Tanszéki kiadványok

Tanszéki kiadványok

Új könyveink

Új könyveink

Gosztonyi Gergely: Censorship from Plato to Social Media. The Complexity of Social Media’s Content Regulation and Moderation Practices

In many countries, censorship, blocking of internet access and internet content for political purposes are still part of everyday life. Will filtering, blocking, and hacking replace scissors and black ink? This book argues that only a broader understanding of censorship can effectively protect freedom of expression.

For centuries, church and state controlled the content available to the public through political, moral and religious censorship. As technology evolved, the legal and political tools were refined, but the classic censorship system continued until the end of the 20th century. However, the myth of total freedom of communication and a law-free space that had been expected with the advent of the internet was soon challenged. The new rulers of the digital world, tech companies, emerged and gained enormous power over free speech and content management. All this happened alongside cautious regulation attempts on the part of various states, either by granting platforms near-total immunity (US) or by setting up new rules that were not fully developed (EU). China has established the Great Firewall and the Golden Shield as a third way.

In the book, particular attention is paid to developments since the 2010s, when Internet-related problems began to multiply. The state’s solutions have mostly pointed in one direction: towards greater control of platforms and the content they host. Similarities can be found in the US debates, the Chinese and Russian positions on internet sovereignty, and the new European digital regulations (DSA-DMA). The book addresses them all.

This book will be of interest to anyone who wants to understand the complexities of social media’s content regulation and moderation practices. It makes a valuable contribution to the field of freedom of expression and the internet, showing that, with different kinds of censorship, this essentially free form of communication has come – almost by default – under legal regulation and the original freedom may have been lost in too many countries in recent years.

ISBN 978 303 146 528 4 - Springer Nature Switzerland AG, Cham, 2023, 189 p.

Megyeri-Pálffi Zoltán: Fejér vármegye járásbíróságainak szervezéstörténete

1872. január 1-jén öt: a székesfehérvári, az adonyi, a móri, a sárbogárdi és váli székhelyű királyi járásbíróság kezdte meg működését. Már néhány év múlva szervezeti átalakítások igénye merült fel. Két település, Vál és Bicske között versengés alakult ki a járásbírósági székhelyért. Az évtizedekig tartó rivalizálást végül miniszteri döntés zárta: 1912-ben Válról Bicskére helyezték át a királyi járásbíróságot. Hasonló, de kisebb mértékű „harc” Adony és Ercsi között is kialakult a korai években, de ebben a versengésben Adony mindvégig erőfölénnyel bírt. Ezt csak a második világháború utáni politikai-gazdasági változások törték le, amelyek nyomán 1954-ben bíróságot állítottak fel Sztálinvárosban, amelynek utóda, a Dunaújvárosi Járásbíróság 1968-ban végérvényesen átvette az adonyi fórum helyét.

A pártállami időszak központi irányítása nem csak ebben a vonatkozásban rajzolta át a Fejér megyei bíróságok szervezetét és illetékességi területét. Az 1950. évi megyeszervezéssel Enying és járásbírósága Fejér megyéhez került, azonban az Enyingi Járásbíróság csak 1961-ig működött. Az igazságszolgáltatás egyszerűsítése okán 1977-ben Mór, 1980-ban pedig Sárbogárd járásbíróságát szüntették meg. Ez utóbbi azonban 1991-ben újra elkezdhette jogszolgáltató tevékenységét. Napjainkban a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén négy, a Székesfehérvári, a Bicskei, a Dunaújvárosi és a Sárbogárdi Járásbíróság szolgáltat igazságot a jogkereső közönség számára.

A Fejér vármegyei bíróságtörténet harmadik kötete az elmúlt másfél évszázad változásait tekinti át, s mivel az igazságszolgáltatás szerveinek felállítása mindenkor feltételezi nemcsak a személyi állomány, hanem az infrastrukturális háttér megteremtését is, e kötet együtt tárgyalja a fejéri járásbíróságok szervezeti alakulását és elhelyezésük történetét, kitérve arra is, hogyan változott a bíróságok elnevezése az évtizedek során. A korabeli irattári anyagokat, régi és mai fényképfelvételeket is magába foglaló illusztrációs anyag segítségével pedig az olvasó képet kaphat a Fejér vármegyei járásbíróságok históriájáról.

ISBN 978 615 018 617 7 - Székesfehérvári Törvényszék, Székesfehérvár, 2023, 100 p.

Jogtörténeti Parerga III: Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 70. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga – Gosztonyi Gergely

A hazai jogtörténész szakma iskolateremtő professzora, Mezey Barna hetvenéves lett idén. Öt, illetve tíz év telt el a szakmai munkássága előtt tisztelgő korábbi kötetek megjelentetése óta. Az olvasó így immár a harmadik Jogtörténeti Parerga kötetet tarthatja kezében, amelyben kollégái, barátai és tanítványai köszöntik az évforduló kapcsán az Ünnepeltet!

Kedves Barna, köszönünk mindent, és Isten éltessen!

ISBN 978 963 258 576 5 - ORAC Kiadó, Budapest, 2023, 415 p.

Összetett állammodellek és a hatalommegosztás elve

Szerkesztette: Beke-Martos Judit

A Jogtörténeti Értekezések e kötete fix koncepció mentén mutat be hat összetett állammodellt, három monarchikus és három köztársasági történelmi példát. Az Osztrák–Magyar Monarchia mint dualista állam, az Amerikai Egyesült Államok mint föderális unió, illetve Svájc mint kantonok szövetsége talán mindenki számára ismert. Az 1814 és 1905 között fennállt Svédország és Norvégia Egyesült Királyságai, az 1918 és 1929 között Szerb–Horvát–Szlovén Királyság néven működött egyesülés, avagy az 1918 és 1992 között többször is összefogó, de végül mégiscsak különváló Csehszlovákia talán kevésbé. Jelen kötet egy-egy fejezetet
szentel ezeknek a modelleknek. A fejezetek szerzői – Beke-Martos Judit, Heil Kristóf Mihály, Heka László, Kárbin Ákos, Képes György és Képessy Imre – először rövid történelmi áttekintést adnak az általuk bemutatott modellről, majd megvizsgálják a – horizontális, és adott esetben vertikális – hatalommegosztás elvének megvalósulását, az államszerkezetet, a jog szuverén fejlődését, illetve kiemelnek egy-egy sajátosságot, amely az általuk ismertetett modell egyedülálló tulajdonsága. A történelem során számos állam lépett szövetségre vagy egyesült más államokkal, katonai, politikai vagy gazdasági megfontolásból, többé vagy kevésbé önszántából, rövidebb vagy hosszabb időre. Jelen kötet betekintést nyújt hat történetbe. Célunk a tisztelt Olvasó teljes körű tájékoztatása, azonban rábízzuk a modellek összehasonlítását és a tanulságok levonását.

ISBN 978 963 556 399 9, ISSN 0134-0026 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 130 p.

Kihívások a büntetőjogi jogalkotás terrénumában a 19–21. században. Külföldi minták és nemzeti megoldások

Szerkesztette: Kovács-Szépvölgyi Enikő

A büntetőjog tudományos művelése megteremtette a modernizáció elméleti alapjait, a reformok Európa-szerte a büntetőjogi kodifikáció eredményeként megszülető törvénykönyvekben valósultak meg. A 18–19. századi kódexekkel nem következett be nyugvópont a büntetőjogi jogalkotásban. A büntetőjog segédtudományai és más tudományterületek eredményeit is hasznosító elméletek a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben ismételten felvetették az újítás szükségességét, bizonyos büntetőjogi reformok pedig még a jelenkorban is terítéken vannak. A kötetben szereplő, büntetőtudományokkal foglalkozó tanulmányok a jogi szabályozásban megfigyelhető esetleges mintakövetésre, a jog szuverenitásának különböző megjelenési formáira figyelemmel tárgyalják a büntetőjog-területek fejleményeit. A jogalkotó előtt álló társadalmi, gazdasági, politikai és hatékonysági igényekre, kihívásokra reflektálnak a szerzők, a 21. századig bezárólag jellemzően a magyar büntetőjog történetét fókuszba helyezve, máskor kifejezetten a külföldi megoldások ismertetését célozva. A tág értelemben vett büntetőjog modernizá ciója, a dekriminalizáció kérdése, a büntetőjogi szankciók változása, a büntetés-végrehajtásban érvényesülő büntetési célok alakulása és a büntetés-végrehajtás dologi feltételrendszere, a büntetőeljárási jog fogalmainak történeti változása, a büntetőjog különleges jogrendben betöltött szerepének vizsgálata mellett a jogalkotás során átvett, adaptált vagy elvetett külföldi megoldások képezik az írások tárgyát.

ISBN 978 963 556 398 2, ISSN 0134-0026 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 218 p.

A jog kulturális holdudvara. A magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusai

Szerkesztette: Nagy Janka Teodóra – Béli Gábor

A jogi szövegek sajátos stílust alkotnak. Régi formulákat, „szakrális szövegrészeket” görgetnek régi időkből, képeik információkat hordoznak. Nemritkán a fóliánsok is tipográfiai remekek. A gyakorlatban a jogi kultúra részét jelenti a jogászok viselete, az eljárás egyes mozzanatai és kellékei. Az alattvalókat az ítélet-végrehajtás komor szereplői és rítusai rémisztik. Jogéletünkben archaikus nyomokat is hordoznak az eskük, a petíciók, a magánjog szerződései, a testamentumok. Mindezek színterei az uralkodók erődjei, a törvényhozás, az ítélkezés csarnokai, a börtönök és a vesztőhelyek. Magasztos jelképek őrködnek a jogi kultúrtörténet tarka világa felett: az uralkodók koronázási jelvényei, címerállatai, a Roland-szobrok (a városokban az autonómia talán legkifejezőbb szimbólumai), és kiemelten az igazságosság égi megtestesítője, az isteni Justitia.

A joggal foglalkozó tudományok, de maguk a gyakorlatban tevékenykedő jogászok évszázados felismerése a törvénykönyvekben írt normaanyag és a praxis világa között fennálló eltérés lehetősége és ténye, ami mögött a „jog a törvénykönyvben és az életben” kettőssége, vagy a „száraz az elmélet fája, és zöldell a gyakorlat lombkoronája” formulára egyszerűsített bölcsesség nyilvánul meg. A jogtörténet különböző korszakaiban mindkét jelenségcsoport mögött egyaránt m eghúzódik a történelmi tapasztalat; kulturális jelenségek, kulturális elemek sokasága veszi őket körül. Adott civilizáció kultúrájának a jogi-hatalmi kultúra szerves része, de viszonylagos önállósággal rendelkező, kulturális környezetével kölcsönhatásban álló része. Nem függetlenítheti magát az általános kultúra hatásaitól, de hatást is gyakorol arra. Ez a jog kulturális holdudvara, historikusan szemlélve a jogi kultúrtörténet világa.

ISBN 978 963 556 264 0, ISSN 0134-0026 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 268 p.

László Balázs: Az 1811. évi erdélyi büntetőkódexjavaslat

Különleges kötetet tart az olvasó a kezében. László Balázs szakszerű, igényes fordítómunkájának köszönhetően a mai olvasó megismerkedhet egy mindeddig a szakma előtt is homályban lappangó törvényjavaslattal.

Az erdélyi országgyűlés számára készült és ott le is tárgyalt operátum 1811-ben íródott, és az Erdélyben is teljesen szokásjogi alapon működő büntetőbíráskodás számára adott volna törvényi forrást. Akkor, amikor még az ún. anyaországban sem volt érvényes büntetőkódex. Azért a feltételes mód, mert sajnos az uralkodó nem szentesítette ezt a kiváló törvényjavaslatot, amely így „íróasztalfiókban” maradt. Az emlékezet homályából azonban most hirtelen napvilágra került, s hála az értő fordításnak és az igényes bevezető tanulmánynak, az eredeti latin szöveg helyett mai magyar nyelvünkön is könnyen érthető és értelmezhető az eredeti tartalom.

Mint több más, kitűnően kimunkált, jobb sorsra érdemes reform-törvényjavaslatunk, ez is elvérzett a bécsi udvar ellenállásán, nem lett belőle törvény. Igen nagy kár ez, mert a 19. század eleje korának színvonalán álló büntetőtörvényt kaphatott volna Erdély, s bizonnyal megtermékenyítette volna a kortárs magyar „fenyítő törvénykezés” gyakorlatát.

ISBN 978 963 556 263 3, ISSN 0134-0026 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 211 p.

A velünk élő történelmi cenzúra

Szerkesztette: Gosztonyi Gergely

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport kiemelt feladatának tekinti, hogy teret nyisson azon kutatási eredmények bemutatásának, amelyeket saját kutatói mellett a szélesebb szakmai körbe tartozó kollégák érnek el. Jelen kötet szerzői így arra tesznek kísérletet, hogy írásaikkal –, amelyek mind jogtörténeti, mind hatályos jogi jellegűek – hozzájáruljanak egy egyszerűnek tűnő, ám mégis szinte megfoghatatlan fogalom, a cenzúra kérdéskörének pontosításához. A történelmi tapasztalatok vizsgálata talán segíthet abban, hogy megértsük, a 17–18. század erőteljes cenzúrájától miként jutottunk el a 21. századig, amikor is a politikai cenzúra mint fogalom már szinte értelmezhetetlenné válik, és helyette új típusú (magán)ellenőrzési mechanizmusok vannak kiépülőben. A cenzúra, vagy ahogy ma sokan szívesebben nevezik, a tartalomszabályozás – így vagy úgy – a mindennapjaink része. A cenzúra a velünk élő történelmi jelenidő.

ISBN 978 963 556 256 5, ISSN 0134-0026 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 125 p.

Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása

A nyilvánosságnak szánt tartalom ellenőrzését évszázadokig az egyház és az állam irányította a politikai, az erkölcsi és a vallási cenzúra eszközeivel. A technológia fejlődésével a jogi és politikai eszközök finomodtak, de a cenzúra klasszikus rendszere egészen a 20. század végéig működött.

Ám az internet kialakulásakor várt teljes körű kommunikációs szabadság és a jogmentes tér mítosza hamar megkérdőjeleződött. Megjelentek a digitális világ új kormányzói, a techcégek, amelyek a szólás és a tartalom engedélyezése terén óriási hatalomra tettek szert. Történt mindez az államok óvatos szabályozási kísérletei – a szólásszabadság és a cenzúra privatizációja – mellett, amelyek vagy szinte teljes immunitással ruházták fel a platformokat (USA), vagy egy részleteiben kidolgozatlan szabályrendszert állítottak fel (EU). Harmadik útként Kínában az Aranypajzzsal kialakult az egyértelmű platformfelelősség.

A 2010-es években megsokszorozódtak az internettel kapcsolatos problémák. Az államok egyedi megoldásai többnyire egy irányba mutattak: a platformok és a rajtuk megjelenő tartalom fokozottabb ellenőrzése felé. Hasonlóságokat találunk az USA vitáiban, a kínai és az orosz internetszuverenitási álláspontokban és az új európai digitális rendelettervezetekben (DSA–DMA).

Mindeközben számos országban a cenzúra, a szolgáltatások elérhetetlenné tétele, az internetes tartalmak politikai célú blokkolása ma is a mindennapok része. A szűrés, a blokkolás és a hekkelés váltja fel az ollót és a fekete tintát?

A kötetből kiderül, hogy csak a cenzúra fogalmának minél szélesebb körű értelmezése vezethet el a szólásszabadság teljesebb körű védelméhez.

ISBN 978 963 556 224 4 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 306 p.