Ábrázolt és épített jog

Szerkesztette: Megyeri-Pálffi Zoltán

A felvilágosodástól a 20. századig ívelő állami modernizáció jelentősen átalakította a korabeli államok s közöttük Magyarország államszervezeti viszonyait. Az egymástól elválasztott államhatalmi tevékenységek gyakorlása a dologi feltételek biztosítását is megkövetelte, hiszen a jog(rendszer) hatékonyságának egyik elemi feltétele a megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása. E folyamatnak köszönhetően speciális épülettípusok jelentek meg: törvényhozási, végrehajtási-közigazgatási és igazságügyi épületek. A számos minta és impulzus táplálta változások nyomán egy olyan sajátos jogrendszer és építészeti közeg jött létre, ami egyaránt tükrözi a magyar jellegzetességeket, és belesimul a közép-európai „térbe” is. A kötet tanulmányainak egy része ezekre a sajátosságokra és leginkább az igazságügyi infrastruktúra jellegzetességeire reflektál, s kapcsolja össze a jog és az építészet világát a maga szuverén módján. A sajátosságok felderítéséhez azonban érdemes lehet körbetekinteni – ahogy ezt a tanulmányok másik része teszi –, hiszen ekképp akár viszonyítási pontok is felfedezhetők, amelyek segíthetnek az (ön)értékelésben. E szélesebb látókörbe beletartozik mind a kitekintés a szűkebb földrajzi térségből az óceánokon túlra, mind pedig a multi-, illetve interdiszciplináris megközelítés. Ez utóbbi pedig elkalandozást jelent a jog ábrázolhatóságának irányába, ekképpen nemcsak az építészet, hanem a képzőművészet eszközeinek segítségével is érzékelhetővé válik a jog világa.

978 963 556 203 9, ISSN 1218-3814 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2021, 175 p.

Horváth Boldizsár: Emléktöredékek köz- és magánéletemből. (Sajtó alá rendezte Cieger András és Matolcsi Réka)

A kötet, melyet az olvasó a kezében tart, Magyarország kiegyezést követő első igazságügyi miniszterének, Horváth Boldizsárnak (1822–1898) a végakaratát teljesíti születésének 200. évfordulója alkalmából. Jelen szövegközlés központi részét az a visszaemlékezés képezi, amelyen a politikus haláláig dolgozott, és amelyben közéleti tevékenységét tekinti át az 1848/49-es szabadságharcot követő bujdosásától 1871-ben bekövetkezett miniszteri lemondásáig. Az emlékirat meghatározó témája a polgári jogállam kiépítésének nehézségei: például a sajtószabadság, a vallásszabadság és az alkotmányos rend védelme a kiegyezés körüli években.

A forrásközlést olyan dokumentumok egészítik ki, amelyek betekintést engednek a közéleti szereplő személyes gondolataiba és láttatni engedik érzéseit: borúlátásra hajlamos érzékeny lelkivilágát. A szerelemre lobbanó ifjú feljegyzései és a halálra készülő idős ember gondosan megszerkesztett, emléktárgyakra is kiterjedő végrendelete mellett helyet kapott a kötetben egy válogatás lányának, Horváth Gizellának a naplójából is.

978 963 556 194 0, ISSN 1218-3814 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2021, 137 p.

Kölcsönhatások. Európa és Magyarország a jogtörténelem sodrásában

Szerkesztette: Mezey Barna

A 10–11. századra Europa Occidens keleti peremén kialakult azoknak az államoknak az összefüggő sora, melyek kijelölték a keresztény Európa határait Ázsia felé, s melyek védőpajzsként oltalmazták a belsőbb régiókat a becsvágyó keleti nagyhatalmakkal szemben. Ugyanakkor önakaratukból a társadalomfejlődés, az alkotmányos és jogélet Európa-centrumból vezényelt útjára tértek, s a későbbiekben a fennsík peremzónájaként időről időre végrehajtották modernizációs kísérleteiket, melyek a felzárkózást célozták. Ez a helyzet folyamatosan napirenden tartotta a szuverenitás kérdéseit, a központhoz fűződő viszony alakítását és alakulását, a szélső nemzeti lét jellegzetes vonásainak érvényesítését. A kötet szerzői a jogtörténettudomány szemszögéből tekintve Kelet-Közép-Európa pozíciójára, e köré a probléma köré fűzték gondolataikat, rögzítették megállapításaikat, egyben az ötven esztendeje útjára indított Jogtörténeti Értekezések félévszázados jubileumát is köszöntve az 50. kötettel.

978 963 556 204 6, ISSN 1218-3814 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2021, 361 p.

Raymundus Parthenopeis: A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata. (közreadja: Blazovich László)

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában, a Jogtörténeti Értekezések 49. köteteként jelent meg Blazovich László kutatói, fordítói munkája nyomán Raymundus Parthenopeis A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata c. műve magyarul. A műhöz bevezető tanulmány készült Summa legum Raymundi Parthenopei címmel, s ennek a lengyel és német változata is helyet kapott a kötetben

Elöljáróként a kötethez néhány gondolat a sorozatszerkesztő előszavából: "A magyar jogtörténet-tudomány egyik alaptétele, hogy a magyar jog fejlődésének meghatározó tényezője a nyugat-európai jogalkotás és jogi tudományosság. A közép-európai népek jogéletében kezdettől fogva észlelhetők voltak a frank-germán minták. Kezdetben a bizánci törvényhozás, később a történelmi események hatására is döntővé a nyugat-európai jog vált. Európa szélső nemzetei a kontinens centrumából kisugárzó ideológiai, művelődési és jogi hatások nyomán, a latin-germán keresztény Európa részeként, bizonyos fáziseltolódással hasonló utat jártak be, jogfejlődésük sok tekintetben azonos volt a nyugati modellével. A megkésettség azonban érzékelhető módosulásokkal járt a modellátvételekben; a közép-európai régió részben kiszolgáltatott, részben autonóm szerkezeteket képző zónájának sajátos fejlődése jelentős különbségeket eredményezett. […]

Ebben a folyamatban a modernizációs kísérletek alapfeltétele az adaptációt foganatosító, a legújabb szakmai irányzatokat, a nyugati jogalkotást és jogalkalmazást ismerő, korszerű tudományos tájékozottsággal bíró, a hazai jogban jártas jogászréteg. […]

Jól tudjuk ugyanakkor, hogy az adaptáció olykor évszázados előkészítés után vált aktuális feladattá. Addig rejtett utakon, a nyugat-európai egyetemjárás, a külhoni utazásokon szerzett tapasztalatok, a könyvtárakat gyarapító könyvbeszerzés, hazai jogakadémiákon és lyceumokban oktatott ismeretek révén tágult a látókör, bővült a befogadókészség. Ennek ismerete és tudomásul vétele nélkül értelmezhetetlenné válik a magyar jogfejlődés, érthetetlenné a hazai jogban itt-ott felbukkanó nyugati intézmények eredete.

Raymundus Parthenopeis alább közreadott tankönyvének most már magyar nyelven is olvasható változata is ebbe a joghistóriai sorozatba illik. A Summa legum Kelet-Közép-Európába vezető útja ugyanis nyomós bizonyítéka az európai jogtudomány hatásának a regionális jogokra. Blazovich László, a mű közreadójának szavaival élve ugyanis »a Summa a korabeli jogtranszfer nagy jelentőségű letéteményese volt.«"

978 963 556 155 1, ISSN 1218-3814 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2021, 380 p.

Máthé Gábor: Közép-Európa újkori születése. A magyar közjog elemi forrásai 16–20. századig

A kötet számba veszi a magyar államfejlődés fontos állomásait a kora újkortól a 20. századig, hangsúlyt fektetve a Habsburg–magyar, illetve osztrák–magyar viszonyok taglalására, azok sajátos alakulására, továbbá a modern, dualizmus kori magyar államszervezet felépítésének bemutatására. A szerző ezen elemek, s hozzájuk kapcsolódó közjogi források és térképek mentén – a legfontosabb megállapításokat német nyelven is közreadva – ábrázolja a Magyar Királyság helyzetét a közép-európai hatalmi térségben, ahogy a kötet borítószövegében is megfogalmazza: „A reformáció meghirdetése, mint ismert, jelentős hatást gyakorolt a Nyugat fejlődésére, s ezt sajátosan egészítette ki a Habsburgok különös érdeklődése a közép-európai térség permanens átalakítási igényével. Ezt a folyamatot vizsgálják a magyar közjog elemi forrásainak keletkezését és hatását elemző fejezetek. A kutatás alapján joggal felvethető, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia 20. századi eliminálása után a jelenben: Közép-Európa – mint szellemi elv – miben hathat eredményesen?”

978 963 556 149 0, ISSN 1218-3814 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2021, 223 p.

Bódiné Beliznai Kinga: Hivatás és függetlenség

Az 1869 és 1937 közötti időszakban a Kúria elnöki székét betöltő bírók életútján és pályaképén keresztül választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy valóban ennyire nehéz-e bírónak lenni? Vagy talán igaz a régi mondás, hogy „dat Justinianus honores”, azaz hogy a Justinianus császár által megtestesített ítélkezés méltósághoz, ranghoz juttat? Az igazságszolgáltatás története azt mutatja, hogyha a bíró hivatását lelkiismeretesen gyakorolja, akkor a méltóság és a rang mellé a társadalom megbecsülését is elnyeri. A XIX–XX. század számos bíróegyéniség hozott szigorú és kevésbé szigorú ítéleteket, mint mondták, „a Juhász Andorok büszke bírói lelkében ott égett az örök bírói lámpa, az igazságkeresés lámpája”. E bírókat „roppant tudás, mély emberismeret és finom emberszeretet” jellemezte. Többségük már hosszú igazságszolgáltatásban töltött évek megkoronázásaként nyerte el a legfőbb bírói méltóságot, a kúriai elnöki hivatalt.

978 963 556 062 2, ISSN 1218-3814 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 338 p.

Szuverenitás-kérdések. Elméletek, történetek

Szerkesztette: Karácsony András

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport megalakulásakor a 19. századi Magyarország jogalkotási, jogalkalmazási, jogtudományi önállóságának – szuverenitásának – kutatását tűzte ki céljául. „A közbeszéd, a politikai és szakmai diskurzusok nélkülözhetetlen kifejezése lett napjainkban a szuverenitás, mely a folytonosan alakuló és formálódó Európai Unióval funkcionáló kapcsolatok, illetve a nemzeti önrendelkezésből fakadó feszültségek egyik kardinális kifejeződése lett. A szuverenitás különféle szintjei és verziói folytonos viták kereszttüzében állnak. Miután a szuverenitás változatai egymással szerves összefüggésben fejlődnek, s mert alapvetően történeti gyökerű jelenségként működnek, a jogtörténet-tudománynak eddig beteljesítetlen feladata a szuverenitás joghistóriai szemléletű vizsgálata” – fogalmazta meg Mezey Barna, a kutatócsoport vezetője a csoport első, „bemutatkozó kötetében”.

A szuverenitás e történeti és mindenkor aktuális fontosságát igyekszik alátámasztani a Jogtörténeti Értekezések 47. kötete, amely három tartalmi egységből áll: az első rész a szuverenitás elméleti kérdéseire, az ezzel kapcsolatos vitákra koncentrál. A második rész a magyar történelem vonatko- zásában vizsgálja a szuverenitás problematikáját. A harmadik pedig a szuverenitással összefüggő aktuális kérdéseket tárgyalja. Ez a tartalmi felosztás természetesen nem jelenti, hogy az elméletek kapcsán történeti összefüggések, a magyar történelem, illetve az aktuális témák vonatkozásában elméleti problémák ne kerülnének előadásra. 

978 963 556 071 5, ISSN 1218-3814 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 227 p.

Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században

Szerkesztette: Nagy Noémi

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában megjelent tanulmánykötet interdiszciplináris keretben mutatja be, hogyan vélekednek a jogtörténet, a nyelvészet, a filozófia és a történettudomány jeles képviselői – köztük a kutatócsoport négy munkatársa – a nemzetiségi-nyelvi szuverenitás rendkívül komplex témaköréhez kapcsolódó kérdésekről a dualizmus idején, illetve az azt megelőző és követő korszakokban. 

A feldolgozott témák között szerepel a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868. évi XLIV. törvénycikk elméleti szempontból (Andrássy György), a nyelvi és politikai szuverenitás összefüggései a szláv nyelvek példáján keresztül (Csernicskó István), a nemzetiségi törvény elfogadását közvetlenül megelőző évek nyelvi-nemzetiségi tárgyú szabályozása a Magyar Királyság és Erdély területén (Csernus-Lukács Szilveszter), a reformkori megyei közgyűlések álláspontja a magyar nyelv ügyében (Heil Kristóf Mihály), a nyelvi jogok szerepe a 19. századi szlovák autonómiatörekvésekben (Képessy Imre), a tannyelv szabályozásának története az 1918 előtti magyarországi alsó- és középszintű tanintézményekben (Lajtai L. László), nyelv és szuverenitás összefüggései a névhasználatra vonatkozó magyar jogi szabályozásban (Megyeri-Pálffi Zoltán), a nemzetiségi–nyelvi egyenjogúság elvének értelmezése a magyarországi és az ausztriai birodalmi jogi szabályozásban a dualizmus időszakában (Nagy Noémi), valamint a magyar–horvát kiegyezés hátterében zajló titkos pénzügyi manőverek (Schwarzwölder Ádám).

Az érintett tudományok művelőinek és az érdeklődő nagyközönségnek egyaránt ajánlott tanulmánykötet gazdag levéltári forrásanyagon és joganyagon alapuló színvonalas tanulmányai nemcsak a magyarság számára és a hosszú 19. században jelentős problémákat vizsgálnak, de a kelet-közép-európai térség nyelvi konfliktusokkal terhelt aktuális eseményeinek megértéséhez is fontos adalékokkal szolgálnak.

978 963 556 027 1, ISSN 1586-8265 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 217 p.

A rendszerváltás harminc éve, avagy determinált volt-e a jogrendszer transzformációja?

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga, Gosztonyi Gergely

A 2019-ben indult MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában jelent meg – immár harmadik kötetként – a Jogtörténeti Értekezések 45. darabja, amely az 1989–1990-es rendszerváltás harmincadik évfordulója apropóján született.

A könyvben publikált tanulmányok a három évtizede bekövetkezett változásokat, illetve az azt követő átalakulást taglalják a jogi-politikai rendszer egy-egy szeletét érintve. Így az alkotmányosság helyreállítása (Tölgyessy Péter), a rendszerváltás mint politikai kompromisszum (Papp László), a népszavazás intézménye (Komáromi László), a lelkiismereti és vallásszabadság (Völgyesi Levente), a sajtó privatizációja (Horváth Attila), a sajtómegjelenések kérdése (Gosztonyi Gergely), a két semmisségi törvény (Zinner Tibor), a magyarországi németség helyzete (Frey Dóra), a kedvezményes honosítás (Képessy Imre) a közjegyzőség szerepváltozása (Losonczi Eszter), a felsőoktatási autonómia (Rigó Kinga) és az antiszemita mítoszok megjelenése (Kiss Máté) egyaránt szóba kerül a tanulmánykötetben.

Az 1989-es események óta eltelt idő lehetőséget kínál számunkra, hogy megvizsgáljuk, sikeres volt-e a rendszerváltás hazánkban, illetve az akkori események, folyamatok hogyan befolyásolták az azóta eltelt harminc év jogalkotási és politikai történéseit. A kötetbe felkért tudományos kutatók e lehetőséggel élve fogalmazták meg gondolataikat és tették közzé azokat a Jogtörténeti Értekezések legújabb részében.

ISBN 978 963 693 842 0, ISSN 1586-8265 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 157 p.

Stipta István: A magyar történelmi alkotmány és a hazai közjogi-közigazgatási jogvédelem

E kötet tárgya a magyar történelmi alkotmány tartalmának és módosulási folyamatának vizsgálata a XIX. század második felében. A sokat vitatott politikai-közjogi kérdést két hazai intézmény fejlődésének tükrében tekintette át a szerző, Stipta István. Az egyik a pénzügyi közigazgatási bíróság, amely a közigazgatási jogvédelem korszerűsítési igényét, egyben a hagyományos alkotmányos rendszer módosításának szükségességét vetette fel a vizsgált időszak hazai jogfejlődésében. A másik intézmény a sajátos magyar helyhatósági szerv, az alkotmány védbástyájaként elhíresült vármegye.

A szerző jelen összeállításban részletesen követi a történelmi alkotmányt módosító törvény létrehozatalának folyamatát, mert jellemzőnek tartja azt a közjogi-politikai diskurzust és jogképzési folyamatot, amely a dualizmus ezen időszakában megjelenítette és egyesítette a közpolitikai és szakmai szempontokat. A könyv második részében a magyar történelmi alkotmány alapintézményének tekintett, – az alkotmányunk tartalmához kötődő – közjogi vitákban gyakran hivatkozott intézménnyel, a vármegyékkel foglalkozik.

Stipta István a Jogtörténeti Értekezések 44. kötetében bocsátja közre ezeket az eredményeket, amelyek a Kutatócsoport programját követik, de ugyanakkor más tárgykörű levéltári kutatásaihoz is kötődnek, illetve összegzi a korábban megjelent kapcsolódó közleményeiben és az MTA doktori disszertációjában megfogalmazott, idevágó gondolatait.

ISBN 978 963 693 833 8, ISSN 1586-8265 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 282 p.

Szuverenitáskutatás

Szerkesztette: Megyeri-Pálffi Zoltán

A 2019 júliusában működését megkezdő MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport a jog szuverenitásának kutatását, közelebbről a XIX. századi Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között alkotmányos helyét kereső Magyarország jogalkotási, jogalkalmazási, jogtudományi önállóságának vizsgálatát tűzte ki célul.

A kutatócsoport munkájának megkezdése után kevéssé volna elvárható egy kutatóközösséggé formálódó csoporttól, hogy azonnal kötetre való friss kutatási eredményekkel lépjen a szakmai közönség elé. Az azonban aligha érdektelen, hogy a pályázat kutatási témájához csatlakozó kutatók korábbi munkásságuk során hogyan és milyen aspektusokban folytattak elemzéseket, tettek közzé tanulmányokat. E tanulmánykötet – amely a Jogtörténeti Értekezések sorozat 43. köteteként jelent meg – erről szól tehát: magyarázatot ad arra, hogy ki, milyen okból csatlakozott a kutató közösséghez, milyen előmunkálatok jelzik a közös gondolkodást, s egyben illusztrálják a jogi szuverenitás megközelítésének sokszínűségét, lehetőségeit és a várható szintézis érdemi eredményeit. E bemutatkozó kötet tanulmányai tehát a kutatócsoport tagjainak korábbi kutatómunkájának eredményei, részben már helyenként publikált művek, nagyobbrészt átdolgozott, frissített, újragondolt írások. Egyfajta megelőlegezett tablója is az MTA jóvoltából megindult új kutatásoknak.

ISBN 978 963 693 827 7, ISSN 1586-8265 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2020, 227 p.

Képes György: A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig

A Dán Királyság kontinensünk talán legrégibb, jogfolytonosan létező állama: az 1972 óta uralkodó II. Margit családfája a 10. század legendás királyaiig, Kékfogú Haraldig és apjáig, Öreg Gormig vezethető vissza egyenes ágon. Mindez önmagában is felkeltheti a magyar olvasó érdeklődését az ország iránt, de a két ország közötti történelmi párhuzamok sem kevésbé izgalmasak.

Dániában és Magyarországon szinte egy időben történik meg a kereszténység felvétele és jön létre a nyugati típusú monarchia. Pár évszázaddal később a királyi hatalom korlátozása is hasonló okokból megy végbe, bár az eredmény különböző: míg nálunk a rendi gyűlés, Dániában az országtanács képezi a királyi hatalom fő ellenpontját. A kora újkori Magyarországon a Habsburgok abszolutisztikus törekvései elbuknak a rendek ellenállásán, Dániában viszont a svédekkel szembeni vesztes háborúk a fiskális-katonai állam szükségességét támasztják alá, melynek egyedülállóan erős változata jön létre az 1660-as években. 1848 márciusában aztán mindkét országot eléri az európai forradalmi hullám: a békés körülmények között létrejött alkotmányos monarchia Magyarországon a rendi képviseleti, Dániában az abszolút monarchia kormányformáját váltja fel.

A közös kiindulópont, a hasonló kérdésekre adott, sok esetben hasonló válaszok különleges színt kölcsönöznek számunkra Dánia alkotmánytörténetének tanulmányozásához, miközben az eltérő társadalmi és gazdasági fejlődésből fakadó, különösen az újkorban szembetűnővé váló különbözőségek azt segíthetnek megérteni, miképpen és milyen okok miatt távolodott el egymástól az évszázadok során Gorm és Harald, illetve Géza és István egykoron egymással szinte párhuzamosan fejlődő állama. Ehhez az intellektuális utazáshoz kíván hozzájárulni a jelen kötet.

ISBN 978 963 312 301 0 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2019, 299 p.

Mezey Barna: A börtönügy a 17–19. században. A börtön európai útja

A 16–17. század nagy társadalomformáló folyamatai és mozgalmai, a reformáció, az ipari fejlődés, a kereskedelem kiszélesedése, a polgári értékek térnyerése, a szociális gondoskodás középkori formáinak csődje és az új megoldások keresése, a kriminalitás struktúrájának átalakulása elérte a büntetési rendszert is. A szabadság-érték megjelenése a törvénykezési gyakorlatban és a humanizálási törekvések egyaránt a tömlöcügy megújítása irányába hatottak. Új eljárások, új bűnözőkép és büntetésfelfogás, új értelmezésű fogva tartási funkciók jellemezték a büntetés-végrehajtás gyakorlatát, mely mellé lassan felzárkózott a szakirodalom is, hogy a 18. és a 19. század fordulójára tudományos igényű művelése lehetővé tegye a kodifikációs megfontolásokat is. Ez a fejlődés készítette elő az európai (és magyarországi) börtönügy korszerűsítési folyamatait, megalapozta az amerikai börtönkoncepciók megfogalmazását és az architekturális kísérleteket.

A munka a szerző több évtizedes kutatása, több, e témába vágó monográfiájának foglalataként és közel százötven tanulmánya szintéziseként vázolja föl a börtönügy fejlődésének évszázados európai történetét és fejlődési tendenciáit. A bűnözőkép változásait, a szabadságvesztés-büntetés nehéz térfoglalásának históriáját, a fogvatartottak kezelésének változásait, a reszocializáció, a nevelés, a lelki gondozás, a munkáltatás megjelenését és formaváltozásait, a környezet humanizálását, az építészeti szempontok majd épülettervek és megvalósult konstrukciók hatásait; mindezt kiegészítve a fokozatosan kiépülő szakirodalom, szaktudományosság, a szakmai terminológia és végül a börtönügyi szabályozás (a büntetés-végrehajtási jog) kibontakozásával.

A kötet az európai börtönügy (kivételképpen és kitekintésként más földrészt is érintő) formálódását tárgyalja, melybe illesztve az európai büntetés-végrehajtási tendenciák keretében értelmezi a magyar, némiképp megkésett fejlődés és fejlesztések históriáját. A jelzett időszakot illetően feldolgozza a büntetés-végrehajtás szakmai vonatkozásait és jogpolitikai összefüggéseit, a törekvések jogszabályi megtestesülését és azok gyakorlati hatásait. Fő szempontja a nyugat-európai változások Magyarországra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak értékelése, különös tekintettel a büntetőjogi kodifikációkra, a reformkori fogházjavító mozgalmakra, az 1843. évi büntető anyagi jogi és börtönügyi törvényjavaslatokra, Deák Ferenc börtönügyi munkásságára, valamint a magyar büntetés-végrehajtási intézeti hálózat kiépítésére, az 1878. évi kodifikációig és az 1880. évi Házszabályok kibocsátásáig.

ISBN 978 963 693 642 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 608 p.

Jogtörténeti Parerga 2.: Ünnepi Tanulmányok Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Gosztonyi Gergely, Révész T. Mihály

Mezey Barna hatvanöt éves lett, öt év telt el a szakmai munkássága előtt tisztelgő első kötet (Jogtörténeti Parerga) megjelentetése óta. Az olvasó így most a második kötetet tarthatja kezében, amelyben kollégái, barátai és tanítványai köszöntik a jeles évforduló okán az Ünnepeltet!

Ahogy a Jogtörténeti Parerga I. kötetében fogalmaztunk: "Mezey Barna professzor közösségteremtő ereje, személyiségének természetes kisugárzása minden bizonnyal a további évtizedekben is alakítja jogtörténet tudományunk fejlődését." Ehhez kívánunk – e kötet minden közreműködője nevében is – sok erőt, jó egészséget, változatlan munkakedvet és nem utolsó sorban szeretetteljes környezetet!

Kedves Barátunk, Isten éltessen!

ISBN 978 963 284 968 3 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2018, 305 p.

Bódiné Beliznai Kinga: 120 éves az Igazságügyi Palota

"A magyar kir. Curia, a budapesti kir. ítélőtábla és a budapesti kir. főügyészség [és a Koronaügyészség] elhelyezésére szolgáló igazságügyi palota zárókőletételi ünnepe, mely a honalapitás ezeredik évfordulójára rendezett fényes és hivatalos ünnepélyek sorába tartozott, október hó 20-dikán, tegnap délelőtt tizenegy órakor a megállapított és közzétett programm szerint ment végbe." (Budapesti Közlöny, 1896. október 21.)

"Szemben az országház méltóságos, gótstilü idomaival egy uj palota emelkedik a magasba, karcsu oszlopokkal, hajlékony iveléssel, fehér homlokán az olasz renaissánsz nemes vonásaival. A ki megáll előtte, gyönyörködve szemléli arányos szépségeit s nem megy tovább, mielőtt közelebbről szemügyre nem veszi. […] Egy darab tündérvilág tárul föl előtte, csupa szin, csupa ragyogás. Óriási csarnok, mely három, emeletmagas terrászra van osztva, loggiaszerüleg bővül s díszes oszlopokba nehezedő nagy ivek veszik körül. S mindenütt szines márvány, aranyozás, ragyogás. A boltives menyezeten Lotz Károly gyönyörű freskói, szemben a főbejáróval Stróbl márvány Justiciája. S fönn a remekmüvü ablakon át a szivárvány szineiben özönlik be a tompa napsugár s bearanyozza a loggiák arabeszkeit." (Budapesti Hírlap, 1896. október 20.)

ISBN 978 963 258 307 5 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 120 p.

Bódiné Beliznai Kinga - Zinner Tibor: Akiknek nevét emléktábla őrzi

Ebben az esztendőben emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Miközben felidézzük az október 23-ával kezdődő tizenkét nap felemelő pillanatait, azt sem feledhetjük, hogy a forradalmat november 4-e után megtorlás követte. A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014. december 3-án közös szándéknyilatkozat aláírásával kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő büntetőperek és megtorlások rendszerezett áttekintésére, a megtorlás emblematikus mártírjainak portrészerű bemutatására, valamint az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányító és végrehajtó testületeinek és az abban közreműködő személyek körének feltárására.

Ez a kötet ennek a kutatásnak sajátos metszetét adja. Azokról a bírákról szól, akik mertek nemet mondani a hatalomnak. Többen inkább vállalták a tisztségükről való lemondást, mintsem azt, hogy hivatásuk íratlan szabályait megszegjék. Többeket pedig megfosztottak állásuktól. Nevüket 2007 óta emléktábla őrzi a Kúria aulájában.

ISBN 978 963 258 304 4 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 275 p.

A Kúria és elnökei IV.

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"[…] az ország legfőbb biróságának tagjai az igazi erőt abból a soha el nem homályosuló tudatból meritik, hogy az igazságszolgáltatás ideáljait, amelyeknek kultuszában egész életüket töltötték, a legnehezebb viszonyok közt sem téveszthetik szem elől, hanem készségesen vállalt kötelességük, hogy a rájuk bizott magyar legfőbb biráskodásnak évszázadok tanusága szerint mindig megközelithetlen bástyáin helyt állva dicső birói elődeikhez minden körülmények közt méltóknak bizonyulnak" – mondta Tőry Gusztáv kúriai elnök 1923. január 8-i évnyitó teljes ülési beszédében.

A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró negyedik tanulmánykötet a XX. század első és második felének legfőbb bírósági vezetőinek életútjai közül válogat. Az 1949 előtti időszakból két kiváló kúriai elnök, Tőry Gusztáv és Osvald István személyes és szakmai életpályája kerül bemutatásra. Az 1949 utáni korszakból pedig, az ötvenes-hatvanas évek koncepciós pereiben aktív szerepet vállaló Jahner-Bakos Mihály és Szalay József, valamint a nyolcvanas évek legfelsőbb bírósági elnökének, Szilbereky Jenőnek a pályaképe tárul az olvasó elé. A magyar felsőbíráskodás legújabb kori történetéről Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság 1990 és 2002 között hivatalban volt elnökének visszaemlékezése ad átfogó képet.

ISBN 978 963 258 295 5 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 152 p.

Kroatisch-ungarische öffentlichrechtliche Verhältnisse zur Zeit der Doppelmonarchie

Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

Die Zusammenarbeit zwischen österreichischen und ungarischen Forschern sollte ursprünglich durch die Mitwirkung kroatischer Rechtshistoriker vervollständigt werden. Diese Zielsetzung konnte aber erst durch den vorliegenden Band erreicht werden.

Die Kooperation zwischen der Budapester und der Zagreber Rechtshistorikerwerkstatt 
entwickelte sich inhaltlich rasch und kräftig, was eine Analyse der kroatisch-ungarischen öffentlich-rechtlichen Verhältnisse während des Dualismus, und eine Bewertung der zum Status gewordenen Formationen der politischen Nation ermöglichte.

ISBN 978 963 284 608 8 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 346 p.

A Kúria és elnökei III.

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"A törvények helyes értelme a törvénymagyarázat minden eszközének igénybe vételével szabadabb szellemi tevékenység utján állapitandó meg, és a törvény alkalmazásánál is a birónak nem csak a törvényben a normális tényálladékra megállapitott jogszabályt, hanem minden egyes esetnek sajátságait, ezeknek jogi jelentőségét, a jogrend czélját és feltételeit kell figyelembe vennie. […] a törvények ily szellemben való alkalmazásával sok esetben meg fogjuk közeliteni a méltányosság eszméjét is […]." – hangsúlyozta Oberschall Adolf 1906 áprilisában kúriai elnöki székfoglalójában.

A Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár "Életutak – pályaképek" konferenciasorozatának 2015. márciusi tanácskozása a magyar igazságszolgáltatás történetének fényes és kevésbé fényes fejezeteivel foglalkozott. A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró harmadik tanulmánykötet Oberschall Adolf és Günther Antal kúriai elnökök személyes és szakmai életútját ismerteti, valamint a magyar felsőbíráskodás 1956 utáni káderpolitikáját, a „múltat végképp eltörölni” szándékozó törekvéseket, a kádári megtorlás időszakának ítélkező tevékenységét, és az ebben a korszakban fővárosi bírósági bíróként működő, majd legfelsőbb bírósági elnök, Szakács Ödön pályáját.

ISBN 978 963 258 277 1 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015, 256 p.

A Kúria és elnökei II.

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"Jó bíró csak sokat tapasztalt, bölcs észjárású, embertársai sorsát szívén viselő, derült kedélyű, becsületes, erkölcsös, jó ember lehet. A jogi tudás magasabb mértéke nem pótolja a bíróban nélkülözhetetlen emberi jellemvonások egyikének vagy másikának a hiányát." – vélekedett Juhász Andor a Kúria 150 éve született egykori elnöke.

A Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár "Életutak – pályaképek" konferenciasorozatának 2014. októberi tanácskozása a XX. század első felében működött legfőbb bírák életútját, bírói pályáját, valamint a Legfelsőbb Bíróság 1953 és 1958 közötti politikai átalakításának hátterét dolgozta fel. A kúriai és legfelsőbb
bírósági elnökökről szóló második tanulmánykötet Juhász Andor, Töreky Géza, Molnár Erik és Domokos József életét és ítélkező tevékenységének fontos állomásait követi nyomon, valamint a XX. század igazságszolgáltatásának történetéből, a tárgyalótermekben lezajlott eljárásokból mutat be követendő és elrettentő példákat egyaránt.

ISBN 978 963 258 263 4 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015, 203 p.

Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás

A szimbólumok és rituálék egy része folyamatosan változik, alkalmazkodik az egymást követő korok igényeihez, az emberek életmódjához, a társadalmi, politikai berendezkedéshez, a jogintézményekhez. De vannak olyanok is, amelyek megőrzik szimbolikus erejüket: a vörös színről a szerelem jut eszünkbe, a kutyához a hűséget társítjuk, az igazságszolgáltatás ismertető jegyeként Justitiára gondolunk, és az uralkodóra, a királyra, ha koronát vagy jogart látunk, ma is kézfogással pecsételjük meg a szerződéskötést. Ez azt is jelzi, hogy a szimbólumokat és a rituálékat sem a mindennapi életből, sem a jogéletből nem szorította ki teljesen az írásbeliség elterjedése.

Kötetünk a jogi szimbólumok és rituálék történetét, bonyolult rendszerét járja körül a szakszerűséget az olvasmányossággal párosítva, képekkel gazdagon illusztrálva.

ISBN 978 963 506 934 797 8 – Balassi Kiadó, Budapest, 2014, 316 p.

Gosztonyi Gergely: Alternatív (?) média. A közösségi média jogi szabályozásának vetületei

Az alternatív média a maga esetlegességével, széttöredezettségével, sokszínűségével hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom a valódi információk teljes arzenálját birtokba vehesse. Bemutatja, hogy nem csak a tanult profik képesek részt venni a tartalom előállításában. A „karót nyelt” közszolgálati média merevsége és hamis magabiztossága, és a „jópofa” kereskedelmi média harsánysága és felületessége mellett a közösségi média (community media) mer emberi lenni. Be meri mutatni a társadalom gyenge pontjait. Mer hangot adni a hangtalanoknak. Mer bátor lenni, mer vállalkozó lenni, mer eltérni a fősodortól. Mer alternatívát kínálni egy olyan világban, ahol mindenki a biztonságra vágyik. Mer szabad, független, kritikus hang lenni.

A triális médiarendszer szépsége ugyanis nem csupán az alternatív média meglétében, az alternatív nyilvánosság jelenlétében és a kommunikációs eszközök „társadalmasításában” lelhető fel. A háromosztatúság a sokszínűséget, a pluralizmust szolgálja. Sem a pénzalapú, kapitalista jellegű kereskedelmi média, sem pedig a hatalomalapú, állami jellegű közszolgálati média nem akar vagy nem képes a társadalom minden problémájával foglalkozni, azokra reflektálni. Atomizált világunkban atomizált társadalmi csoportok követelnek egyre nagyobb figyelmet, amit csak egy rájuk rezonálni képes, egyéniségüket, egyediségüket megragadó médiatípus képes megadni.

A plurális, virágzó, demokratikus médiarendszer a három különféle médiatípus teljes jogi elismertségét igényli, amelyben az állam a közszolgálati médiát mindig, a kereskedelmit (szinte) soha, az alternatív, közösségi médiát pedig valahol a kettő között támogatja állami (akár pénzügyi, akár egyéb) forrásokkal.

ISBN 978 963 312 194 8 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014, 262 p.

A Kúria és elnökei I.

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

 

2013 nyarán a Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár közös konferencia-sorozatot indított útjára „Életutak – pályaképek” címmel. A konferenciák előadói – e kötet szerzői – egykori kúriai elnökök életpályáját, szakmai mun­kásságát mutatják be, és ezzel együtt azt a történelmi korszakot és annak igazságügyi helyzetét is, amelyben az adott legfőbb bírák működtek. A Kúria – az ország legmagasabb szintű ítélkezési fóruma – szervezetében, hatáskörében és elnevezésében is számtalan változáson ment keresztül az elmúlt évszázadok folyamán. A bíráskodási hagyományok, a jó bíróról alkotott kép és a vele szemben támasztott követelmények azonban mind a mai napig végigkísérik a Kúria törvénykezési tevékenységét. A kúriai elnökökről szóló kötet egyfelől emléket kíván állítani e jeles bíráknak, másfelől pedig, az igazságszolgáltatás és a bírósági szervezet története iránt ér­deklődő olvasóval ismerteti meg a XVIII-XX. századi felsőbírósági tradíciókat.

ISBN 978 963 258 235 1 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014, 236 p.

Rokolya Gábor: A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban

Magyarországon a XIX. század közepén a középkori jogfejlődés részeként továbbélt hiteles helyek, vármegyei és városi jegyzők már nem elégítették ki a polgári kor gazdasági viszonyainak megfelelőközhitelességi igényeket. A közhitelesség iránti igény polgári kornak megfelelő megoldása a közjegyzői intézmény bevezetését igényelte. A királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket az Országgyűlés mindkét házában 1874. november 30-án hirdették ki. A törvénycikk a közjegyzői székhelyek számának megállapítását, valamint a közjegyzői díjszabás meghatározását igazságügyi miniszteri hatáskörbe utalta, így az intézmény tényleges létrehozatalára és az első közjegyzők kinevezésére csak 1875. augusztus 1-jével kerülhetett sor. A királyi közjegyzőséggel, valamint a közjegyzőséget megelőző magyar közhitelességi szervekkel kapcsolatban már jelentek meg művek, azonban a magyar királyi közjegyzőségre vonatkozó átfogó tudományos munka csak most készült el.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 42

ISBN 978 963 693 474 3 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2013, 345 p.

Magyar Alkotmány- és közigazgatás-történet a polgári korban

Szerkesztette: Képes György

A Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet a polgári korban című könyv elsősorban az ELTE ÁJK Igazságügyi igazgatás szakának hallgatói számára készült, azonban a parlamentáris hagyományokon alapuló magyar jogállam alapintézményeinek ismerete a közigazgatásban, bíróságokon és a jogalkalmazás más területein dolgozó szakemberek számára egyaránt fontos. Az első fejezetben az olvasó Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár segítségével ismerheti meg történeti alkotmányunk fejlődését Szent Istvántól a polgári átalakulásig. Ezt a kormányformák rövid bemutatása, majd pedig az egyes alapintézmények történetének ismertetése követi. A tankönyvfejezetek bemutatják az 1848-ban megteremtett alapokat, a dualizmus kori és a két világháború közötti változásokat, egyben kitérnek a polgári köztársasági kísérletek megoldásaira is. A könnyebb megértést és a tanulást fejezetvégi összefoglalók segítik. A fejezeteket az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének oktatói írták, évtizedes oktatói és vizsgáztatói tapasztalataik alapján, az adott részterületen végzett saját kutatásaikra, valamint a legfrissebb alkotmány- és köztörténeti irodalomra támaszkodva. A könyv szerkesztője és az összefoglalók szerzője Képes György, az igazságügyi igazgatás szak magyar közigazgatás­ történeti kurzusának témafelelőse. A művet Máthé Gábor, az ELTE ÁJK és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának professzor emeritusa lektorálta.

ISBN 978 963 312 156 6 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 234 p.

Jogtörténeti Parerga: Ünnepi Tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Máthé Gábor, Révész T. Mihály, Gosztonyi Gergely

Mezey Barna hatvanéves. Bizonnyal ízlelgetni kell még az iménti lakonikus mondatot, s barátkozni a száraznak tűnő jelentéstartalommal. Az ünnepelt május 27-én, Debrecenben, az Úr 1953. esztendejében született. Vele együtt látott napvilágot a magyar könnyűzenei élet kiválósága, egyébként jó ismerőse Presser Gábor is. Az anyakönyvek dátumazonosságán túl is van bennük közös vonás: működési terepükön lenyomatot hagytak maguk után s maguk körül. Jogtörténész kollégánk valóban alkotó részese lett a hazai tudományosságnak, műhelyteremtő erejével joghistorikusok nemzedékeinek megszületésénél s felcseperedésénél bábáskodott eredményesen.

Mezey Barna professzor közösségteremtő ereje, személyiségének természetes kisugárzása minden bizonnyal a további évtizedekben is alakítja jogtörténet tudományunk fejlődését. Nem gondoljuk, hogy e kerek évforduló bárminek is a végét jelentené: hisszük, hogy a java még hátra van! Ehhez kívánunk – e kötet minden közreműködője nevében is – sok erőt, jó egészséget, kitartást és szeretetteljes környezetet! Kedves Barátunk, Isten éltessen!

ISBN 978 963 3121 66 5 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 408 p.

Mezey Barna: A fenyítőházak forradalma. A modern büntetésvégrehajtás alapvetése Európában

Az amszterdami női fenyítőház falán 1667 óta olvasható egy felirat: Ne félj, én nem a vadságot bosszulom meg, csak kikényszerítem a jót. Kemény a kezem, de szeretettel teli a lelkem. - A fenyítőházba a magisztrátus eredetileg kiskriminálisoknak nevezett kistolvajokat és szajhákat, általában deviánsnak tűnő magatartást tanúsítókat (engedetleneket és szófogadatlanokat, herdálókat és dorbézolókat), valamint a szegények egyes csoportjait (csavargókat, koldusokat, vagabund elemeket) zártak. A protestáns társadalmak a középkor sommásan kezelt bűnözőtársadalmának irányából, afféle rendészeti kaput nyitva, a fenyítőházba terelték volna a haszontalan, de nem javíthatatlan elemeket. Ez az új rendészeti-büntető áramlat egy korábban jobbára ismeretlen felfogás alapjait rejtette magában. A társadalom számára hasznossá formálás, a jobbítás, a nevelés, a meggyőzés, az oktatás és a lelki gondozás céljait kitűzve egy korai reszocializációs gondolatot honosított meg. A fenyítőházi rezsimmel érkezett a börtön zárt világába a szervezett munkáltatás, ami azután átalakította a rezsim és az architekturális feltételrendszer zónáját is. Ezzel lényegében megteremtette a modern büntetés-végrehajtás alapeszméjét. A tömlöctől a modern börtönig vezető fejlődés részleteibe, a házak működésébe, a fogva tartottak életébe pillanthat be az olvasó, miközben a 17-19. század legjelentősebb büntetésvégrehajtási fordulatának is szemtanúja lehet.

ISBN 978 963 693 438 5 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2013, 540 p.
ISBN 978 963 693 488 0 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2013, 540 p. (második kiadás)

Beke-Martos Judit: Állami legitimációs eljárások és államfői jogkör 1867–1918 között. Az amerikai köztársasági és a magyar monarchikus államfői hatalomátruházási processzusok és a ceremoniális legitimáció összehasonlító jogtörténeti elemzése

Ez a könyv az 1867-1918 között lezajlott magyar királykoronázások és amerikai elnöki inaugurációk bemutatásán, illetve összehasonlító elemzésén keresztül arra a kérdésre keresi a választ, hogy "hogyan válik az államfő államfővé." A szerző a kutatási eredmények tükrében arra a megállapításra jut, hogy mind a magyar monarchikus, mind pedig az amerikai köztársasági modellben az államfői hatalomlegitimáció teljességéhez a formai és a ceremoniális legitimáció közjogilag releváns elemeinek együttes megvalósulása szükséges. Az itt bemutatott részletes összehasonlító jogtörténeti analízis azzal a céllal készült, hogy az általa nyerhető eredmények további kutatások alapjául szolgáljanak, és a Tisztelt Olvasók ismereteit gyarapítva elősegítsék a napjainkban is zajló hasonló események megértését.

ISBN 978 963 097 419 6 – Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, 296 p.
ISBN 978 963 097 504 9 – Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, 294 p. (E-könyv)

Pálvölgyi Balázs: A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867-1914

Az állami közegészségügy kiépülése hosszú folyamat volt, mégis a XIX. század harmadik harmadában részben az orvostudomány eredményei, részben az államigazgatás fejlődése miatt váratlan gyorsasággal jött létre egy olyan működő rendszer, mely messze nem volt tökéletes, de melynek ezzel együtt páratlan eredményeket köszönhetünk. Hiszen ma már számos, a nem is olyan régmúlt embereit közvetlenül fenyegető betegségre mint távoli egzotikumra gondolunk, és ma az sem meglepő, hogy kiépült egészségügyi intézményrendszert tudhatunk magunkénak.

Mégis, milyen döntéseket kellett meghozni, milyen lépéseket kellett megtenni ahhoz, hogy az 1870-es évektől kezdve létrejöhessen a modern értelemben vett közegészségügy rendszere? Milyen tényezők hátráltatták működését, milyen szempontok érvényesítése gyorsította a rendszer kiépülését? Melyek voltak azok a strukturális hibák, amelyek előrevetítették a korrekció szükségességét?

Mint minden nagy rendszer esetében, ebben is nehéz pontos, minden tényezőre kiterjedő választ adni a felmerülő kérdésekre. Ugyanakkor mégsem reménytelen a meglehetősen bonyolult helyzet megértése: a napi működés kérdéseinek vizsgálatával, a források részletes áttekintésével jól körvonalazhatóvá válnak a fő problémák, s azok a fontos pontok, melyekkel leírhatóvá, s megérthetővé válik a közegészségügy intézményesülésének folyamata.

ISBN 978 963 312 080 4 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 234 p.

Az abszolút monarchia

Szerkesztette: Képes György

A Jogtörténeti Értekezések 41. kötetében a korszakkal foglalkozó történészek (Hahner Péter, Sashalmi Endre) és jogtörténészek (Képes György, Kisteleki Károly, Mezey Barna és Stipta István) tanulmányai olvashatók a koraújkori európai történelem saját alkotmánytörténeti jelenségéről, az abszolút monarchia sokat vitatott kormányzati rendszeréről, egyúttal annak ideológiai és jogelméleti hátteréről. A könyv érdekessége, hogy az olvasó a történettudomány és a jogtudomány megközelítésében is megismerkedhet korszakokkal, intézményekkel és fogalmakkal, így a köztörténet és a jogtörténet iránt érdeklődők egyaránt találnak újdonságot, egyúttal utólag is betekintést nyerhetnek egy nagyon érdekes, az abszolutizmusról folytatott szakmai vitába, amely 2009. december 9-én került megrendezésre az ELTE Jogi Karán.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 41

ISBN 978 963 693 385 2 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 214 p.

Wilhelm Brauneder – Gerald Kohl: A jogtörténettudományi kutatások Ausztriában

Közös történelmi és joghistóriai múltunk fontossá és érdekessé teszi a magyar olvasó számára az Ausztriában folyó jogtörténet-tudományi kutatásokat. Wilhelm Brauneder és Gerald Kohl a bécsi egyetem jogtörténeti intézetének professzorai 2006-ban publikálták első ízben az ausztriai kutatások összefoglalóját, melyet most magyar nyelven kiegészítve a 2010-es állapotoknak megfelelően nyújtunk át az olvasónak. A bécsi és grazi jogi karok jogtörténeti intézeteinek, illetve a salzburgi, innsbrucki és linzi műhelyeknek, az Osztrák Tudományos Akadémia Jogtörténeti Bizottságának munkásságát foglalja össze a tanulmány, egyaránt figyelve az alkotmánytörténet és a szűkebb értelemben vett jogtörténet terrénumára.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 40

ISBN 978 963 693 183 4 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 113 p.

Bor és jogtörténet

Szerkesztette: Mezey Barna

A bor az emberi társadalom egyik jellegzetes kísérő jelensége úgy is, mint alkoholos ital, de úgy is, mint egy sajátos kultúra képviselője. Nem csupán a szőlő termesztéséről, a bor készítéséről és fogyasztásáról van szó: a bor kultusza, szimbolikus misztikuma az élet majdnem minden területére behatolt. A joghistória ezek közül az egyik, melynek epizódjairól szólnak a kötet tanulmányai. Hogyan jelenik meg a bor, mint a törvényhozás tárgya, mint a bírósági ítéletek témája, mint a kereskedelmi szabályozás célpontja? Hogyan segíti a gazdagodást, a polgárrá válást, hogyan támogatja egy táj, egy ország hírnevét? Milyen szerepe van a szakralitásban, hogyan jelenik meg a vallási rituálékban? Hogyan szervezik a termelők a hegyközségeiket, hogyan védik értékes terményüket? Megannyi izgalmas kérdés, amire az olvasó választ találhat e kötetben.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 39

ISBN 978 963 693 378 4 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 151 p.

A szimbólumok üzenete

Szerkesztette: Mezey Barna

A magyar joghistória jeles képviselőinek összefogása eredményeképpen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának koordinálásával és szervezésében lát napvilágot a jogi és hatalmi szimbolika legújabb eredményeit összefoglaló kötet. A tanulmányok azokról a szimbólumokról, rituálékról és ceremoniális szokásokról szólnak, amelyek át- és átszövik a történelmet és a ma hétköznapijait egyaránt. Az embereket körülvevő egyszerű jelek, melyek a valóság puszta ábrázolásai és megnevezései, éppúgy részei egy üzenetrendszernek, mint a szellemi és lelki világot kifejező, a tárgyi világhoz viszonyító szimbólumok bonyolult rendszere. A társadalom tagjainak érdekérvényesítő gyakorlata létkérdéssé emelte és emeli a szolidaritást, az összetartozók meghatározását, a lojalitás kötelékeinek rögzítését éppúgy, mint a külső, a támadó erő, az ellenség pontosítását.

A jel és a szimbólum egyaránt szerves része lett a hűbéri hatalmat építő uralkodók, az abszolutizmus kiépítését megcélzó királyok, az újkori polgári államot formáló politikusok eszköztárának. Az újkor nagy európai fejleménye, a nemzet és a nemzetállam ugyancsak jelek és jelképek széles arzenáljával jellemezte önmagát, az alattvalók és állampolgárok fölötti uralmi pozícióit, és ezek segítségével jelölte ki a hatalomgyakorlás szerveinek, az alkotmányos apparátusnak és a politikai elitnek mozgásterét. Ennek a mechanizmusnak, ezeknek a jelképeknek és szimbolikus üzeneteknek illusztrációjául szolgál ez a kötet, hogy az olvasó tájékozódhasson a törzsi és nemzeti szimbólumok (állatok, növények, tárgyak és alakzatok), uralkodói jelképek (pajzsok és díszítések, ábrák és színek, hatalmat legitimáló koronák, lobogók), nemzeti üzenetet hordozó himnuszok és címerek, ünnepek és gyásznapok világában. A hatalmi architektúra (várak, paloták és kastélyok, templomok és katedrálisok, városházak és börtönök) üzeneteitől a jog processzuális világával (a bírói emelvény, a köpeny, talár, a pálca és a kard üzenetével) bezárólag.

ISBN 978 963 312 054 5 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 595 p.

Völgyesi Levente: Építészet, Jog, Politika - Történelem és Jelenkor

A kiadvány a 2007. év óta az ELTE és a PPKE képzésének keretében meghirdetett, azonos elnevezésű fakultatív előadás-sorozat írásbeli változata. A könyv felépítése követi az egyes előadások szerkezetét. Az első nagyobb egység az építészet jogi szabályozásának történetét mutatja be, elsősorban a magyar jogfejlődésen keresztül, de nemzetközi előzmények és minták beiktatásával. A következő fejezetek az épületek és a közúti műtárgyak tervezésének, engedélyezésének és kivitelezésének anyagi jogi szabályait tekintik át, ismertetve a tervezők, kivitelezők és hatósági szereplők jogilag releváns feladatait. Ezen fejezeteket az építésügyi hatósági eljárás egyes mozzanatainak vázlata követi. Az utolsó előtti fejezet az építésügy magánjogi vonatkozásait tartalmazza, különös figyelmet fordítva a magánjogi szabályok aktuálisan várható változásaira, valamint a fennálló bírósági gyakorlatra. Az utolsó fejezet az építészet politikai dimenzióit mutatja be. A tantárgyat felvevő egyetemi hallgatókon kívül ajánljuk ezt a kiadványt mindazoknak, akik az építési jog szerteágazó szabályait egy könnyed hangvételű, dinamikus, olvasmányos könyv keretében kívánják - legalább alapjaiban - megismerni.

ISBN 978 963 725 578 6 - Rejtjel Kiadó, Budapest, 2011, 204 p.

Magyary Zoltán: "A tudományos versenyben megállás nincs" Válogatott tanulmányok

Szerkesztette: Mezey Barna

Magyaryt csak – mint próbálták – elhallgatni lehetett, de megkerülni nem. Gondolatai, munkamódszerei az elméleti és gyakorlati szakemberek számára máig aktuális problémákat formuláznak. E kötettel a Professzorra emlékezve, a felsőoktatáshoz és a tudományos élethez kapcsolódó írásait gyűjtöttük egybe. Célunk hagyatékának egy újabb, eddig kevésbé vizsgált oldalát illusztrálni, mely hitünk szerint erős üzeneteket tartalmaz a mának. Remélhetőleg ezzel a kiadvánnyal az Eötvös Loránd Tudományegyetem hozzájárul Magyary Zoltán életének és munkásságának feltárásához, majdani – remélhetőleg a közeljövőben elkészülő – monografikus elemzéséhez.

ISBN 978 963 693 353 1 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 168 p.

Szimbolikus kommunikáció. A jog színházától a jogi rituáléig

Szerkesztette: Mezey Barna

Az ezredfordulót követően a jogi szimbólumok interdiszciplináris kutatása reneszánszát éli, amint ezt az Eötvös Loránd Tudományegyetem által szervezett konferenciák előadásai és az ezekre készült tanulmányok tanúsítják. Újszerű szemléletmóddal már nem csupán a régmúlt, hanem a modernkor hétköznapjai, a joggyakorlatban velünk élő tárgyak, formák, gesztusok is a kutatás tárgyaivá váltak. Az egykori jelképek továbbélése, hatása, jelentősége nemcsak a kutatók és a jogásztársadalom, de az érdeklődő laikusok számára is meglepő, újabb célok vizsgálatára sarkalló.

A jogi szimbólumok kutatása – szemben a magyar tudományossággal – német nyelvterületen több évszázados hagyományokkal rendelkezik. A több tudományterület határán mozgó kutatások gazdagsága a szaknyelvet is megtermékenyítette, a Rechtsarchäologie, Rechtsaltertum, Rechtssymbol fogalmak e vizsgálatok időbeli és térbeli határait is világosan kijelölik. A magyar jogtörténetírás egyes irányzatai a 19. század második felétől elsősorban német hatásra foglalkoztak mélyebben a jogszimbolikával.

Jelen, a kortárs német, osztrák, svájci jogirodalom neves szerzőinek legújabb munkáiból álló tanulmánykötet a magyar jogi kultúrtörténeti és szimbolikai vizsgálatok európai összefüggésekbe helyezését kívánja elősegíteni. Témaválaszásai – múltunk és kultúránk közös kapcsolódási pontjainak köszönhetően – a magyar kutatók számára sem ismeretlenek, ám szemléletmódjuk, megközelítésük révén új tudományágak bevonásának és más korszakok elemzésének szükségességét is felvetik a magyar jogtörténetírás és a jogi szimbólumkutatás számára.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 38

ISBN 978 963 693 346 3 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 136 p.

Ünnepi tanulmányok Révész T. Mihály 65. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

Révész T. Mihály a klasszikus jogtörténész nemzedéket közvetlenül követő nagy generáció karakterisztikus tagja, megkerülhetetlen oktató-kutatója a magyar jogtörténet-tudománynak. Tehetséges és eredményes professzor, aki a tudomány- és sajtójog intézményi szervezés diktálta mostoha körülmények ellenére is igyekezett és tudott minél többet, kiválót teljesíteni. Tanítványai, Kollegái és Barátai ezért is tisztelettel és sok szeretettel köszöntik a Tanár Urat 65. születésnapján.

ISBN 978 963 693 303 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2010, 508 p.

Izsák Lajos: Pártok és politikusok Magyarországon 1944–1999

Izsák Lajos professzor több évtizedes történetírói munkásságának eredményeit összegzi e kötetben. A magyarországi polgári pártok történetére vonatkozó tanulmányok egységes művé állnak össze, sokoldalú képet adva Magyarország politikatörténetéről a 20. század második felében. A könyv első részében a Polgári Demokrata Párt, a kereszténydemokraták, a liberális és konzervatív irányzatok pártalakításáról, programjukról és első lépéseikről olvashatunk bővebben az 1945–1949-es időszakban, emellett a szerző egy-egy fontos problémát (a köztársaság kikiáltása, a békeszerződés aláírása, a választási pártok, a felvidéki magyarság jogfosztása stb.) alaposabban is megvilágít. Részletesebben szól a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt politikájáról és politikusairól, az 1956. évi forradalom időszakában alakult pártokról, az 1990 utáni első szabad választásokról is. A kötet második része a korszak fontosabb politikusainak életrajzait tartalmazza.

ISBN 978 963 9697 67 6 - Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 448 p.

Das Wesen der Rechtsgeschichte. Werner Ogris zum 75. Geburtstag

Hrsg.: Gábor Máthé, Barna Mezey

Werner Ogris Professzor a magyar jogtörténet-tudománynak évtizedeken át önzetlen segítő-támogatója volt, aki a közös kutatási témák meghatározásában, az osztrák-magyar akadémiai kapcsolatok érdemi elmélyítésében, nemzetközi konferenciák szervezésében, jogtörténeti kutatások egyéni feladatvállalásának előmozdításában kiemelkedően vett részt. Derűs egyénisége, mindenkor megbízható korrekt magatartása, embersége, kimagasló tudományos életműve az európai jogtörténet-tudományban betöltött meghatározó szerepe maradandóan példa számunkra.

Isten éltesse a Professzor Urat!

ISBN 978 963 693 121 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2010, 140 p.

Mezey Barna: Régi idők tömlöcei. Büntetések, börtönök, bakók.

A börtön történetének első korszaka nélkülözte azokat a nemes eszméket, amelyeket a fogházjavító mozgalom és a börtönügyi tudományosság a 17. századtól kimunkált. Hiányzott a fogvatartottaknak az a felfogása is, amely az elkövetőt, mint a társadalomba visszavezethető és visszavezetendő, megjavítható és hasznosság tehető vétkest fogta fel. Ehelyett a tömlöc a biztonságos bezárás és a büntetési rendszer jellegéhez általánosan igazodó sanyargató testi büntetés hatása alatt fejlődött. A nedves, bűzös, egészségtelen és sötét földalatti lyukakba vetett szerencsétlen foglyok a büntető hatalom bosszújának kitéve alig számíthattak szabadulásra. Annál inkább a törvénykezés szigorára. A hóhér, aki többnyire a börtön fölött is rendelkezett, nem csak a büntetés végrehajtójaként, de már a büntetőeljárásban, a vallatás során fontos szerepet játszott a rabok életében, különösen az inquisitorius (nyomozóelvű) büntetőprocesszus korában, amikor a kínvallatás magától értetődő eszközként épült be a beismerő vallomás kinyerésének folyamatába. A kínzókamra is a tömlöcházban volt, hogy ne okozzon nehézséget a fogvatartottak mozgatása. Így az ókori és a középkori börtön históriájában a tömlöcbüntetés, a gyanúsítotti fogva tartás, a tortúra és a hóhér személye évszázadokig szorosan összekapcsolódott.

ISBN 978 963 9839 06 9 - Rubicon-Ház Bt., Budapest, 2010, 175 p.

Kulturális örökségvédelmi jog Magyarországon

Szerkesztette: Völgyesi Levente

A könyv az ELTE ÁJK és az MTA Jogtörténeti Kutatócsoport tevékenységének keretében keszült, az NKA támogatásával. Felöleli a kulturális örökségvédelem egyes területeinek jogtörténetét és a hatályos szabályozását.

A kötet szerzői:

• Műemlékvédelem: Völgyesi Levente PhD, ELTE ÁJK
• Régészet: Fülöp Endre Norbert dr. iur., irodavezető-helyettes, régészeti felügyelő, KÖH
• Műtárgyvédelem: Buzinkay Péter PhD, műtárgyfelügyeleti irodavezető, KÖH
• Nemzetközi jog és világörökség: Fejérdy Tamás PhD, elnökhelyettes, KÖH
• Angol nyelvű öszefoglaló: Bagdany Judit dr. iur., nemzetközi referens, KÖH

ISBN 978 963 725 572 4 - Rejtjel Kiadó, Budapest, 2010, 180 p.

Die Habsburgermonarchie auf dem Wege zum Rechtsstaat?

Hrsg.: Gábor Máthé, Werner Ogris

Das Thema, meine Damen und Herren, das wir für unsere Tagung gewählt haben, steht unter historischem Vorzeichen;es "erfreut" sich aber gerade in diesen Tagen wieder höchster Aktualität, wobei das Wörtechen "erfreut" bewusst in Anführungszeichen gesetzt wurde.

ISBN 978 963 9722 77 4 - Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest-Wien, 2010, 328 p.

Vuchetich Mátyás: A magyar büntetőjog rendszere. I. könyv. Elméleti büntetőjog.

Fordította: Király Tibor. A Magyar Jogtudomány Klasszikusai. Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

1819-ben írta, még latin nyelven, a horvát származású pesti egyetemi tanár, Vuchetich Mátyás a magyar büntetőjog rendszerét bemutató művét. A Deák Ferenc-féle 1843. évi európai szintű törvénytervezetet megelőző első tudományos értékű mű volt az, amelyben a szerző a ma is vallott emberi jogi elvek mellett kötelezte el magát.

ISBN 978 963 9722 86 6 - Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2010, 376 p.

Mezey Barna: "Öszve-szövetkezett Szövetségünknek kötele". A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban

A kötet a Rákóczi-szabadságharc egy eddig kevéssé vizsgált terrénumával foglalkozik: a Rákóczi Ferenc fejedelem által életre hívott állam konstrukciójának közjogi és jogpolitikai értelmezésével. A szerző azt vizsgálja, hogy a fejedelem közjogi nézetei és jogi műveltsége keretébe igazított, többféle külső igénynek megfelelni próbáló politika milyen alkotmányos és jogi eszközöket használhatott céljai eléréséhez, hogyan alakult az államforma kérdése, az önálló államiság problémáját feloldani kívánó konföderáció története, valamint a magyar és az erdélyi konföderáció kapcsolata. A könyv külön fejezetet szentel a jogalkotás és a jogalkalmazás problémakörének, melyből kiemelkedik a katonai büntetőjog kodifikációja. A közjogi és jogpolitikai fejezeteket a szabadságharc jogi eredményeire vonatkozó elemzések zárják, melyek a szatmári békétől a fejedelem 1906. évi rehabilitációjáig terjedő időszakra vonatkoznak.

ISBN 978 963 6930 92 9 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 356 p.

Képes György: Dánia alkotménytörténete a 13. század végétől napjainkig

Dánia kicsi ország, de csöppet sem jelentéktelen. Európa legrégibb monarchiájaként ismert, amelyről már a Kr. u. 700 körüli Beowulf ének is létező királyságként beszél. Hajósai eljutottak a világ számos pontjára, és nem csak a viking korban, hanem a gyarmatosítás időszakában is. Nem csupán történelme, hanem alkotmánytörténete is rengeteg érdekességet tartogat. A kalmari unió felbomlását követően a rendi dualizmus sajátos változata jellemzi, amely a svédektől elszenvedett háborús vereséget követően egycsapásra megszűnik, és a dán-norvég monarchia az abszolutizmus egyik legtökéletesebb változatát valósítja meg a gyakorlatban, egy 1665. évben született alaptörvény alapján. Közel két évszázad abszolút királysága után pedig a dán alkotmánytörténet teljesen új irányt vesz: alkotmányos, korlátozott monarchia jön létre 1848–49-ben, amely mára a szabadságjogok és jóléti jogok területén egyaránt példaértékű parlamentáris állammá fejlődik. Ezt a rendkívül izgalmas fejlődési utat követi végig Képes György kötete, amely érdekes adalékkal szolgálhat az európai alkotmányok története iránt érdeklődő minden olvasónak.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 37

ISBN 978 963 6931 81 4 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 233 p.

Sapienti iniuria non potest fieri. Ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére.

Szerkesztette: Horváth Attila, Koltay András, Máthé Gábor

2008-ban volt nyolcvan éves Zlinszky János professzor, a jeles jogtudós és közéleti személyiség, 1989–1998 között alkotmánybíró, 1995–2000 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja. Ebből az alkalomból tanítványai és tisztelői egy jogtörténeti tanulmánykötet összeállításával köszöntötték. A kötet első fele egy terjedelmes életútinterjút, a pályafutást méltató írást, a születésnapi köszöntőket, valamint Zlinszky János tudományos munkásságnak bibliográfiáját tartalmazza. Ezután egy angol és nyolc magyar nyelvű tanulmány következik – a középkori bizánci és magyar közjog hasonlóságairól, a törvényszéki orvoslásról, a szólás- és sajtószabadság 19. századi kezdeteiről, a dualizmus politikai életéről, a korabeli törvényhozás és intézményrendszer fejlődéséről, a magyar és a német alkotmány történetéről.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 36

ISBN 978 963 6931 82 7 - Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 317 p.

Képes György: Buchinger Manó. Egy 20. századi politikai életrajz – jogtörténészi szemmel

Szomorú 20. századi történelmünk egyik sajátossága, hogy olyan személyiségek, akik békésebb környezetben, egy zavartalanul fejlődő polgári demokráciában alighanem komoly politikai, kormányzati karriert futhattak volna be, hazánkban a közélet perifériáján voltak kénytelenek tevékenykedni, s így nevük is gyakran feledésbe merül. Képes György jogtörténész, az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének adjunktusa könyvével ettől a méltánytalan elfeledéstől igyekszik megmenteni Buchinger Manót, a magyar szociáldemokrácia e nagyszerű alakját, s egyúttal néhány politika- és jogtörténeti érdekességgel, adalékkal kíván szolgálni életrajzához.

ISBN 978 963 6932 01 5 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 204 p.

Ruszoly József: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte

A kötet a Szegedi Tudományegyetem professzorának válogatott német nyelvű alkotmányjog-történeti tanulmányait tartalmazza. Az írások időbeli kerete a 19. század első felétől a 20. század második feléig terjed, s a tágabb témán belül foglalkozik olyan kérdésekkel is, mint a 19. századi nemzetiségi jogalkotás vagy a választójog kérdése.

Ungarische Rechtshistoriker sorozat, 3

ISBN 978 963 6931 28 5 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 641 p.

Jogi néprajz - Jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből.

Szerkesztette: Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra

A jogi szimbólumok és processzuális jelképek kutatása, a jogi kultúrtörténet a jogtörténet-tudomány kedvelt témája lett az elmúlt évtizedben. A hirtelen megpezsdült tudományosság újra felfedezte a jogi néprajzot is, ezt az Európában önálló mezsgyékkel, saját tudományos kutatási módszerekkel rendelkező tudományos terrérumot. A jogtörténet- és a néprajztudomány találkozása örvendetes megújulást hozott, a jogi néprajz hazai viszonylatban is újraértékelt szerepváltozását. A kötet szerzői is arra vállalkoztak, hogy jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, antropológiai, jogszociológiai és kutatástörténeti tanulmányokkal rajzolják újra a tudományterület határait, s ezzel is tisztelegjenek a tudományágat hazánkban meghonosító Tárkány Szücs Ernő előtt. A tanulmánykötet, amely mind a szakemberek, mind az érdeklődők figyelmére érdemes lehet, a jogi néprajzot, a jogi kultúrtörténetet fókuszába helyező tudományközi párbeszéd első eredménye.

ISBN 978 963 2840 65 9 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009, 486 p.