Könyveink

Könyveink

A Kúria és elnökei I.

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

 

2013 nyarán a Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár közös konferencia-sorozatot indított útjára „Életutak – pályaképek” címmel. A konferenciák előadói – e kötet szerzői – egykori kúriai elnökök életpályáját, szakmai mun­kásságát mutatják be, és ezzel együtt azt a történelmi korszakot és annak igazságügyi helyzetét is, amelyben az adott legfőbb bírák működtek. A Kúria – az ország legmagasabb szintű ítélkezési fóruma – szervezetében, hatáskörében és elnevezésében is számtalan változáson ment keresztül az elmúlt évszázadok folyamán. A bíráskodási hagyományok, a jó bíróról alkotott kép és a vele szemben támasztott követelmények azonban mind a mai napig végigkísérik a Kúria törvénykezési tevékenységét. A kúriai elnökökről szóló kötet egyfelől emléket kíván állítani e jeles bíráknak, másfelől pedig, az igazságszolgáltatás és a bírósági szervezet története iránt ér­deklődő olvasóval ismerteti meg a XVIII-XX. századi felsőbírósági tradíciókat.

ISBN 978 963 258 235 1 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014, 236 p.

Rokolya Gábor: A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban

Magyarországon a XIX. század közepén a középkori jogfejlődés részeként továbbélt hiteles helyek, vármegyei és városi jegyzők már nem elégítették ki a polgári kor gazdasági viszonyainak megfelelőközhitelességi igényeket. A közhitelesség iránti igény polgári kornak megfelelő megoldása a közjegyzői intézmény bevezetését igényelte. A királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket az Országgyűlés mindkét házában 1874. november 30-án hirdették ki. A törvénycikk a közjegyzői székhelyek számának megállapítását, valamint a közjegyzői díjszabás meghatározását igazságügyi miniszteri hatáskörbe utalta, így az intézmény tényleges létrehozatalára és az első közjegyzők kinevezésére csak 1875. augusztus 1-jével kerülhetett sor. A királyi közjegyzőséggel, valamint a közjegyzőséget megelőző magyar közhitelességi szervekkel kapcsolatban már jelentek meg művek, azonban a magyar királyi közjegyzőségre vonatkozó átfogó tudományos munka csak most készült el.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 42

ISBN 978 963 693 474 3 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2013, 345 p.

Magyar Alkotmány- és közigazgatás-történet a polgári korban

Szerkesztette: Képes György

A Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet a polgári korban című könyv elsősorban az ELTE ÁJK Igazságügyi igazgatás szakának hallgatói számára készült, azonban a parlamentáris hagyományokon alapuló magyar jogállam alapintézményeinek ismerete a közigazgatásban, bíróságokon és a jogalkalmazás más területein dolgozó szakemberek számára egyaránt fontos. Az első fejezetben az olvasó Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár segítségével ismerheti meg történeti alkotmányunk fejlődését Szent Istvántól a polgári átalakulásig. Ezt a kormányformák rövid bemutatása, majd pedig az egyes alapintézmények történetének ismertetése követi. A tankönyvfejezetek bemutatják az 1848-ban megteremtett alapokat, a dualizmus kori és a két világháború közötti változásokat, egyben kitérnek a polgári köztársasági kísérletek megoldásaira is. A könnyebb megértést és a tanulást fejezetvégi összefoglalók segítik. A fejezeteket az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének oktatói írták, évtizedes oktatói és vizsgáztatói tapasztalataik alapján, az adott részterületen végzett saját kutatásaikra, valamint a legfrissebb alkotmány- és köztörténeti irodalomra támaszkodva. A könyv szerkesztője és az összefoglalók szerzője Képes György, az igazságügyi igazgatás szak magyar közigazgatás­ történeti kurzusának témafelelőse. A művet Máthé Gábor, az ELTE ÁJK és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának professzor emeritusa lektorálta.

ISBN 978 963 312 156 6 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 234 p.

Jogtörténeti Parerga: Ünnepi Tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Máthé Gábor, Révész T. Mihály, Gosztonyi Gergely

Mezey Barna hatvanéves. Bizonnyal ízlelgetni kell még az iménti lakonikus mondatot, s barátkozni a száraznak tűnő jelentéstartalommal. Az ünnepelt május 27-én, Debrecenben, az Úr 1953. esztendejében született. Vele együtt látott napvilágot a magyar könnyűzenei élet kiválósága, egyébként jó ismerőse Presser Gábor is. Az anyakönyvek dátumazonosságán túl is van bennük közös vonás: működési terepükön lenyomatot hagytak maguk után s maguk körül. Jogtörténész kollégánk valóban alkotó részese lett a hazai tudományosságnak, műhelyteremtő erejével joghistorikusok nemzedékeinek megszületésénél s felcseperedésénél bábáskodott eredményesen.

Mezey Barna professzor közösségteremtő ereje, személyiségének természetes kisugárzása minden bizonnyal a további évtizedekben is alakítja jogtörténet tudományunk fejlődését. Nem gondoljuk, hogy e kerek évforduló bárminek is a végét jelentené: hisszük, hogy a java még hátra van! Ehhez kívánunk – e kötet minden közreműködője nevében is – sok erőt, jó egészséget, kitartást és szeretetteljes környezetet! Kedves Barátunk, Isten éltessen!

ISBN 978 963 3121 66 5 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 408 p.

Mezey Barna: A fenyítőházak forradalma. A modern büntetésvégrehajtás alapvetése Európában

Az amszterdami női fenyítőház falán 1667 óta olvasható egy felirat: Ne félj, én nem a vadságot bosszulom meg, csak kikényszerítem a jót. Kemény a kezem, de szeretettel teli a lelkem. - A fenyítőházba a magisztrátus eredetileg kiskriminálisoknak nevezett kistolvajokat és szajhákat, általában deviánsnak tűnő magatartást tanúsítókat (engedetleneket és szófogadatlanokat, herdálókat és dorbézolókat), valamint a szegények egyes csoportjait (csavargókat, koldusokat, vagabund elemeket) zártak. A protestáns társadalmak a középkor sommásan kezelt bűnözőtársadalmának irányából, afféle rendészeti kaput nyitva, a fenyítőházba terelték volna a haszontalan, de nem javíthatatlan elemeket. Ez az új rendészeti-büntető áramlat egy korábban jobbára ismeretlen felfogás alapjait rejtette magában. A társadalom számára hasznossá formálás, a jobbítás, a nevelés, a meggyőzés, az oktatás és a lelki gondozás céljait kitűzve egy korai reszocializációs gondolatot honosított meg. A fenyítőházi rezsimmel érkezett a börtön zárt világába a szervezett munkáltatás, ami azután átalakította a rezsim és az architekturális feltételrendszer zónáját is. Ezzel lényegében megteremtette a modern büntetés-végrehajtás alapeszméjét. A tömlöctől a modern börtönig vezető fejlődés részleteibe, a házak működésébe, a fogva tartottak életébe pillanthat be az olvasó, miközben a 17-19. század legjelentősebb büntetésvégrehajtási fordulatának is szemtanúja lehet.

ISBN 978 963 693 438 5 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2013, 540 p.
ISBN 978 963 693 488 0 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2013, 540 p. (második kiadás)

Beke-Martos Judit: Állami legitimációs eljárások és államfői jogkör 1867–1918 között. Az amerikai köztársasági és a magyar monarchikus államfői hatalomátruházási processzusok és a ceremoniális legitimáció összehasonlító jogtörténeti elemzése

Ez a könyv az 1867-1918 között lezajlott magyar királykoronázások és amerikai elnöki inaugurációk bemutatásán, illetve összehasonlító elemzésén keresztül arra a kérdésre keresi a választ, hogy "hogyan válik az államfő államfővé." A szerző a kutatási eredmények tükrében arra a megállapításra jut, hogy mind a magyar monarchikus, mind pedig az amerikai köztársasági modellben az államfői hatalomlegitimáció teljességéhez a formai és a ceremoniális legitimáció közjogilag releváns elemeinek együttes megvalósulása szükséges. Az itt bemutatott részletes összehasonlító jogtörténeti analízis azzal a céllal készült, hogy az általa nyerhető eredmények további kutatások alapjául szolgáljanak, és a Tisztelt Olvasók ismereteit gyarapítva elősegítsék a napjainkban is zajló hasonló események megértését.

ISBN 978 963 097 419 6 – Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, 296 p.
ISBN 978 963 097 504 9 – Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, 294 p. (E-könyv)

Pálvölgyi Balázs: A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867-1914

Az állami közegészségügy kiépülése hosszú folyamat volt, mégis a XIX. század harmadik harmadában részben az orvostudomány eredményei, részben az államigazgatás fejlődése miatt váratlan gyorsasággal jött létre egy olyan működő rendszer, mely messze nem volt tökéletes, de melynek ezzel együtt páratlan eredményeket köszönhetünk. Hiszen ma már számos, a nem is olyan régmúlt embereit közvetlenül fenyegető betegségre mint távoli egzotikumra gondolunk, és ma az sem meglepő, hogy kiépült egészségügyi intézményrendszert tudhatunk magunkénak.

Mégis, milyen döntéseket kellett meghozni, milyen lépéseket kellett megtenni ahhoz, hogy az 1870-es évektől kezdve létrejöhessen a modern értelemben vett közegészségügy rendszere? Milyen tényezők hátráltatták működését, milyen szempontok érvényesítése gyorsította a rendszer kiépülését? Melyek voltak azok a strukturális hibák, amelyek előrevetítették a korrekció szükségességét?

Mint minden nagy rendszer esetében, ebben is nehéz pontos, minden tényezőre kiterjedő választ adni a felmerülő kérdésekre. Ugyanakkor mégsem reménytelen a meglehetősen bonyolult helyzet megértése: a napi működés kérdéseinek vizsgálatával, a források részletes áttekintésével jól körvonalazhatóvá válnak a fő problémák, s azok a fontos pontok, melyekkel leírhatóvá, s megérthetővé válik a közegészségügy intézményesülésének folyamata.

ISBN 978 963 312 080 4 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 234 p.

Az abszolút monarchia

Szerkesztette: Képes György

A Jogtörténeti Értekezések 41. kötetében a korszakkal foglalkozó történészek (Hahner Péter, Sashalmi Endre) és jogtörténészek (Képes György, Kisteleki Károly, Mezey Barna és Stipta István) tanulmányai olvashatók a koraújkori európai történelem saját alkotmánytörténeti jelenségéről, az abszolút monarchia sokat vitatott kormányzati rendszeréről, egyúttal annak ideológiai és jogelméleti hátteréről. A könyv érdekessége, hogy az olvasó a történettudomány és a jogtudomány megközelítésében is megismerkedhet korszakokkal, intézményekkel és fogalmakkal, így a köztörténet és a jogtörténet iránt érdeklődők egyaránt találnak újdonságot, egyúttal utólag is betekintést nyerhetnek egy nagyon érdekes, az abszolutizmusról folytatott szakmai vitába, amely 2009. december 9-én került megrendezésre az ELTE Jogi Karán.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 41

ISBN 978 963 693 385 2 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 214 p.

Wilhelm Brauneder – Gerald Kohl: A jogtörténettudományi kutatások Ausztriában

Közös történelmi és joghistóriai múltunk fontossá és érdekessé teszi a magyar olvasó számára az Ausztriában folyó jogtörténet-tudományi kutatásokat. Wilhelm Brauneder és Gerald Kohl a bécsi egyetem jogtörténeti intézetének professzorai 2006-ban publikálták első ízben az ausztriai kutatások összefoglalóját, melyet most magyar nyelven kiegészítve a 2010-es állapotoknak megfelelően nyújtunk át az olvasónak. A bécsi és grazi jogi karok jogtörténeti intézeteinek, illetve a salzburgi, innsbrucki és linzi műhelyeknek, az Osztrák Tudományos Akadémia Jogtörténeti Bizottságának munkásságát foglalja össze a tanulmány, egyaránt figyelve az alkotmánytörténet és a szűkebb értelemben vett jogtörténet terrénumára.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 40

ISBN 978 963 693 183 4 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 113 p.

Bor és jogtörténet

Szerkesztette: Mezey Barna

A bor az emberi társadalom egyik jellegzetes kísérő jelensége úgy is, mint alkoholos ital, de úgy is, mint egy sajátos kultúra képviselője. Nem csupán a szőlő termesztéséről, a bor készítéséről és fogyasztásáról van szó: a bor kultusza, szimbolikus misztikuma az élet majdnem minden területére behatolt. A joghistória ezek közül az egyik, melynek epizódjairól szólnak a kötet tanulmányai. Hogyan jelenik meg a bor, mint a törvényhozás tárgya, mint a bírósági ítéletek témája, mint a kereskedelmi szabályozás célpontja? Hogyan segíti a gazdagodást, a polgárrá válást, hogyan támogatja egy táj, egy ország hírnevét? Milyen szerepe van a szakralitásban, hogyan jelenik meg a vallási rituálékban? Hogyan szervezik a termelők a hegyközségeiket, hogyan védik értékes terményüket? Megannyi izgalmas kérdés, amire az olvasó választ találhat e kötetben.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 39

ISBN 978 963 693 378 4 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 151 p.

A szimbólumok üzenete

Szerkesztette: Mezey Barna

A magyar joghistória jeles képviselőinek összefogása eredményeképpen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának koordinálásával és szervezésében lát napvilágot a jogi és hatalmi szimbolika legújabb eredményeit összefoglaló kötet. A tanulmányok azokról a szimbólumokról, rituálékról és ceremoniális szokásokról szólnak, amelyek át- és átszövik a történelmet és a ma hétköznapijait egyaránt. Az embereket körülvevő egyszerű jelek, melyek a valóság puszta ábrázolásai és megnevezései, éppúgy részei egy üzenetrendszernek, mint a szellemi és lelki világot kifejező, a tárgyi világhoz viszonyító szimbólumok bonyolult rendszere. A társadalom tagjainak érdekérvényesítő gyakorlata létkérdéssé emelte és emeli a szolidaritást, az összetartozók meghatározását, a lojalitás kötelékeinek rögzítését éppúgy, mint a külső, a támadó erő, az ellenség pontosítását.

A jel és a szimbólum egyaránt szerves része lett a hűbéri hatalmat építő uralkodók, az abszolutizmus kiépítését megcélzó királyok, az újkori polgári államot formáló politikusok eszköztárának. Az újkor nagy európai fejleménye, a nemzet és a nemzetállam ugyancsak jelek és jelképek széles arzenáljával jellemezte önmagát, az alattvalók és állampolgárok fölötti uralmi pozícióit, és ezek segítségével jelölte ki a hatalomgyakorlás szerveinek, az alkotmányos apparátusnak és a politikai elitnek mozgásterét. Ennek a mechanizmusnak, ezeknek a jelképeknek és szimbolikus üzeneteknek illusztrációjául szolgál ez a kötet, hogy az olvasó tájékozódhasson a törzsi és nemzeti szimbólumok (állatok, növények, tárgyak és alakzatok), uralkodói jelképek (pajzsok és díszítések, ábrák és színek, hatalmat legitimáló koronák, lobogók), nemzeti üzenetet hordozó himnuszok és címerek, ünnepek és gyásznapok világában. A hatalmi architektúra (várak, paloták és kastélyok, templomok és katedrálisok, városházak és börtönök) üzeneteitől a jog processzuális világával (a bírói emelvény, a köpeny, talár, a pálca és a kard üzenetével) bezárólag.

ISBN 978 963 312 054 5 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 595 p.

Völgyesi Levente: Építészet, Jog, Politika - Történelem és Jelenkor

A kiadvány a 2007. év óta az ELTE és a PPKE képzésének keretében meghirdetett, azonos elnevezésű fakultatív előadás-sorozat írásbeli változata. A könyv felépítése követi az egyes előadások szerkezetét. Az első nagyobb egység az építészet jogi szabályozásának történetét mutatja be, elsősorban a magyar jogfejlődésen keresztül, de nemzetközi előzmények és minták beiktatásával. A következő fejezetek az épületek és a közúti műtárgyak tervezésének, engedélyezésének és kivitelezésének anyagi jogi szabályait tekintik át, ismertetve a tervezők, kivitelezők és hatósági szereplők jogilag releváns feladatait. Ezen fejezeteket az építésügyi hatósági eljárás egyes mozzanatainak vázlata követi. Az utolsó előtti fejezet az építésügy magánjogi vonatkozásait tartalmazza, különös figyelmet fordítva a magánjogi szabályok aktuálisan várható változásaira, valamint a fennálló bírósági gyakorlatra. Az utolsó fejezet az építészet politikai dimenzióit mutatja be. A tantárgyat felvevő egyetemi hallgatókon kívül ajánljuk ezt a kiadványt mindazoknak, akik az építési jog szerteágazó szabályait egy könnyed hangvételű, dinamikus, olvasmányos könyv keretében kívánják - legalább alapjaiban - megismerni.

ISBN 978 963 725 578 6 - Rejtjel Kiadó, Budapest, 2011, 204 p.

Magyary Zoltán: "A tudományos versenyben megállás nincs" Válogatott tanulmányok

Szerkesztette: Mezey Barna

Magyaryt csak – mint próbálták – elhallgatni lehetett, de megkerülni nem. Gondolatai, munkamódszerei az elméleti és gyakorlati szakemberek számára máig aktuális problémákat formuláznak. E kötettel a Professzorra emlékezve, a felsőoktatáshoz és a tudományos élethez kapcsolódó írásait gyűjtöttük egybe. Célunk hagyatékának egy újabb, eddig kevésbé vizsgált oldalát illusztrálni, mely hitünk szerint erős üzeneteket tartalmaz a mának. Remélhetőleg ezzel a kiadvánnyal az Eötvös Loránd Tudományegyetem hozzájárul Magyary Zoltán életének és munkásságának feltárásához, majdani – remélhetőleg a közeljövőben elkészülő – monografikus elemzéséhez.

ISBN 978 963 693 353 1 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 168 p.

Szimbolikus kommunikáció. A jog színházától a jogi rituáléig

Szerkesztette: Mezey Barna

Az ezredfordulót követően a jogi szimbólumok interdiszciplináris kutatása reneszánszát éli, amint ezt az Eötvös Loránd Tudományegyetem által szervezett konferenciák előadásai és az ezekre készült tanulmányok tanúsítják. Újszerű szemléletmóddal már nem csupán a régmúlt, hanem a modernkor hétköznapjai, a joggyakorlatban velünk élő tárgyak, formák, gesztusok is a kutatás tárgyaivá váltak. Az egykori jelképek továbbélése, hatása, jelentősége nemcsak a kutatók és a jogásztársadalom, de az érdeklődő laikusok számára is meglepő, újabb célok vizsgálatára sarkalló.

A jogi szimbólumok kutatása – szemben a magyar tudományossággal – német nyelvterületen több évszázados hagyományokkal rendelkezik. A több tudományterület határán mozgó kutatások gazdagsága a szaknyelvet is megtermékenyítette, a Rechtsarchäologie, Rechtsaltertum, Rechtssymbol fogalmak e vizsgálatok időbeli és térbeli határait is világosan kijelölik. A magyar jogtörténetírás egyes irányzatai a 19. század második felétől elsősorban német hatásra foglalkoztak mélyebben a jogszimbolikával.

Jelen, a kortárs német, osztrák, svájci jogirodalom neves szerzőinek legújabb munkáiból álló tanulmánykötet a magyar jogi kultúrtörténeti és szimbolikai vizsgálatok európai összefüggésekbe helyezését kívánja elősegíteni. Témaválaszásai – múltunk és kultúránk közös kapcsolódási pontjainak köszönhetően – a magyar kutatók számára sem ismeretlenek, ám szemléletmódjuk, megközelítésük révén új tudományágak bevonásának és más korszakok elemzésének szükségességét is felvetik a magyar jogtörténetírás és a jogi szimbólumkutatás számára.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 38

ISBN 978 963 693 346 3 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 136 p.

Ünnepi tanulmányok Révész T. Mihály 65. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

Révész T. Mihály a klasszikus jogtörténész nemzedéket közvetlenül követő nagy generáció karakterisztikus tagja, megkerülhetetlen oktató-kutatója a magyar jogtörténet-tudománynak. Tehetséges és eredményes professzor, aki a tudomány- és sajtójog intézményi szervezés diktálta mostoha körülmények ellenére is igyekezett és tudott minél többet, kiválót teljesíteni. Tanítványai, Kollegái és Barátai ezért is tisztelettel és sok szeretettel köszöntik a Tanár Urat 65. születésnapján.

ISBN 978 963 693 303 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2010, 508 p.

Izsák Lajos: Pártok és politikusok Magyarországon 1944–1999

Izsák Lajos professzor több évtizedes történetírói munkásságának eredményeit összegzi e kötetben. A magyarországi polgári pártok történetére vonatkozó tanulmányok egységes művé állnak össze, sokoldalú képet adva Magyarország politikatörténetéről a 20. század második felében. A könyv első részében a Polgári Demokrata Párt, a kereszténydemokraták, a liberális és konzervatív irányzatok pártalakításáról, programjukról és első lépéseikről olvashatunk bővebben az 1945–1949-es időszakban, emellett a szerző egy-egy fontos problémát (a köztársaság kikiáltása, a békeszerződés aláírása, a választási pártok, a felvidéki magyarság jogfosztása stb.) alaposabban is megvilágít. Részletesebben szól a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt politikájáról és politikusairól, az 1956. évi forradalom időszakában alakult pártokról, az 1990 utáni első szabad választásokról is. A kötet második része a korszak fontosabb politikusainak életrajzait tartalmazza.

ISBN 978 963 9697 67 6 - Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 448 p.

Das Wesen der Rechtsgeschichte. Werner Ogris zum 75. Geburtstag

Hrsg.: Gábor Máthé, Barna Mezey

Werner Ogris Professzor a magyar jogtörténet-tudománynak évtizedeken át önzetlen segítő-támogatója volt, aki a közös kutatási témák meghatározásában, az osztrák-magyar akadémiai kapcsolatok érdemi elmélyítésében, nemzetközi konferenciák szervezésében, jogtörténeti kutatások egyéni feladatvállalásának előmozdításában kiemelkedően vett részt. Derűs egyénisége, mindenkor megbízható korrekt magatartása, embersége, kimagasló tudományos életműve az európai jogtörténet-tudományban betöltött meghatározó szerepe maradandóan példa számunkra.

Isten éltesse a Professzor Urat!

ISBN 978 963 693 121 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2010, 140 p.

Mezey Barna: Régi idők tömlöcei. Büntetések, börtönök, bakók.

A börtön történetének első korszaka nélkülözte azokat a nemes eszméket, amelyeket a fogházjavító mozgalom és a börtönügyi tudományosság a 17. századtól kimunkált. Hiányzott a fogvatartottaknak az a felfogása is, amely az elkövetőt, mint a társadalomba visszavezethető és visszavezetendő, megjavítható és hasznosság tehető vétkest fogta fel. Ehelyett a tömlöc a biztonságos bezárás és a büntetési rendszer jellegéhez általánosan igazodó sanyargató testi büntetés hatása alatt fejlődött. A nedves, bűzös, egészségtelen és sötét földalatti lyukakba vetett szerencsétlen foglyok a büntető hatalom bosszújának kitéve alig számíthattak szabadulásra. Annál inkább a törvénykezés szigorára. A hóhér, aki többnyire a börtön fölött is rendelkezett, nem csak a büntetés végrehajtójaként, de már a büntetőeljárásban, a vallatás során fontos szerepet játszott a rabok életében, különösen az inquisitorius (nyomozóelvű) büntetőprocesszus korában, amikor a kínvallatás magától értetődő eszközként épült be a beismerő vallomás kinyerésének folyamatába. A kínzókamra is a tömlöcházban volt, hogy ne okozzon nehézséget a fogvatartottak mozgatása. Így az ókori és a középkori börtön históriájában a tömlöcbüntetés, a gyanúsítotti fogva tartás, a tortúra és a hóhér személye évszázadokig szorosan összekapcsolódott.

ISBN 978 963 9839 06 9 - Rubicon-Ház Bt., Budapest, 2010, 175 p.

Kulturális örökségvédelmi jog Magyarországon

Szerkesztette: Völgyesi Levente

A könyv az ELTE ÁJK és az MTA Jogtörténeti Kutatócsoport tevékenységének keretében keszült, az NKA támogatásával. Felöleli a kulturális örökségvédelem egyes területeinek jogtörténetét és a hatályos szabályozását.

A kötet szerzői:

  • Műemlékvédelem: Völgyesi Levente PhD, ELTE ÁJK
  • Régészet: Fülöp Endre Norbert dr. iur., irodavezető-helyettes, régészeti felügyelő, KÖH
  • Műtárgyvédelem: Buzinkay Péter PhD, műtárgyfelügyeleti irodavezető, KÖH
  • Nemzetközi jog és világörökség: Fejérdy Tamás PhD, elnökhelyettes, KÖH
  • Angol nyelvű öszefoglaló: Bagdany Judit dr. iur., nemzetközi referens, KÖH

ISBN 978 963 725 572 4 - Rejtjel Kiadó, Budapest, 2010, 180 p.

Die Habsburgermonarchie auf dem Wege zum Rechtsstaat?

Hrsg.: Gábor Máthé, Werner Ogris

Das Thema, meine Damen und Herren, das wir für unsere Tagung gewählt haben, steht unter historischem Vorzeichen;es "erfreut" sich aber gerade in diesen Tagen wieder höchster Aktualität, wobei das Wörtechen "erfreut" bewusst in Anführungszeichen gesetzt wurde.

ISBN 978 963 9722 77 4 - Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest-Wien, 2010, 328 p.

Vuchetich Mátyás: A magyar büntetőjog rendszere. I. könyv. Elméleti büntetőjog.

Fordította: Király Tibor. A Magyar Jogtudomány Klasszikusai. Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

1819-ben írta, még latin nyelven, a horvát származású pesti egyetemi tanár, Vuchetich Mátyás a magyar büntetőjog rendszerét bemutató művét. A Deák Ferenc-féle 1843. évi európai szintű törvénytervezetet megelőző első tudományos értékű mű volt az, amelyben a szerző a ma is vallott emberi jogi elvek mellett kötelezte el magát.

ISBN 978 963 9722 86 6 - Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2010, 376 p.

Mezey Barna: "Öszve-szövetkezett Szövetségünknek kötele". A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban

A kötet a Rákóczi-szabadságharc egy eddig kevéssé vizsgált terrénumával foglalkozik: a Rákóczi Ferenc fejedelem által életre hívott állam konstrukciójának közjogi és jogpolitikai értelmezésével. A szerző azt vizsgálja, hogy a fejedelem közjogi nézetei és jogi műveltsége keretébe igazított, többféle külső igénynek megfelelni próbáló politika milyen alkotmányos és jogi eszközöket használhatott céljai eléréséhez, hogyan alakult az államforma kérdése, az önálló államiság problémáját feloldani kívánó konföderáció története, valamint a magyar és az erdélyi konföderáció kapcsolata. A könyv külön fejezetet szentel a jogalkotás és a jogalkalmazás problémakörének, melyből kiemelkedik a katonai büntetőjog kodifikációja. A közjogi és jogpolitikai fejezeteket a szabadságharc jogi eredményeire vonatkozó elemzések zárják, melyek a szatmári békétől a fejedelem 1906. évi rehabilitációjáig terjedő időszakra vonatkoznak.

ISBN 978 963 6930 92 9 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 356 p.

Képes György: Dánia alkotménytörténete a 13. század végétől napjainkig

Dánia kicsi ország, de csöppet sem jelentéktelen. Európa legrégibb monarchiájaként ismert, amelyről már a Kr. u. 700 körüli Beowulf ének is létező királyságként beszél. Hajósai eljutottak a világ számos pontjára, és nem csak a viking korban, hanem a gyarmatosítás időszakában is. Nem csupán történelme, hanem alkotmánytörténete is rengeteg érdekességet tartogat. A kalmari unió felbomlását követően a rendi dualizmus sajátos változata jellemzi, amely a svédektől elszenvedett háborús vereséget követően egycsapásra megszűnik, és a dán-norvég monarchia az abszolutizmus egyik legtökéletesebb változatát valósítja meg a gyakorlatban, egy 1665. évben született alaptörvény alapján. Közel két évszázad abszolút királysága után pedig a dán alkotmánytörténet teljesen új irányt vesz: alkotmányos, korlátozott monarchia jön létre 1848–49-ben, amely mára a szabadságjogok és jóléti jogok területén egyaránt példaértékű parlamentáris állammá fejlődik. Ezt a rendkívül izgalmas fejlődési utat követi végig Képes György kötete, amely érdekes adalékkal szolgálhat az európai alkotmányok története iránt érdeklődő minden olvasónak.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 37

ISBN 978 963 6931 81 4 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 233 p.

Sapienti iniuria non potest fieri. Ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére.

Szerkesztette: Horváth Attila, Koltay András, Máthé Gábor

2008-ban volt nyolcvan éves Zlinszky János professzor, a jeles jogtudós és közéleti személyiség, 1989–1998 között alkotmánybíró, 1995–2000 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja. Ebből az alkalomból tanítványai és tisztelői egy jogtörténeti tanulmánykötet összeállításával köszöntötték. A kötet első fele egy terjedelmes életútinterjút, a pályafutást méltató írást, a születésnapi köszöntőket, valamint Zlinszky János tudományos munkásságnak bibliográfiáját tartalmazza. Ezután egy angol és nyolc magyar nyelvű tanulmány következik – a középkori bizánci és magyar közjog hasonlóságairól, a törvényszéki orvoslásról, a szólás- és sajtószabadság 19. századi kezdeteiről, a dualizmus politikai életéről, a korabeli törvényhozás és intézményrendszer fejlődéséről, a magyar és a német alkotmány történetéről.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 36

ISBN 978 963 6931 82 7 - Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 317 p.

Képes György: Buchinger Manó. Egy 20. századi politikai életrajz – jogtörténészi szemmel

Szomorú 20. századi történelmünk egyik sajátossága, hogy olyan személyiségek, akik békésebb környezetben, egy zavartalanul fejlődő polgári demokráciában alighanem komoly politikai, kormányzati karriert futhattak volna be, hazánkban a közélet perifériáján voltak kénytelenek tevékenykedni, s így nevük is gyakran feledésbe merül. Képes György jogtörténész, az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének adjunktusa könyvével ettől a méltánytalan elfeledéstől igyekszik megmenteni Buchinger Manót, a magyar szociáldemokrácia e nagyszerű alakját, s egyúttal néhány politika- és jogtörténeti érdekességgel, adalékkal kíván szolgálni életrajzához.

ISBN 978 963 6932 01 5 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 204 p.

Ruszoly József: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte

A kötet a Szegedi Tudományegyetem professzorának válogatott német nyelvű alkotmányjog-történeti tanulmányait tartalmazza. Az írások időbeli kerete a 19. század első felétől a 20. század második feléig terjed, s a tágabb témán belül foglalkozik olyan kérdésekkel is, mint a 19. századi nemzetiségi jogalkotás vagy a választójog kérdése.

Ungarische Rechtshistoriker sorozat, 3

ISBN 978 963 6931 28 5 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 641 p.

Jogi néprajz - Jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből.

Szerkesztette: Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra

A jogi szimbólumok és processzuális jelképek kutatása, a jogi kultúrtörténet a jogtörténet-tudomány kedvelt témája lett az elmúlt évtizedben. A hirtelen megpezsdült tudományosság újra felfedezte a jogi néprajzot is, ezt az Európában önálló mezsgyékkel, saját tudományos kutatási módszerekkel rendelkező tudományos terrérumot. A jogtörténet- és a néprajztudomány találkozása örvendetes megújulást hozott, a jogi néprajz hazai viszonylatban is újraértékelt szerepváltozását. A kötet szerzői is arra vállalkoztak, hogy jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, antropológiai, jogszociológiai és kutatástörténeti tanulmányokkal rajzolják újra a tudományterület határait, s ezzel is tisztelegjenek a tudományágat hazánkban meghonosító Tárkány Szücs Ernő előtt. A tanulmánykötet, amely mind a szakemberek, mind az érdeklődők figyelmére érdemes lehet, a jogi néprajzot, a jogi kultúrtörténetet fókuszába helyező tudományközi párbeszéd első eredménye.

ISBN 978 963 2840 65 9 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009, 486 p.