindig megközelithetlen bástyáin helyt állva dicső birói elődeikhez minden körülmények közt méltóknak bizonyulnak" – mondta Tőry Gusztáv kúriai elnök 1923. január 8-i évnyitó teljes ülési beszédében.

A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró negyedik tanulmánykötet a XX. század első és második felének legfőbb bírósági vezetőinek életútjai közül válogat. Az 1949 előtti időszakból két kiváló kúriai elnök, Tőry Gusztáv és Osvald István személyes és szakmai életpályája kerül bemutatásra. Az 1949 utáni korszakból pedig, az ötvenes-hatvanas évek koncepciós pereiben aktív szerepet vállaló Jahner-Bakos Mihály és Szalay József, valamint a nyolcvanas évek legfelsőbb bírósági elnökének, Szilbereky Jenőnek a pályaképe tárul az olvasó elé. A magyar felsőbíráskodás legújabb kori történetéről Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság 1990 és 2002 között hivatalban volt elnökének visszaemlékezése ad átfogó képet.

ISBN 978 963 258 295 5 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 152 p.

Kroatisch-ungarische öffentlichrechtliche Verhältnisse zur Zeit der Doppelmonarchie

Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

Die Zusammenarbeit zwischen österreichischen und ungarischen Forschern sollte ursprünglich durch die Mitwirkung kroatischer Rechtshistoriker vervollständigt werden. Diese Zielsetzung konnte aber erst durch den vorliegenden Band erreicht werden.

Die Kooperation zwischen der Budapester und der Zagreber Rechtshistorikerwerkstatt 
entwickelte sich inhaltlich rasch und kräftig, was eine Analyse der kroatisch-ungarischen öffentlich-rechtlichen Verhältnisse während des Dualismus, und eine Bewertung der zum Status gewordenen Formationen der politischen Nation ermöglichte.

ISBN 978 963 284 608 8 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 346 p.

A Kúria és elnökei III.

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"A törvények helyes értelme a törvénymagyarázat minden eszközének igénybe vételével szabadabb szellemi tevékenység utján állapitandó meg, és a törvény alkalmazásánál is a birónak nem csak a törvényben a normális tényálladékra megállapitott jogszabályt, hanem minden egyes esetnek sajátságait, ezeknek jogi jelentőségét, a jogrend czélját és feltételeit kell figyelembe vennie. […] a törvények ily szellemben való alkalmazásával sok esetben meg fogjuk közeliteni a méltányosság eszméjét is […]." – hangsúlyozta Oberschall Adolf 1906 áprilisában kúriai elnöki székfoglalójában.

A Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár "Életutak – pályaképek" konferenciasorozatának 2015. márciusi tanácskozása a magyar igazságszolgáltatás történetének fényes és kevésbé fényes fejezeteivel foglalkozott. A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró harmadik tanulmánykötet Oberschall Adolf és Günther Antal kúriai elnökök személyes és szakmai életútját ismerteti, valamint a magyar felsőbíráskodás 1956 utáni káderpolitikáját, a „múltat végképp eltörölni” szándékozó törekvéseket, a kádári megtorlás időszakának ítélkező tevékenységét, és az ebben a korszakban fővárosi bírósági bíróként működő, majd legfelsőbb bírósági elnök, Szakács Ödön pályáját.

ISBN 978 963 258 277 1 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015, 256 p.

A Kúria és elnökei II.

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"Jó bíró csak sokat tapasztalt, bölcs észjárású, embertársai sorsát szívén viselő, derült kedélyű, becsületes, erkölcsös, jó ember lehet. A jogi tudás magasabb mértéke nem pótolja a bíróban nélkülözhetetlen emberi jellemvonások egyikének vagy másikának a hiányát." – vélekedett Juhász Andor a Kúria 150 éve született egykori elnöke.

A Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár "Életutak – pályaképek" konferenciasorozatának 2014. októberi tanácskozása a XX. század első felében működött legfőbb bírák életútját, bírói pályáját, valamint a Legfelsőbb Bíróság 1953 és 1958 közötti politikai átalakításának hátterét dolgozta fel. A kúriai és legfelsőbb
bírósági elnökökről szóló második tanulmánykötet Juhász Andor, Töreky Géza, Molnár Erik és Domokos József életét és ítélkező tevékenységének fontos állomásait követi nyomon, valamint a XX. század igazságszolgáltatásának történetéből, a tárgyalótermekben lezajlott eljárásokból mutat be követendő és elrettentő példákat egyaránt.

ISBN 978 963 258 263 4 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015, 203 p.

Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás

A szimbólumok és rituálék egy része folyamatosan változik, alkalmazkodik az egymást követő korok igényeihez, az emberek életmódjához, a társadalmi, politikai berendezkedéshez, a jogintézményekhez. De vannak olyanok is, amelyek megőrzik szimbolikus erejüket: a vörös színről a szerelem jut eszünkbe, a kutyához a hűséget társítjuk, az igazságszolgáltatás ismertető jegyeként Justitiára gondolunk, és az uralkodóra, a királyra, ha koronát vagy jogart látunk, ma is kézfogással pecsételjük meg a szerződéskötést. Ez azt is jelzi, hogy a szimbólumokat és a rituálékat sem a mindennapi életből, sem a jogéletből nem szorította ki teljesen az írásbeliség elterjedése.

Kötetünk a jogi szimbólumok és rituálék történetét, bonyolult rendszerét járja körül a szakszerűséget az olvasmányossággal párosítva, képekkel gazdagon illusztrálva.

ISBN 978 963 506 934 797 8 – Balassi Kiadó, Budapest, 2014, 316 p.

Gosztonyi Gergely: Alternatív (?) média. A közösségi média jogi szabályozásának vetületei

Az alternatív média a maga esetlegességével, széttöredezettségével, sokszínűségével hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom a valódi információk teljes arzenálját birtokba vehesse. Bemutatja, hogy nem csak a tanult profik képesek részt venni a tartalom előállításában. A „karót nyelt” közszolgálati média merevsége és hamis magabiztossága, és a „jópofa” kereskedelmi média harsánysága és felületessége mellett a közösségi média (community media) mer emberi lenni. Be meri mutatni a társadalom gyenge pontjait. Mer hangot adni a hangtalanoknak. Mer bátor lenni, mer vállalkozó lenni, mer eltérni a fősodortól. Mer alternatívát kínálni egy olyan világban, ahol mindenki a biztonságra vágyik. Mer szabad, független, kritikus hang lenni.

A triális médiarendszer szépsége ugyanis nem csupán az alternatív média meglétében, az alternatív nyilvánosság jelenlétében és a kommunikációs eszközök „társadalmasításában” lelhető fel. A háromosztatúság a sokszínűséget, a pluralizmust szolgálja. Sem a pénzalapú, kapitalista jellegű kereskedelmi média, sem pedig a hatalomalapú, állami jellegű közszolgálati média nem akar vagy nem képes a társadalom minden problémájával foglalkozni, azokra reflektálni. Atomizált világunkban atomizált társadalmi csoportok követelnek egyre nagyobb figyelmet, amit csak egy rájuk rezonálni képes, egyéniségüket, egyediségüket megragadó médiatípus képes megadni.

A plurális, virágzó, demokratikus médiarendszer a három különféle médiatípus teljes jogi elismertségét igényli, amelyben az állam a közszolgálati médiát mindig, a kereskedelmit (szinte) soha, az alternatív, közösségi médiát pedig valahol a kettő között támogatja állami (akár pénzügyi, akár egyéb) forrásokkal.

ISBN 978 963 312 194 8 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014, 262 p.