Szakdolgozatok

Szakdolgozatok

Szakdolgozatok

Minden egyetemi képzésben résztvevő hallgató köteles a képesítési követelményekkel összhangban a szakon végzett tanulmányok lezárásaként szakdolgozatot írni, s azt a tanszék által kijelölt szakértő bizottság előtt megvédeni. A tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelően a tanszék minden évben szakdolgozati témákat ajánl fel a hallgatóknak. A szakdolgozat leadása előtt legalább három hónappal köteles a hallgató a konzulens oktatónak a szakdolgozat rövid vázlatát bemutatni. A szakdolgozatokat kizárólag elektronikus úton, a NEPTUN-ban kell leadni, nem szükséges a papír alapon, bekötött formában való benyújtás. Célszerű azonban legalább még egy másolat elkészítése a védésre való felkészüléshez (és emléknek).

A szakdolgozat pozitív elbírálásának formai kritériuma a kar által minimálisan meghatározott (a tartalomjegyzéken, az irodalomjegyzéken és a függelékeken kívül 2,5 ív, azaz 100.000 betűhely, vagyis 54-58 gépelt oldal) terjedelem. A tanszék megköveteli a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátust, illetve a pontos és kimerítő irodalomjegyzéket. A szakdolgozatot a tanszék vezetője által felkért szakértő bírálja, akinek részletes írásbeli értékelését a szakdolgozathoz csatolni kell. A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt meg kell védenie (a védésre csak az abszolutórium megszerzése után kerülhet sor). A bizottság a tanszékvezető által felkért három tagú bíráló testület. A védés alkalmával meg kell győződni arról is, hogy a hallgató a szakdolgozatot maga készítette-e. A hallgatóhoz kérdéseket lehet intézni, ismertetni kell a bírálatot, majd módot kell adni arra, hogy a kérdésekre és a bírálatra válaszoljon. A szakdolgozat érdemjegyét a bíráló bizottság állapítja meg, azt a hallgatóval a védés végén közli, s az írásbeli szakvéleményre feljegyzi. A szakdolgozatok értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. A jegy államvizsgajeggyel egyenértékű. Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania.

A hallgató jogviszonyának fennállása alatt készült, és a kari konferencián vagy az Országos Tudományos Diákköri Konferencián belül bemutatott dolgozat - a konzulens és az illetékes tanszékvezető véleménye alapján - utólag szakdolgozatként elfogadható. Ebben az esetben a bírálatot a konferencia hivatalos bírálata(i), a védés jegyzőkönyvét pedig a tanszékvezető által készített feljegyzés pótolja. A szakdolgozat minősítéséről a konzulens véleményének figyelembevételével a tanszékvezető dönt (ELTE ÁJK Tudományos Diákköri Szabályzata, 28. §).

(A letölthető dokumentumokban közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a bennük foglaltakért a tanszék semmilyen felelősséget nem vállal. Kérjük, hogy az információkat minden esetben vessék össze a Tanulmányi Hivatal hirdetményeivel!)

Javasolt olvasmánylista az évfolyam- és szakdolgozat írás megkezdéséhez

A tanszék oktatói szakdolgozatokat az alábbi (javasolt) témakörökben fogadnak be

A tanszék oktatói szakdolgozatokat az évfolyamdolgozatokhoz hasonló témakörökben fogadnak be (lásd évfolyamdolgozatok menüpont). A felsorolt témakörökben csak a témát meghirdető oktatónál lehet szakdolgozatot készíteni. A tanszék az évfolyam- és szakdolgozat előfeltételéül határozza meg az évfolyam- és szakdolgozati konzultációra való NEPTUN jelentkezést.

További, a hallgató által választott témák kimunkálása is lehetséges az oktatóval folytatott előzetes egyeztetés alapján.

A tanszék oktatóihoz írt és megvédett szakdolgozatok (1985–2023)

2023/2024

  • Kovács Szabina Krisztina: Gyűlöletbeszéd az online térben, különös tekintettel a közösségi média felületekr
  • Nemere Péter: A szólásokért való jogi felelősség alakulása a közösségi médiában az európai uniós reformtörekvések hatására

2022/2023

  • Bálint Janka: Alapjogvédelem az internet-szabályozás területén
  • Bálint János: 21. századi megoldási kísérletek a privatizált szólásszabadság problémakörére
  • Ballagó Boglárka Anna: A katonai büntetőeljárás szabályozása 1945-től napjainkig, különös tekintettel a hadbíróságok szerepére
  • Barabás Melinda: Az Árpád-házi királyok jogállása
  • Berkes Péter: A büntetés-végrehajtás alakulása a 16-19. században
  • Czifra Imre Dávid: Kirakatperek az egykori Keleti Blokk államaiban
  • Dankovics Daniella: A házassági jog alakulása a kezdetektől az 1894:31. tc.-ig
  • Gaál Benjámin Dániel: Az online média szabályozása
  • Góth Mária: A közösségi média szabályozási kérdései
  • Kántor Balázs: Rabok a tömlöcben, rabjogok, végrehajtási normák a 19 században
  • Kovács Petra Júlia: Az alkotmánybíráskodás kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban
  • Kún Hanga Cecilia: Illésházy István hűtlenségi perének jogi és történeti kontextusa
  • Kurunczi József Benedek: Az Amerikai Egyesült Államok alkohol- és drogpolitikája a szesztilalom és a war on drugs tükrében
  • Márton Bence: Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek
  • Nyerges Tímea Jolán: Az orvosi tevékenység polgári jogi felelősségének magyarországi fejlődése az első közegészségügyi törvénytől az 1997. évi egészségügyről szóló törvény megjelenéséig 
  • Oláh Alexandra: A sajtószabadság alakulása az 1848-as sajtótörvénytől napjainkig
  • Pásztor Csaba: A közösségi média hatásainak egyes jogi kérdései
  • Radics Erika: Alkotmány - Alaptörvény 
  • Sápi Zsuzsanna: Házassági vagyonjog fejlődése, különös tekintettel a házassági vagyonközösség szabályaira
  • Schlaffer Daniella: Az örökbefogadás szabályozása Magyarországon 1848 és 1952 között
  • Szlipcsevics Fanni: A gyermeki jogok védelme a digitális világban
  • Szolcsányi Péter: A magyar politikai kommunikáció szimbólumrendszere a XVIII.-XIX. században
  • Szombati László: Az észak-amerikai őslakosok jogállásának alakulása az Egyesült Államokban, a gyarmati kortól az ezredfordulóig
  • Szőllősi Csaba Csongor: A Szent Korona országainak fölbomlasztása — A trianoni döntés előzményei, okai és következményei
  • Varga-Hegyi Barbara: A titkos örökbefogadás szabályozása és gyakorlata Magyarországon

2021/2022

  • Árva Ádám: Széchenyi István és a reformkori fellendülés
  • Bajusz Soma: Korszakokon átívelő börtönügy története/büntetés-végrehajtás
  • Bodó-Lukács Csilla: A felnőttképzés jogi szabályozásának története
  • Dörgönye Adrienn: A büntetőjogi kodifikáció állomásai a magyar jogtörténetben
  • Eigel András: A 'right to be forgotten' érvényesülése az Európai Unióban
  • Erdősi Rebeka: A médiaszabályozás jelene és jövője
  • Korkut-Hunyadi Ilona Mónika: Kisebbségi Jogok Erdélyben
  • Németh Hajnalka Brigitta: A kötelező polgári házasságkötés bevezetése és szabályozása
  • Németh István János: A cenzúra működése Magyarországon
  • Németh Olivér Simon: Az álhírek és a véleménynyilvánítás szabadságának összefüggései
  • Papp Mónika: 125 éves az állami anyakönyvezés (1895-2020)
  • Pekli Zsófia Judit: A magyar házassági vagyonjog a polgári korszakban
  • Sall Zsófia: A fiatalkorúak bíróságának születése, s működésének kezdeti tapasztalatai hazánkban
  • Sipos Rebeka: A házassági jog alakulása a kezdetektől az 1894:31. tc.-ig (házassági vagyonjog)
  • Somodi Szilvia: Az adatvédelem a 21. században
  • Szécsi Kata Nóra: Bárki megvásárolható egy bejegyzéssel? - A social media marketing jogi problémái
  • Szilárd Ákos: A szólásszabadság online
  • Tran Ádám Son Dr.: A távol-keleti szocializmus

2020/2021

  • Abonyi Judit: A kötelező polgári házasság bevezetése és szabályozása a XIX–XX. században
  • Csiky Gergely: Az Állami Számvevőszék működésének jogi keretei Magyarországon 1870-től
  • Dévényi Olívia: A közigazgatási bíráskodás kialakulása hazánkban és Európában
  • Felker Fanni: A sztálinizmus hatásai a magyar törvényhozatalra
  • Finta László: Folyamatosság és változás a magyar történeti alkotmányban, 1711–1848
  • Hevesi-Tóth Mirtill Annamária: Privacy és adatvédelem az Emberi Jogok Európai Bíróságának- és az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának joggyakorlatában (Különös tekintettel a bűncselekmények felderítése érdekében végzett adatgyűjtésekre)
  • Huszár Daniella: Freedom of Expression az algoritmusok világában  Emberi jogok érvényesülése a közösségi média platformjain
  • Incze Johanna: Szabályozási kihívások az online társadalomban: az elfeledtetéshez való jog és a hamis hírek kérdéskörének átfogó elemzése
  • Kállay Miklós: Koncepciós perek
  • Pintér Bence: Az USA elnöki intézményének összehasonlítása a két világháború közötti magyar kormányzói jogkörökkel
  • Sós Sebestyén: A szabadság kora – egyeduralom – unió Norvégiával. Az újkori svéd államfejlődés fő szakaszai
  • Szabó Georgina: Az Erdélyi Fejedelemség országgyűléseinek működése Bocskai István fejedelemsége és végakarata
  • Szelicsán-Szajáni Laura Erzsébet: A szükséges tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartása
  • Tóth Gábor: Koncepciós perek Magyarországon 1945 és 1956 között, különös tekintettel a mellékperekre és a korai népbírósági eljárások szerepére
  • Tóth Zsigmond: A hitbizományi jog fejlődése Magyarországon

2019/2020

  • Abelovszky Zsófia Orsolya: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéd büntetés bevezetése és gyakorlata Magyarországon, a Szegedi Fegyház és Börtön ezzel kapcsolatos sajátos helyzete, tapasztalatai
  • Damó-Csorba Áron: A budapesti tőzsde története 1939 és 1949 között
  • Gyetván Dorina: Intermediary Liability. Freedom of expression in the digital age
  • Kovács Ákos Tibor: A párbaj története Magyarországon 1867 és 1914 között, különös tekintettel a párbaj társadalmi vonatkozásaira
  • Szalai Flóra: A médiaszabadság és a "fake news"-jelenség az újságírói felelősség tükrében
  • Szöllőssy-Csoma Tamás: A XVI-XVII. század rendkívüli adói, legitimációs és végrehajtásirendszereik története (országgyűlés, királyi kamara, rendi- és vármegyei adóigazgatás szerepe)
  • Tóth Tamás: A magyar jelzálogjog története a telekkönyv intézményének tükrében
  • Zanócz Gréta: A polgári perrendtartás alapelveinek változása  1911-től napjainkig - különös tekintettel az anyagi igazság elvének érvényesülésére
  • Zoltán Ágota: Értéktőzsde története

2018/2019

  • Baumgartner Júlia: Az 1894. évi XXXI. törvénycikk és a bírói gyakorlat
  • Boczkó Bernadett: Börtönépítészet Magyarországon a XIX. századtól napjainkig
  • Bottlik Ákos Zoltán: A magyar büntetőjog fejlődése a XIX-XX. században, különös tekintettel az egyes büntetési nemekre
  • Bukta József: Felelősségre vonás Magyarországon a II. világháborút követően
  • Erdős Barnabás: A nemzetiségi jog és nemzetiségi politika változásai Magyarországon 1867 és 1944 között
  • Gagó-Kilbinger András: Hungária Egyesült Földek – Egy skizoid pszichopata álom: a nyilas állam
  • Gerencsér Anna: Boszorkányüldözés Magyarországon
  • Kálmán Zsófia: A régi magyar házassági jog
  • Kovács Andrea: Intermediary Liability
  • Kovács Renáta: A közszereplők hírnévvédelme – magyar, amerikai és angol vonatkozásban
  • Lajtos Gabriel: A felekezeti egyenjogúság Magyarországon, különös tekintettel a protestánsokra
  • Lengyel Katalin Anna: Boszorkányperek Magyarországon
  • Mozsolits András: Quo vadis, modern media?
  • Sziládi Péter Sándor: Kossuth, a bukott monarcha vagy a "respublica" őre
  • Tarba Dániel: A házassági jog történetének első ezer éve Magyarországon
  • Tatár Attila: A közösségi média körében felmerülő felelősségi kérdésekről
  • Varga Viola: A reformkor börtönügyi vitái

2017/2018

  • Balázs Bálint: Az Államvédelmi Hatóság az egyházpolitika szolgálatában
  • Bergendi Ferenc Norbert: Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának létrejötte
  • Erdős Gergely: A nők választójogának története a 19. század közepétől a 20. sz. hajnáláig
  • Galántai Flóra: Parlamentarizmus Magyarországon az 1900-as években
  • Heil Kristóf Mihály: A vármegyei politikák összehasonlítása a reformkori Magyarországon
  • Heiler Fanni: A digitalizáció, az információs társadalom, a tudatos és biztonságos médiahasználat hatásai a médiaszabályozásra
  • Hermann Gábor: Tények és vélemények elhatárolása a hírműsorokban. A médiajogi gyakorlat problematikája
  • Hudanik Dóra: A neoabszolutizmus rendszere és az osztrák jog Magyarországon
  • Koritzné Pallagi Zsuzsanna Ibolya: A fogvatartottak körülményeinek és jogainak változása hazánkban a 19. századtól napjainkig
  • Szuhay Zsuzsanna: Protestánsok vallásszabadságát érintő főbb intézkedések Magyarországon I. Lipót abszolutizmusától kezdődően a felvilágosult abszolutizmus végéig

2016/2017

  • Botos Áron: Jogsérelmek a magyar koncepciós perek és a nürnbergi per során
  • Hetzmann Róbert: A magyar műemlékvédelem jogtörténete
  • Ilyés Ildikó: A polgári házasság bevezetése Magyarországon
  • Jakó Attila: A politikai rendőrség működése Magyarországon a szovjet típusú diktatúra idején
  • Machács Veronika: Boszorkányperek Magyarországon
  • Nagy Zsolt: A nem nyereségérdekelt (közösségi) médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályozás változása és annak hatásai Magyarországon az ezredforduló után
  • Nyíri Sándor Zsolt: A sajtószabadság helyzete a Kádár-korban
  • Rőczei Lívia: Az ügyész szerepe a polgári perben
  • Silhavy Máté Tibor: Az amerikai és a brit médiajog egyes aspektusainak összevetése
  • Somogyi Rita: A büntetőjogi kodifikáció Magyarországon – az előzményektől a Csemegi-kódexig
  • Szóráth Krisztina: A vádelvű és nyomozóelvű eljárás összehasonlítása különösképpen a bizonyításra
  • Török Emese: A közösségi oldalak jogi problémái
  • Zanathy Anna: Képmás – másképp. A képmáshoz való jog szabályozása és az internet

2015/2016

  • Balázs Adrienn: A szovjet típusú diktatúra Magyarországon
  • Bőcskei Balbina: Az új magyar médiaszabályozás elemzése. A sajtó-helyreigazítási eljárás és a bírósági gyakorlat az új szabályozási környezetben
  • Dávid Georgina: A jogi oktatás gyakorlati aspektusának kiegészítése a rekrutáció átalakításán és a jogklinikai módszertan digitalizálásán keresztül
  • Földi Anikó: Házassági vagyonjogi intézmények a magyar jogfejlődésben
  • Gurzó János: Az állam és egyház kapcsolatának meghatározó állomásai 1867-1920 között
  • Illy Miklós: Szabadságfosztás és szabadságkorlátozás a Rákosi-korszakban
  • Kaszás Gergely Dávid: A részvénytársaságok története, a részvénytársasági jog szabályozása
  • Majdán László Gergely: A középkori és koraújkori büntetés-végrehajtás szimbolikája
  • Mecséri Gergő: A városi jogalkotás fejlődéstörténete Magyarországon az államalapítástól 1848-ig
  • Nagy Anna: Megtévesztő és összehasonlító reklám – avagy a versenytársak és a fogyasztók védelme a reklámjogban
  • Oroszvári Dániel: Európai médiajog
  • Prágai Zsófia: Korlátolt felelősségű társaságok alakulása 1990-ig
  • Regős Tamás: Rendes és különbíróságok Magyarországon a dualista állam idején
  • Szeles Balázs: A hatályos médiaszabályozás jelene és múltja 

2014/2015

  • Barta Áron: A szökés bűncselekményi tényállása és szankcionálása a Rákóczi-szabadságharc hadseregében (Adalékok a katonai büntető igazságszolgáltatáshoz)
  • Földi-Fülöp Hajnalka: A fogvatartottakkal való bánásmód fejlődése a középkortól napjainkig hazánkban
  • Ligárt Anna: A részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon
  • Márton Lilla: Médiaszabályozás a kiskorúak védelme érdekében
  • Mohácsi Krisztina: A szabadságvesztés-büntetés története Magyarországon a Csemegi-kódextől napjainkig
  • Nemes Anita: Szerzetes a Hadbíróság előtt – Boldog Sándor István a Pártőrség perében
  • Németh Gabriella: A közvéleménybüntetés formái: kimuzsikálás, leánycsúfolás, charivari
  • Palguta Virág: Andrea: Balogh Jenő tevékenysége a büntető anyagi és a büntetés-végrehajtási jog területén
  • Puskai Erzsébet: A házasság és a kapcsolódó jogintézmények történeti áttekintése
  • Szalai Gábor: A Magyar Királyság koronázási jelvényeinek és koronázási szertartásának bemutatása, összehasonlítva a Német-római Birodalommal és a jelenleg is hatalmon lévő európai alkotmányos monarchiákkal
  • Szeredi Kristóf: Büntetések és büntetés-végrehajtás az Erdélyi Fejedelemségben
  • Tóth Zsolt: Törvénytelen kitelepítések az 1950-es években
  • Veres Viktória Mercédesz: A reklámok jogi szabályozása – a jog és az etika feszített határai
  • Volentics Georgina: A magyar médiajog egykor és most – különös tekintettel a közmédia helyzetére

2013/2014

  • Baranyai Dóra: Büntetések az Erdélyi Fejedelemségben
  • Cseszlai István: Boszorkányság, boszorkányperek a középkori Magyarországon
  • Hock Krisztina: A sztrájkjog kialakulása Magyarországon
  • Király Erika: A Pest Megyei Börtön története
  • Kővágó Kristóf: A Horthy-korszak a büntetőjog tükrében
  • Kuremszki Mariann: Civitas Fidelissima – Sopron a hűség városa
  • Majoros Melinda: A kárpátaljai magyarok jogai az elmúlt 100 év tükrében
  • Mező Georgina: Emberi jogok korlátozásának formái a két világháború között
  • Mikó Erzsébet: A Csemegi-kódex és az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános Részének összehasonlítása
  • Mireisz Tímea: A nem vagyoni kártérítés fejlődése a magyar jogtörténetben, különös tekintettel a 20. század első harmadának bírói gyakorlatára
  • Petneházyné Lenky Gabriella: A magyar öröklési jog története
  • Schekk Péter: Az államfői intézmény Magyarországon
  • Somlyay Tímea: A nemesi rend kialakulása Magyarországon
  • Szatmári Emese: A gyermekek jogainak története neveléstörténet szemszögéből
  • Tóth Hajnalka: A személyi kárpótlás folyamata és története Magyarországon 1989 és 2012 között
  • Tóth Krisztina: A műemlékvédelmi jog története Magyarországon a 19-20. században
  • Tóth Renáta: Bírói hatalom a polgári korban

2012/2013

  • Bekényi Enikő: A házastársak vagyoni viszonyainak változásai a magyar jogban
  • Bekényi Franciska: A társas kapcsolatok jogi rendezése a magyar jogban
  • Benkő János: A dualizmus valláspolitikája
  • Fehér Gábor: Büntetőjog a királyi dekrétumok tükrében az államalapítástól az Aranybulláig
  • Gubik László: Alkotmánytörténeti ereklye vagy élő közjogi tan? A Szent Korona-eszme története az államalapítástól az Alaptörvényig
  • Joó Barbara: A nők választójogának kiteljesedése a törvényi változások tükrében
  • Kerti Gyöngyi Lívia: Házassági akadályok Magyarországon
  • Kiss Attila: Katonai büntetőjog Magyarországon a dualizmus korában, különös tekintettel a bűncselekményekre
  • Kosik Rita: A gyermekek jogai a 19–20. században
  • Molnár Eszter Katalin: Szimbólumok a régi magyar családjogban
  • Mózes Réka Zsuzsanna: Az erkölcs elleni bűntettek a polgári korban
  • Rózsa Eszter: Az örökbefogadás története: fejlődési tendenciák a jogintézmény kialakulásától napjainkig
  • Szabó Anna: A női bűnözésről
  • Szakács Bence: Gondolatok Erdélyország 17. századi államiságáról, Bocskai István politikai végrendeletének türkében
  • Szigyártóné Csopják Erzsébet: A házassági jog alakulása az 1894. évi 31. tc. hatálybalépését követően
  • Sztankó Katalin: Igazságszolgáltatás Magyarországon a 18-19. században, különös tekintettel a bírósági rendszer fejlődésére
  • Szűcs Tímea: A házasság joghatásai a 19. század végén és a 20. század elején hatályos magyar szabályozás alapján
  • Varga Mónika: A kötelező polgári házasság bevezetése Magyarországon: a házassági jogról szóló 1894:31. tc. megszületésének története és szabályainak áttekintése
  • Virág Laura: Az Erdélyi Fejedelemség büntetőjog
  • Zsugovits Eszter: Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza? A házassági bontójog fejlődésének története az egységes polgári házasság kialakulásáig

2011/2012

  • Barczi Ákos: Magyar sajtószabályozás és sajtóirányítás 1949-1989
  • Benkő János: A dualizmus valláspolitikája
  • Dobszay Zsófia: Jog és igazságszolgáltatás a magyar népmesében
  • Farnadi Csaba: Koncepciós perek a 20. század Közép-Kelet Európájában 
  • György Noémi: A házasságkötés története
  • Gyuris Orsolya: A kulturális örökségvédelem jogi szabályozása Magyarországon – különös tekintettel a műemlékvédelemre
  • Ilyés Erika: A telekkönyvtől az egységes ingatlan-nyilvántartásig
  • Kroó Gergely: A büntetőeljárás hazai története 1848-tól 1998-ig különös tekintettel az esküdtbíráskodásra
  • Lomnici Adrienn: A magyar királyi közjegyzőség története a polgári korban
  • Mátrai Gábor: Feudális eljárásjogunk, különös tekintettel a X-XIII. századi szabályozásra
  • Puskás Mária: Örökös kérdések – az államalapítástól az 1970-es évekig – a végintézkedésen alapuló öröklés magyarországi történetéből
  • Süle Ibolya Éva: Internethasználat szerzői jogi megközelítésben 
  • Zeleiné Kiser Tímea: A házassági jog története

2010/2011

  • Csákváry Diána: Mária Terézia és II. József társuralkodása Magyarországon az 1780 és 1790 közötti rendeletek tükrében
  • Ferenczi Márta: A Csemegi-kódex (különös tekintettel az általános részre)
  • Gleichauf Boglárka: Gyermekvédelem a média és az új technológiák jogi kihívásainak tükrében
  • Gondos Máté: Az 1831-es belga alkotmány és a francia alkotmányok hatása az áprilisi törvényekre a miniszteri felelősség tekintetében
  • Horinka Éva: Wittner Mária pere
  • Jancsó Orsolya: A véleménynyilvánítás korlátai a magyar jogfejlődésben
  • Kalasné Kolozsvári Eszter: A Csemegi-kódex és az 1896. évi bűnvádi perrendtartás a hatályos szabályozás tükrében
  • Kellerné Nagy Erzsébet Andrea: Büntető anyagi jogi egység a 19. században
  • Lichner Gábor: A Magyar Királyi Csendőrség története és szervezete
  • Malbaski Miklós: Börtönvilág az ötvenes évek Magyarországán
  • Nádi Éva: Magyarország és Ausztria közjogi kapcsolata az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában
  • Rehák Géza: A magyar turizmus polgári kori intézmény- és jogtörténete a 20. század elejétől a kommunista diktatúra kiépüléséig
  • Szántó Roland: A magyar bíróságok szervezetének alakulása 1945-1949
  • Torba László: A végintézkedések szabályozásának története Magyarországon a középkortól az új Ptk. kodifikációjáig
  • Völgyi Péter: A magyar parlamentarizmus kialakulása

2009/2010

  • Bergmann Gábor: Az államfői intézmény 1848-1867 között
  • Csoór Dorothea Kinga: Két koncepciós per a feudális Magyarországon
  • Kátai Dóra: Jog és építészet a reszocializáció szolgálatában
  • Képessy Imre: „Valahol Európában” A Benes-dekrétumok születésének körülményeiről, történelmi és jogi megítéléséről, és a máig vitákat kiváltó kérdésekről cseh, szlovák és magyar szemmel
  • Nagy Eszter Margit: Adalékok a magyar közjogi fejlődéshez
  • Szendrői Mária: A Római Katolikus Egyház helyzete Magyarországon 1945-től 1956-ig
  • Tomolya István: Katonai koncepciós perek a kommunista diktatúra korszakában
  • Tulipánt Tímea: A műemlékvédelmi jog múltja és jelene a jogszabályok tükrében
  • Vásárhelyi Árpád: A nemzetgyűlési korszak házszabályai 1919-1926

2008/2009

  • Alkonyi Zsófia: A műemlékvédelmi szabályozás története
  • Bartók-Nagy Réka: A Nagy Imre per
  • Burgstaller Attila: A házasság megszűnése és jogkövetkezményei
  • Csirszka Erika: A házassági vagyoni jog alakulása a magyar jogalkotásban 1945-ig
  • Csölle Anita: A magyar államvédelmi szabályozás története
  • Dérer István: Börtön- és dologházügy Magyarországon a kezdetektől a 20.sz. hajnaláig
  • Kerékgyártó Andrea: A polgári házasság első évtizede Magyarországon
  • Klein Tamás: Az elektronikus sajtó szabályozásának története Magyarországon
  • Kolter Dóra Zita: Házassági jog a polgári korszakban – az 1894. évi XXXI. tv. elemzése
  • Kovács Tünde: A házassági jogról szóló 1894. 31. tc. születése és alkalmazása
  • Kozma György Zsolt: A nemzetiség fogalom jogi megközelítésének változásai a 19. században
  • Mihalik Zsuzsa: Az örökbefogadás jogi szabályozásának alakulása a kezdetektől napjainkig
  • Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés története Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1741-1895) 
  • Nagy Ilma: A szerzői jog az információs társadalomban
  • Piri Hajnalka: A magzatelhajtás és az újszülött megölésének jogi megítélése különös tekintettel a szocialista időszakra
  • Sághi Tamás: A budapesti tőzsde, különös tekintettel a tőzsdebíróságra
  • Sallai Katalin Anita: Az eljegyzéstől a házasságkötésig
  • Siska Erika Éva: A házassági jog története – különös tekintettel a magyar polgári házasság kialakulására
  • Szabó Henrietta Éva: Büntetőjogi kodifikációs plánumok a 18-19. századi Magyarországon
  • Szalóky Gábor: Sajtószabadság és cenzúra Magyarországon 1938 és 1944 között
  • Székesi Sándor: A Vatikán diplomáciai kapcsolatai az újkorban
  • Tilk Rita: A gyermekek védelme a médiaerőszakkal szemben
  • Tóth Krisztina: A magyar oktatáspolitika története
  • Urbán Judit lev: Állam és egyházak viszonya Magyarországon 1945-1956

2007/2008

  • Ambrus Sándor Csaba: A székely magánjog története, különös tekintettel a dologi jogra
  • Batki Nikolett: Bontóperek és hatásuk az 1984. évi XXXI.G törvény megjelenése után 
  • Bathó Gábor: A mentelmi jog és a mentelmi bizottság
  • Bodri Csaba: A koncepciós pereket előkészítő állambiztonsági szervezetek bemutatása
  • Czuczku Enikő: A fiatalkorúak védelme a magyar és európai médiaszabályozásban
  • Gombár Ildikó: Bontó okok a magyar jogtörténetben
  • Gredus Edina Ágnes: Kisebbségvédelem a trianoni békeszerződésben
  • Hagymási Attila: A korlátolt felelősségű társaság fejlődésének története a magyar jogban különös tekintettel a törzsbetét-törzstőke és az üzletrész kérdésére
  • Halas Vivien: A nürnbergi perek mai szemmel 
  • Illés Zsolt: Az élettérből a béketáborba
  • Katona Rita. Bortörvények a magyar joghistóriában
  • Koi Gyula esti: A magyar közszolgálati jog története a jogirodalom tükrében
  • Kun Krisztina: 1949 leghírhedtebb koncepciós pere Magyarországon
  • Lenkovics Judit: Kor és büntethetőség
  • Németh László: Protestáns válóperek Zalában 1786-1846
  • Pafféri Zoltán: A magyar társasági jog történetének vázlata 1946 és 1988 között, különös tekintettel a polgári jogi társaságokra
  • Papp Emma Csilla: A hűtlenségi perek Magyarországon
  • Piszkor Melitta: A hitelezővédelem alakulása a magyar társasági jogban
  • Pommer Márta: A magyar tőzsde szervezeti változása  
  • Sárkány Viktória: A Károlyi per
  • Simon Sándor Mihály esti: Kontinentális modellek az európai parlamentarizmus történetében
  • Stelkovics Katalin Réka: Az örökbefogadás jogintézményének fejlődése
  • Schüller Adrienn: Nemzetiségpolitika Magyarországon a 20. században, különös tekintettel a magyarországi németekre
  • Szabadiné Domokos Magdolna: A válás jogintézményének fejlődése 
  • Szabó Tünde: Állami egyházjog Magyarországon 1945-1990 között, különös tekintettel a katolikus egyházzal kapcsolatos jogi szabályozás bemutatására
  • Wagner Alma Laura: A részvénytársaság kialakulása és fejlődése

2006/2007

  • Balczó Noémi esti: Szentkorona-tan – mint közjogi fogalom és legfontosabb kérdései
  • Beke-Martos Judit: Az Erzsébet királyné gyilkosság jogtörténeti aspektusai, különös tekintettel a lucheni tárgyalásra
  • Bencsik Csilla: A Bárdossy- per jogtörténeti feldolgozása 
  • Boros Barbara: Boszorkányperek Magyarországon
  • Csala Erika: Büntetés-végrehajtás a középkorban
  • Csákvári Balázs: Az államfői jogkör gyakorlása Magyarországon 1918-1920 között
  • Csiszér Kata: A Ratkó-rendeletek és népesedéspolitika
  • Csománé Dreska Hajnalka: Székesfehérvár szabad királyi város jogtörténete és közigazgatása a kezdetektől a XIX. századig
  • Csomorné Orbán Krisztina: Értékpapírjog és a tőzsde történeti fejlődése
  • Furkóné Mező Nóra: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás, különös tekintettel Batthyány Lajos és Kazinczy Lajos perére
  • Gidai Viktória: Az önálló Magyar Nemzeti Bank története
  • Gresz Orsolya: Az egyházi és a polgári házasság Magyarországon 
  • Gyetkó László Csaba: Magyar büntetés-végrehajtás fejlődése a 20. században, különös tekintettel a szabadságvesztés-büntetésre
  • Kaszás László: Koncepciós perek Magyarországon: a Mindszenty-per 
  • Karaszi Andrea: Sajtóélet a kiegyezés után
  • Kiss Ádám Sándor: Az örökbefogadás jogi szabályozásának története a magyar jogrendszerben
  • Kiss Bernadett: A hegyközségi rendszer szabályozásának fejlődése a Nyugat-Dunántúlon
  • Koch Egon: A társasági jog története, különös tekintettel a részvénytársaságokra
  • László Zsolt: A trianoni békeszerződés és annak hatása a Kárpát-medencében élő magyar kisebbség helyzetére
  • Németh Csilla: A magyar vámjog fejlődése
  • Papp Dóra: A Martinovics-mozgalom
  • Polgár Nikoletta: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása a 19-20. században
  • Rácz Tamás: A szövetkezeti intézmény történetének és jogi szabályozásának főbb állomásai Magyarországon
  • Rödönyi-Nagy Nóra: Egykori választójogunk mai szemmel
  • Sümegi Krisztina: A gyermekvédelem magyarországi rendszere
  • Szakáll Gábor: A csődjog fejlődése Magyarországon
  • Szűcs József: Az emberi jogok az információs társadalomban
  • Varjúné Fekete Ildikó: A gyermekek jogai
  • Vincze Zsuzsanna: Az olasz és a magyar médiaszabályozás történetének összehasonlítása 

2005/2006

  • Antal Ildikó: Boszorkányperek Magyarországon
  • Balla Tibor: Magánjogi intézmények a Jászkun Statútumban
  • Ballér Eszter: A házassági jog története
  • Barcsa-Szabó Tibor: Politikai perek a Győri Ítélőtáblán 1928-ban
  • Bánfi Zsuzsanna: Fejezetek a magyarországi és nyugat-európai boszorkányperek történetéből
  • Bojtár Balázs: Ellentétek és párhuzamok a XX. század totalitárius diktatúráinak előzményeiben, államszervezetében
  • Cseh Gyöngyike: Az 1894. évi XXXI. tc. szükségessége, keletkezésének körülményei és értelmezése
  • Csordás Nagy Katalin: Emberi jogok – a véleménynyilvánítás szabadsága
  • Dobos Vadim: A részvénytársaság intézményének kialakulása és fejlődése Magyarországon
  • Dudinszky Olga: A közúti közlekedés szabályozása a törvényalkotásban
  • Farkas Jánosné: A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülése
  • Fehér Csaba lev.. A második világháborút követő politikai jellegű felelősségre vonási folyamat. Az igazolások és a népbíróság jogi alkalmazása, különös tekintettel a fővárosi viszonyokra
  • Frey Dóra: Német hatások a szabadságvesztés-büntetés kezdeteinél Magyarországon
  • Gimes Orsolya: Reklámjog a magyar joggyakorlatban
  • Hauserné Fülök Éva: Adó-, vám- és deviza-bűncselekmények szabályozása a magyar jogtörténeti fejlődésben
  • Honosi Krisztina: A gazdasági társaságok kialakulása és fontosabb szabályai
  • Horváth Imre: Vatikán, mint a nemzetközi jogalanya
  • Hőrcsik Lajos Kálmán: A magánjog átalakulása Észak-Erdélyben
  • Jakabné Szalai Krisztina: A kollektív szerződés története
  • Katona Olga: Gyula város jogi szabályozása az újkorban
  • Kelemen István: Jobbágyi végrendelkezés Sopron vármegyében a 18. század elejétől 1848-ig
  • Kiss Zsuzsanna: A nők jogai Magyarországon 1945 előtt
  • Korsósné Demeter Dóra: Női fogvatartottak helyzete a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben a 19.századtól napjainkig, különös tekintettel a magyar börtönügy fejlődésében
  • Krupa Rozália: A polgári börtönügy
  • Lesetár Péter: De interpretatione, avagy a szerződési biztosítékok értelmezése
  • Lukács Ilona Cecília: Koncepciós perek Magyarországon (1945-1956). A kistarcsai internálások
  • Lukács Lajos: A tanügyi igazgatás kérdései a 18. század végén
  • Mayer Annamária: Az európai médiajog fejlődése, különös tekintettel a szabályozó hatóságokra
  • Mészáros Andrea: Polgári perek a Győri Ítélőtáblán 1928-1931 között
  • Miskolczi Ildikó: Gróf Széchenyi István eszmerendszerének hatása a reformkor alkotmányosságára
  • Mohácsi Barbara: A munka szerepe a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásában
  • Mucsi Albertina: Az életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés a szegedi Csillag börtön történetében
  • Németh Judit Noémi: Jogos védelem kérdése a büntetőjogi kodifikációkban, hatása a joggyakorlatra
  • Pálinkás Tímea: A csődjogi szabályozás története, különös tekintettel a 19. századra
  • Pallagi Katalin: Kereskedelmi jogunk fejlődése, különös tekintettel az 1875. évi XXXVII. tc.-re
  • Papp Ildikó: Sporttevékenységek jogi szabályozásának fejlődése
  • Sámuel Emese: Úriszéki bíráskodás Tatán az Esterházy család korában
  • Sipka Dóra: Büntetések (Szent) Istvántól napjainkig
  • Szabó Orsolya: A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének jogi szabályozása – a kisebbségi törvény és módosítása
  • Szakács István: Kiegyezési törvények megalkotásának elemzései és hatásai
  • Szigethy Szilvia Erika: Az Európai Unió médiapolitikája
  • Takácsné Lakinger Viktória: A házassági jog története
  • Tóth Gábor: A bortermelés és annak jogi szabályozása, különös tekintettel a dualizmus időszakára
  • Varga Nikoletta Szilvia esti: A magyar társasági jog fejlődésének története a felelősség tükrében. A vezető tisztségviselők felelőssége
  • Vetsey Szilvia: A digitális televíziós szabályozási kérdései és az állam szerepvállalása Magyarországon

2004/2005

  • Botka János: A Jászkun Kerület igazgatása
  • Csepeli Eszter: A magyar filmtörvény a nemzetközi jogalkotás tükrében
  • Deák Zoltán esti: A halálbüntetés eltörlése
  • Dénes Krisztina: Rajk László koncepciós pere
  • Dobos Henrietta: 1914-es sajtótörvény előkészítése
  • Dudaszegi József: Halálbüntetések a középkorban
  • Erdélyi Vanda: A polgári börtönügy
  • Feldman Zsolt: A vármegyei rendszer reformja a dualizmus idején
  • Györkéné Sipos Mónika: A magyar szabadalmi és védjegyjog története
  • Győri Judit: Az audiovizuális kommunikáció szabályozásának kezdetei
  • Hegedűsné Körmendi Rita: A magyar házassági vagyonjog a 19. században
  • Jármi Hilda: Kísérletek a médiatörvény megalkotására
  • Karácsony István esti: A dualizmus-kori Magyarország rendvédelmének sikertörténete, avagy a Magyar Királyi Csendőrség és a fővárosi rendőrség bemutatása
  • Kasza Regina: Sajtójogi reformtörekvések a két világháború között
  • Kiss Dóra: A házassági bontóperek története
  • Kiss Szabolcs Tamás: A budapesti értéktőzsde története
  • Kondákor Dóra: Ifjúságvédelem az audiovizuális médiaszabályozásban
  • Korondi Vanda: A hulladékgazdálkodás szabályozásának története Magyarországon
  • Kovács Viktória: Az öröklési jog története
  • Kretz Zsuzsanna: A házassági jog története. Áttekintés a magyar házassági jog történetéről 1894. évi 31. tc.-ig
  • Krénusz Gyuláné: A XIX. század adójogának története
  • Lugossy Ágnes: Az 1956-ot követő megtorlás jogi háttere
  • Maholányi Mónika: Egy magyar gyógyszervegyészeti részvénytársaság kialakulása és joga
  • Mészáros Tamás: Egyházpolitika Magyarországon a 19. század második felében
  • Mészáros Zsolt: A szabadságjogok kérdése Tisza Kálmán kormányzása alatt 1875-1890, különös tekintettel a sajtószabadságra és annak határaira
  • Mogyorósi Edit: A gazdasági társaságok története, különös tekintettel a megszűnés eseteire (A gazdasági társaságok története a 19-20. században) 
  • Mohai László: Hitbizomány
  • Nagy Erzsébet: Az emberi jogok sérelme a koncepciós perekben
  • Nánási László: Obstrukció és klotűr
  • Paszler Noémi: A csemegi-kódex büntetési rendszere
  • Pántya Julianna: A Trianoni békeszerződés és egy bihari térség
  • Petres Veronika: Az örökbefogadás intézményének fejlődése
  • Pintér Beatrix: A kánoni és a rendi jog kölcsönhatása a házassági jogra
  • Salacz Balázs: Alaptőke és törzstőke – összehasonlító monográfia
  • Saslics Ivett: 1914. évi 14. törvénycikk a sajtóról
  • Seres Péter: Szabadalmi jogunk fejlődése
  • Soltész Sarolta: Az ORTT szankcionálási gyakorlata a bírósági ítéletek tükrében
  • Szabó Angéla: A médiarendszer, azon belül a közszolgálati televíziózás finanszírozásának szabályai Magyarországon, Olaszországban és Nagy-Britanniában
  • Szedlák Csaba: Az élelmiszerjog kialakulása és törvényi szintű szabályozásának fejlődése Magyarországon
  • Szele Tamás: Törvénysértő perek és a magyar katolikus egyház 1945-1989
  • Szobota Zoltán: A vallásszabadság érvényesülésének jogi feltételrendszere a rendszerváltás utáni Magyarországon
  • Szurgyi Rita lev: A váltókövetelés átruházása a magyar váltójogban az 1876. évi 27. tc. alapján
  • Takácsné Lakinger Viktória: A házassági jog története
  • Temesszentandrási Kristóf esti: Államvédelem a Rákosi-korszakban
  • Utassy Viktória: Gaetano Filangieri és az európai felvilágosodás
  • Varga Norbert: A versenyjog története Magyarországon
  • Vágó Zoltán esti: A halálbüntetés a Corpus Iuris Hungariciben 1848 előtt

2003/2004

  • Alexy Miklós József: A szlovák nemzetiség anyanyelvű oktatásának helyzete 1868-1942 
  • Auner Tamás: A társadalmi életből való kirekesztés jogi formája a II. világháborúban Magyarországon
  • Bartos Olivér: A középkori igazságszolgáltatás anomáliái: boszorkányperek Magyarországon
  • Bánfalvi Dóra Éva: A parlamentarizmus Magyarországon a két világháború között
  • Béda László: Az informatika jogi szabályozásának fejlődéstörténete
  • Bicsák Krisztina: Deák Ferenc mint ügyész 
  • Biró György: Vállalkozások kialakulása és fejlődése Magyarországon
  • Borsa Csaba: Árpádházi-királyok jogalkotása Szent László királyig, különös tekintettel az állami rend megszilárdítására
  • Cseh Zoltán: A műemlékvédelem szabályozásának története Magyarországon
  • Csendes Attila: Az országgyűlés fejlődése, különös tekintettel a dualizmus konszolidált korára (1867-1890) 
  • Davidovics Krisztina: A középkori magyar istenítéletek és a Váradi Regestrum elemző bemutatása
  • Dominek Diána: Az adóztatás története hazánkban
  • Domján Szabolcs: A birtokvédelem a középkortól napjainkig
  • Éber Zsuzsanna esti: A házasság középkori jogtörténete.
  • Facsar Mihály: Büntetések az Erdélyi Fejedelemségben
  • Farkas Cecília: A Wesselényi, Zrínyi, Frangepán összeesküvés
  • Fehérné Kovács Ildikó: Házassági jog a középkortól az 1894. évi 31. törvényig
  • Finta Barbara: Házassági népszokások
  • Galambos Levente: Eskü a magyar jogban
  • Gombócz Márta: A budapesti tojástőzsde
  • Hajasné Szentmiklósi Rita: A magyar válási jog története, különös tekintettel a polgári korra
  • Hajdu Koppány: A reklám jogi szabályozása Magyarországon
  • Horváth Eszter: A nemzetiségi kérdés a magyar országgyűlésen 1848 és 1868 között
  • Járvás Diána: A magyarországi börtönügy fejlődése a reformkorban
  • Jávorné Korbély Melinda: A részvénytársaságok története
  • Kalocsai Péter: Az elektronikus média jogi szabályozása az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében
  • Kálmán Ágnes: Bűn és büntetés
  • Kászoni Ildikó: Az államfői hatalom alakulása Magyarországon – különös tekintettel az 1848-tól az 1990-es évek elejéig terjedő időszakra
  • Kondor Bálintné: A házassági jog története és a polgári házasság kialakulása
  • Kóródi Irén: A hatalmi ágak elválasztása és a bírói függetlenség Magyarországon
  • Kovács Krisztina: A házassági jog története
  • Krettné Borzsák Katalin: Kossuth Lajos szerepe a magyar közjogtörténetben 1848-1867 között
  • Major Csaba: A kormányzat, kormánypolitika változásai Magyarországon a két világháború között
  • Mondovics Napsugár: Az ügyvédi képviselet kialakulása és fejlődése Magyarországon a XX. századig, különös tekintettel az etikai és szakmai követelményekre
  • Nagyné Molnár Ágnes: Nemzetiségi politika, eszmetörténet és jogi szabályozás a két világháború közötti Magyarországon
  • Ódor Gabriella: Báthory Erzsébet: véres kezű szörnyeteg vagy ártatlan áldozat?
  • Pozvai Ferenc: A pesti áru- és értéktőzsde létrejötte szervezete és szokásai a II. világháborúig
  • Preier Zsuzsanna: Az egyesületek, egyletek jogi szabályozása a 19. században, különös tekintettel Moson és Mosonmagyaróvár egyesületeire. Az egyletek története a dualista korban
  • Répás József: A városi bíráskodás és jogalkalmazás a török hódoltság területén
  • Rubicsek Norbert: A közszolgálati média a 20. század második felére
  • Schwarcz Kornél István: Tőzsdebíróság a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén a kezdetektől 1914-ig
  • Simon Magdolna: Fejezetek a magyar védjegyjog történetéből
  • Simonné Kluczer Zsuzsanna: Az erdélyi fejedelemség büntetőjoga
  • Strausz Evelin: Az öröklés története
  • Szabó Melinda: Kecskemét város büntetőbíráskodása a 19. sz. derekán
  • Szegnerné Vastag Jácinta: Fejezetek a magyar rendőrség történetéből (a kezdetektől 1945-ig) 
  • Szívósné Mandik Enikő: Az első magyar sajtótörvény, az 1848. évi 18. tc. és létrejöttének körülményei
  • Szőke Lívia: Boszorkányok és női bűnelkövetők Somogy vármegyében (1695-1800) 
  • Szűcs Réka: Magyarországi és az Erdélyi büntetőjog a 14-18. században
  • Takáts Erika: Az 1868:XLIV tc. történeti-elméleti előzményei, parlamenti vitája és hatása a dualizmusban
  • Tanács Péter Zsolt: II. Endre keresztes hadjárata és jogtörténeti összefüggései 
  • Tarr Dávid: Koncepciós perek és alkalmazásuk a magyar szocialista diktatúra idején
  • Ternácz Zsuzsanna: A szentkorona-tan
  • Tóth Ágnes: A házassági jog intézményrendszerének alakulása Magyarországon
  • Vadasné Orgona Gizella esti: A szentkorona-tan szerepe Magyarország államfejlődésében
  • Varga Norbert: A határellenőrzés története a 20. században
  • Vass Imréné: A betéti társaság és a csendes társaság magyar jogtörténete 
  • Vámos Adrienn: Az öröklés jogintézményei a feudális Magyarországon 
  • Zsámboki Beatrix: A régi magyar házasság és a büntetőjog viszonya
  • Zsigó Anikó: A vélemény-nyilvánítás szabadsága és a sajtó-helyreigazítás intézménye

2002/2003

  • Ajtony Tímea: A válás intézménye a magyar jogalkotásban
  • Ambrus Péter esti: Magyar királyi csendőrség szervezete és működése 1881-től 1919-ig
  • Andrelli Szilvia: A házasság felbontásának okai Magyarországon
  • Bauer József: A korlátolt felelősségű társaság kodifikációja és kialakuló joggyakorlatának főbb kérdései a két világháború közötti Magyarországon
  • Berentz Mónika: Éles fegyverünk: az Államvédelmi Hatóság
  • Bocsó Erika: A válás intézményének kialakulása a polgári korban
  • Bodócs Krisztián levelező: A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon a XIX. században
  • Damu Krisztina: A magyar önkormányzati közigazgatás fejlődésének bemutatása a főváros tekintetében
  • Dányi Péter László: Büntetőjogi kódex-tervezetek és a Csemegi-kódex
  • Finta Barbara: Házassági népszokások
  • Fullér Sára: A gyámság és gondnokság honi szabályozása a XIX. századtól napjainkig
  • Fülöp Endre Norbert: A hitelszövetkezetek jogi szabályozásának és joggyakorlatának története a II. világháború időszakáig
  • Galambos Levente: Eskü a magyar jogban
  • Gosztonyi Gergely: A közszolgálati médiafelügyelet Európában és Magyarországon
  • Györei Péter: A Budapesti Detektívtestület története 1884-1924
  • Horváth Gabriella: A sportigazgatás története hazánkban a kezdetektől napjainkig
  • Horváth Péter: A közraktározás jogi szabályozásának története
  • Hunyady Dénes: A magyar polgári igazságszolgáltatás történeti vázlata
  • Hunyadi Gábor: Erdély közigazgatása 1541-1688
  • Huszák Katalin lev: A váci egyházmegye kialakulása
  • Illés Zsuzsanna: E-kereskedelem kialakulásához vezető út jogi szabályozása
  • Ipacs László: A Budapesti Áru- és Értéktőzsde története 1948-ig
  • Irimiás Alíz Éva: Választási etikai kódex a médiában
  • Jánosiné Kovács Kinga: Szellemi felkészítés a reszocializációra
  • Járvás Diána: A magyarországi börtönügy fejlődése a reformkorban
  • Juhász István: Boszorkányság és boszorkányperek Magyarországon
  • Juretzky Csaba: A soproni népszavazás (1921) 
  • Károlyiné Plóza Melinda: A középkori házassági vagyonjog
  • Kelemen Zsolt: A magyar nyugdíjbiztosítási rendszer jogtörténete
  • Kerémi Beáta: A börtönügy helyzete Magyarországon
  • Király Beatrix: Erdélyi országgyűlések
  • Kisházi Viktória: A magyar bírósági szervezet és polgári perjog fejlődése 1000-1848 között
  • Kovács Andrea: Az értéktőzsde Magyarországon (1864-1948) 
  • Kovács Dóra: Az állam és az egyház magyarországi elválasztási folyamatának egyik legfontosabb láncszeme: a polgári házasságról szóló 1894. évi 31. Törvény
  • Kovács Györgyi Krisztina: Házassági kötelék a középkori és polgári kori jogalkotás tükrében
  • Kovács Zoltán: A Csemegi-kódex
  • Köblös András: A büntető igazságszolgáltatás 1945 és 1956 között Magyarországon
  • Krizsán Mónika: Az 1865-68-as országgyűlés és a kiegyezés
  • Lengyel Tímea: A házassági jog
  • Losits Ferenc: Választási rendszer-váltás
  • Mészáros Ágota: A biztosítótársaságok jogi szabályozása a II. világháborúig
  • Mikácsy Péter: A polgári földtulajdon születése a törvények tükrében (Jobbágyfelszabadítás, állami földtehermentesítés) 
  • Mikó Sándor: Hatalom és bíráskodás viszonyáról (1945-1989): különös tekintettel a négy semmisségi törvényre
  • Mikó Zsuzsanna: A magyar népbírósági jog (1945-1949) 
  • Németh György: Lelkiismereti és vallásszabadság a szocializmusban a katonai szolgálat megtagadásának szemszögéből a 70-es évek elejétől a rendszerváltásig
  • Ódor Gabriella: Báthory Erzsébet: véres kezű szörnyeteg vagy ártatlan áldozat? 
  • Rákóczi János: A totalitárius államrend kialakulásának első szakasza Magyarországon a második világháború után
  • Sallay Gábor esti: A magyar gazdaság és annak jogi története 1945-től napjainkig
  • Simicskó István: Minősített időszaki jogalkotás a történeti visszatekintés tükrében
  • Schremné Tóth Katalin: A halálbüntetés abolíciója
  • Szalai Anita: Az ORTT Panaszbizottsága és döntései
  • Szalkai Brigitta: Eljegyzés és házasságkötés a katolikus egyházban 
  • Szekanecz Noémi: A Rajk-per előzményekkel és következményekkel
  • Szőke Szabolcs: A magyar háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdése
  • Tikászné Pál Mercédesz levelező: Bűntettek és büntetések Magyarországon a XVIII. századig
  • Thürmer Andrea: A magyar büntetés-végrehajtás fejlődése a II. világháború után
  • Tóth Gabriella: A bűncselekmények csoportosításának változásai – különös tekintettel az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekményekre – a büntetőjogi kodifikáció története során
  • Török Lajos esti: Kiegyezés
  • Várnai Ágnes Rita lev. Házassági perek Magyarországon a polgári korban
  • Vincze Éva Mária: A közbeszerzési törvény
  • Wandraschekné Keresztély Rita: Büntetésekről és a magyarországi fegyintézetek hálózatának kialakulásáról általában

1985–2002

  • Árkos György: Kereskedelmi jog múltidőben
  • Bacsa Andrea: Vallás és lelkiismereti szabadság
  • Badacsonyi Tamás: A reklámjog szabályozása Magyarországon, különös tekintettel az elektronikus médiára
  • Balogh László: A reformkor börtönügye
  • Baloghné Csikós Melinda esti: Választójog és a választási bíráskodás 1918-tól az 1945:VIII. tc. megalkotásáig c. szakdolgozatról
  • Bárány Zoltán esti: A magyar büntetőjogban a büntethetőségi akadályok rendszerének fejlődése
  • Beliznai Kinga: Erdélyi büntetések
  • Bene András esti: Börtönügy Magyarországon 1945-56 között
  • Benedek Adrienn: Az anyagi büntetőjog fejlődése
  • Berentz Mónika: Éles fegyverünk: az Államvédelmi Hatóság
  • Bíró Tamás: Az egyházi büntetőjogi törvénykezés, különös tekintettel a büntető perjogtörténetre és a Benedek rendi regulákra
  • Blázsi Melinda Edit: A tőzsde története
  • Bódai Ildikó esti: A Magyar Királyi Csendőrség szerepe a bűnüldözésben 1881-től 1924-ig
  • Bódi Csaba: Vázlat a magyar nemzeti mozgalom kialakulásának történetéhez
  • Bognár Barbara: A modern börtönrendszerek kialakulása
  • Bognár Éva: A magyar-német diplomáciai kapcsolatok története 1920-2000
  • Borsos Tibor: A magyar értékpapír-szabályozás áttekintése 1949-ig
  • Bots Dénes: A Vitézi Rend, mint a Magyar Királyság egyik speciális politikai intézménye
  • Bozsó Brigitta: A kétszintű bankrendszer kialakulása Magyarországon
  • Brünn János esti: Az 1945 előtti csődjog és a mai jogi szabályozás összehasonlítása
  • Burucs Kornélia esti: A vízgazdálkodás szabályozása Magyarországon 1840-1945
  • Czárán István: Az erdélyi örmény nemzetiség rövid története
  • Csibi Ferenc: A székelyföld jogrendszere a 15-16. században
  • Csóka Szilárd: Az országgyűlési összeférhetetlenség jogi szabályozásának történeti vázlata a kezdetektől az 1901. évi XXIV. tc.-ig
  • Csorba Krisztina esti: A jogi személy elméletének fejlődéstörténete
  • Deme Edit esti: A kihágási (szabálysértési) jog a magyar jogtörténetben
  • Deteky Gábor esti: A cégvezetők felelősségének szabályozása (nemzetközi összehasonlítás) 
  • Dévai Emese pol.: A második kamara
  • Domán Irén esti: A börtönügy helyzete 1867-1877 között Magyarországon
  • Drávucz Péter: Magyarországi boszorkányperek
  • Duska Ákos esti: Az asylumjog intézményének története Európában a 16. századig
  • Egerszegi Tamás: Egy koncepciós per az ötvenes évekből
  • Etényi Laura: Megszégyenítő büntetések a régi magyar büntetőjogban
  • Farkas Ildikó: A második királyvisszatérési kísérlet jogi következményei
  • Farkas Mirella esti: A magyarországi zsidóságot érintő törvények és hátterük 1938-42 között
  • Fazekas Milán: Alkotmányjogi változások Magyarországon 1932-1945
  • Fekete István esti: A testi büntetések és alkalmazásuk gyakorlata a mohácsi vész előtti Magyarországon
  • Fényesi Szilvia: A prostitúció története a jog tükrében
  • Ficsór Katalin: A házasság intézménye és a nő helyzete az ókori Közel-Kelet térségében
  • Firneisz Miklós: A büntető eljárásjog kodifikációja a XIX. században, az 1896-os Bp. és alapelvei
  • Fluck Ákos: Rabtabellák 1840 körül a Dunántúlon
  • Fontányi Gabriella: Az 1843. évi büntetőjogi törvényjavaslat hatása a magyar közvéleményre a reformkorban
  • Fülöp Endre Norbert: A hitelszövetkezetek jogi szabályozásának és joggyakorlatának története a II. világháború időszakáig
  • Galla János esti: A magyarországi Tanácsköztársaság néhány alkotmányjogi kérdése
  • Gellért Zoltán: A Habsburgok magyar tróntól és trónigénytől való megfosztásának körülményei, okai és jogi indokai
  • Geréb László esti: Sajtójog – sajtószabadság
  • Gombár Judit: A büntetési nemek problematikája
  • Gönczi Miklós: A magyar bűnügyi reformmozgalom harmadik hulláma (1880-1900) 
  • Gyarmati János: Rögtönbíráskodás újraszabályozása és ennek hatása a kiegyezést követő évtizedekben Magyarországon (1867-1880)
  • Gyöngyösi Csilla: Politikai bíráskodás 1956. november 4. és 1963. április 4. között
  • Györe Péter: Kísérletek a börtönügy megújítására a századfordulón – Adalékok a Sopronkőhidai fegyház történetéhez
  • Halaj Walter: A magyar ügyészségi szervezet története 1896-ig
  • Haluska Eszter: Szentkorona-tan története
  • Harsányi Előd: A háborús bűncselekmények megítélésének története Magyarországon (különös tekintettel a népbíróságok működésére 1945-1950) 
  • Hatos Pál: Magyary Zoltán és a „tatai mintajárás” közigazgatás-politikai vonatkozásai
  • Havas Piroska esti: Magyarországi boszorkányperek a 16-18. században
  • Hegedűs Zoltán: A kétkamarás parlament visszaállításának előzményei és az 1926-os felsőházi törvény
  • Hornyán Katalin: Az igazságszolgáltatási szervezet története (1875-1890) 
  • Horváth Ágnes: A büntetések fejlődésének áttekintése (A feudalizmustól az 1878:5. tc.) létrejöttéig
  • Horváth Akasztai Béla: A központi állami szervek kiépítése Magyarországon 1945-48 között
  • Horváth Attila: Széchenyi István, a reformkor legnagyobb politikai-jogi gondolkodója
  • Horváth Gábor: A feltételes elítélés
  • Horváth Gábor: Politikai perek az 1946. évi VII. tc. alapján. A népbíróságok
  • Horváth Iván: A klasszikus részvénytársasági forma kialakulása angol, francia, holland és német minták bemutatásával
  • Horváth János: A zsidóság helyzete Magyarországon a 19. században
  • Huber Zoltán: A Habsburg dinasztia és a magyar államiság a felségjogok tükrében
  • Hunyady Dénes: A magyar polgári igazságszolgáltatás történeti vázlata
  • Ijjas Lajos László esti: A polgári házassági jog kialakulása Magyarországon
  • Izsó Ignác esti: A halálbüntetés és reformja a Csemegi-kódexben
  • Jádi Norbert: Választójogi törvénykezés a dualizmus korában Magyarországon
  • Jakab Barnabás: Az osztrák-magyar jog továbbélése Erdélyben 1920 után
  • Jákó János: A székely faluvilág jogtörténetéről
  • Jokkel Edit: Jogpolitika és alkotmányjogi kérdések az MSZDP parlamenti harcaiban – Györki Imre felszólalásainak tükrében (1922-1931) 
  • Joó Attila: Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon a reformkorban
  • Joó Nagy Patrícia: A magyar nők jogai – a kezdetektől a 19. század végéig
  • Juhász István: Boszorkányság és boszorkányperek Magyarországon
  • Juhász Mária: A fiatalkorú bűntettesek büntetés-végrehajtásának alakulása Magyarországon
  • Jungi Eszter: Politikai szabadságjogok és gyakorlatuk Győrött
  • Karsai Ferenc: A népbíráskodásról szóló 1945. évi VII. tc.(avagy valami kezdetét veszi) 
  • Karsay Enikő: A háborús főbűnösök perei és jogi - magyar - nemzetközi hátterük
  • Keresztesi Csilla: A cigánykérdés alakulása Magyarországon
  • Király Réka Zsuzsa: A sopronbánfalvi kármelita templom és a rend története
  • Kiss Sándor: Duna-menti föderációs, konföderációs elképzelések 1944-48, avagy ami a KGST-t és a Varsói Szerződést megelőzte
  • Kiss-Jakab János: A Jászkunság, mint kiváltságos kerület. 1238-tól az 1876. évi közjogi rendezésig
  • Kisteleki Károly: Magyarország kormányzása a 16-17. században a centralizáció kontra rendi konzervativizmus tükrében
  • Knipl Zoltán: A hegyközségek története
  • Kocsári Judit: Házassági perek Magyarországon
  • Kovács Dóra levelező: Az állam és az egyház magyarországi elválasztási folyamatának egyik legfontosabb láncszeme: a polgári házasságról szóló 1894. évi 31. törvény
  • Kovács Éva: A budai jog a 13-14. században
  • Kovács Lídia pol.: Az angolszász választójog kiterjesztésének tendenciái
  • Kovács Róbert esti: A tiltott határátlépés és az embercsempészés bűncselekmények szabályozásának története Magyarországon
  • Kökény Balázs: A sajtótörvényhozás a dualizmus korában
  • Krasznai István: Boszorkányok és boszorkányperek Magyarországon
  • Krisch Richárd: A székely területek igazgatása 1562-ig
  • Lénárd Balázs: Államellenes bűncselekmények az 1921. évi 3. tc. tükrében
  • Léránt Andrea: Szankciók a népi jogéletben
  • Lithner Zsolt: A háborús és népellenes bűnök számonkérése és a népbíróságok szerepe Magyarországon 1945-1950
  • Losits Ferenc levelező: Választási rendszer-váltás
  • Lugosi József: Horthy Miklós kormányzói jogkörének kiterjesztése
  • Mag Edit: Kormányzó és jogköre a Horthy-korszak Magyarországán
  • Maglics Tímea: A kínhaláltól az Európai Börtönszabályokig
  • Major Krisztina: Börtönök és munkáltatás
  • Major László: A szexuális bűncselekmények kodfikációjának története
  • Major Melinda: A halálbüntetés
  • Majtényi Bea: Koncepciós perek Magyarországon – esettanulmány, a Pócspetri-per
  • Markó Attila: Gál László és az első erdélyi magyar nyelvű büntető törvénykönyv-tervezet
  • Markovicsné Bede Andrea: Munkaszolgálat és kárpótlás
  • Maurer Ádám: Nemzetiségi kérdés a 19. és a 20. század végén
  • Meskó Tamás: Politikai bűncselekmények a két világháború közötti Magyarországon
  • Messik Miklós esti: A büntetőjog fejlődése az önálló Erdélyi állam korában a 16-18. században
  • Mészáros Ágota: A biztosítótársaságok jogi szabályozása a II. világháborúig
  • Mészáros Szilárd esti: A Magyar Tanácsköztársaság jogalkotása
  • Mihályi Mária esti: A jogi modernizálásra való törekvés Csemegi Károly munkásságában
  • Mikó Sándor levelező: Hatalom és bíráskodás viszonyáról (1945-1989): különös tekintettel a négy semmisségi törvényre
  • Mikó Zsuzsanna: A magyar népbírósági jog (1945-1949) 
  • Nagy Béla: A Tiszai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület miskolci jogakadémiájának létrehozása, fennállása alatti küzdelmeinek története
  • Nagy Norbert: Az igazságszolgáltatás szervezete a fejedelemkori Erdélyben (1540-1690) 
  • Nagy Zsolt: Az 1871:33. tc. a királyi ügyészségről
  • Nemes Dénes: Az objektív kárfelelősség története és elméleti vitái a magyar magánjogban
  • Németh Andrea: A mezőgazdaság jogi háttérszabályozása a dualizmus korában Magyarországon
  • Németh György: Lelkiismereti és vallásszabadság a szocializmusban a katonai szolgálat megtagadásának szemszögéből a 70-es évek elejétől a rendszerváltásig
  • Németh Imola: A magyar börtönügy helyzete a reformkor idején
  • Németh Márta: A pápai jogakadémia története
  • Németh Zsolt Béla: A polgári anyakönyvezés kialakulása Magyarországon
  • Nyilas Péter: Erdély bíráskodási szervezete a királyok és fejedelmek korában
  • Oláh Lajos: Dél-Afrika a statisztikák türkében 1990-91
  • Olsavszky Péter: A közigazgatási bíráskodás magyarországi története
  • Ökrös Edit: Bűncselekmények és büntetések Árpád-kori büntető jogunkban
  • Őri Gábor: Filmcenzúra Magyarországon 1918-1991. a jogszabályok és a gyakorlat tükrében
  • Ötvös Ildikó: A polgári börtön kezdete Magyarországon
  • Pál Lajos: Rendőrség a dualizmus első évtizedeiben, különös tekintettel a fővárosi rendőrségre
  • Pál Péter esti: Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon
  • Palatinus János esti: Magyaróvár nagyközség közigazgatási szervezete a századfordulón
  • Pálvölgyi Balázs: Címerhasználat a középkorban
  • Parádi Viktor: A „parlamenti őrség” létrejötte, feladatkörének és jogállásának változása 1910-től napjainkig
  • Pásztor Zoltán: A fiatalkori békeszerződés területi rendelkezésének alkalmazása
  • Pilcsák Csaba esti: Az eljegyzés joghatásai a 19. századi magyar egyházi, világi törvényhozásban és a népi szokásjogban
  • Plajner Ákos: A GATT
  • Pócsik Judit: A börtönügy Magyarországon a felszabadulásig
  • Popovics Attila: Obstrukció a dualizmuskori magyar parlamentben
  • Rácz Gábor: Az obstrukció intézménye a dualizmus parlamentáris rendszerében
  • Ragályi József Róbert esti: A borhamisítás elleni küzdelem hazánk jogtörténetében
  • Rozgonyi Balázs: Az esküdtbíráskodás Magyarországon
  • Ruck Andrea esti: A rendi országgyűlés Magyarországon
  • Schweitzer Gábor: A politikai szabadságjogok érvényesülése a Horthy-korszak első évtizedeiben
  • Seres Márta: A banktitok szabályozásának története Magyarországon
  • Simó Ágnes: Az esküdtbíráskodás története Magyarországon
  • Simon Zoltán: A dualizmus sajtórendészete 1876-1883
  • Simon Zsuzsanna esti: A határrevíziós politika hatása az igazgatásra a Horthy-korszakban
  • Sipőcz Benedek: A felsőoktatás állami irányításának története
  • Somodi Márta: A közhitelességi szervezetrendszer a feudalizmusban
  • Somogyi Márta: Az eskü szerepe a magyar jogban
  • Stekbauer Róbert Loránd: Az erdélyi nemzetiségi törekvések 1790-1850
  • Sterczer Andrea: A nemzetiségi monostorok és a patronátusi jog kérdései az Árpád-korban
  • Süle Péter: Cenzúra és politikai állásfoglalás a művészetben
  • Szabó Andrea esti: A terrorizmus irányításának és jogi szabályozásának története a kezdetektől napjainkig
  • Szabó Eszter: A közvádlói funkció alakulása a kiegyezés utáni katonai büntetőeljárásokban
  • Szabó Zoltánné esti: Az igazságszolgáltatás fogalma, szervezeti átalakulása a felszabadulás után
  • Szabó Zsuzsanna: Politikus életutak az igazságszolgáltatás árnyékában
  • Szajki Zoltán: Fejezetek a magyarországi esküdtbíróság történetéből 1848-1897
  • Szakali Éva: Kárpótlási jogalkotás Magyarországon
  • Szántai Katalin esti: A királyi prokurátorok és az általuk képviselt királyi jog az Anjou-korban
  • Szántó Gábor: Az 1938. évi XV. törvénycikk sajtófogadtatása
  • Szanyi Ágota: Esküdtbíráskodás a századforduló magyar jogirodalmában
  • Szekanecz Noémi levelező: A Rajk-per előzményekkel és következményekkel
  • Szekfü Gábor: A személyiség védelmének elmélete és gyakorlata a magyar magánjog történetében
  • Szemeti Ferenc esti: A magyar csendőrség története
  • Szendrődi Viktor: A visszaható hatály problémája a magyar népbírósági jogban
  • Szentandrássy Mária esti: Viták és tervezetek a magyar magánjog kodifikációjáról (1861-1882) 
  • Szigeti Magdolna esti: A sajtójogalkotás száz éve Magyarországon (1848-1945) 
  • Szilágyi József esti: A politikai hatalom érvényesítése és a döntési mechanizmus kiépítése
  • Szőke Szabolcs levelező: A magyar háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdése
  • Takács Eszter esti: Felhatalmazás és rendeleti kormányzás (1944-1949) 
  • Takács Tamás esti: A kegyeleti jogok története
  • Tálas József: Közraktárak Magyarországon, különös tekintettel a közraktári jegy szabályozására
  • Tamás Anita: Boszorkányok, boszorkányperek
  • Tamás Sándor: A csíkmegyei magánjavak
  • Telegdi Zsolt esti: A sárospataki református kollégium jogakadémiájának története 1793-1923
  • Thuróczy Tamás: A király nélküli királyság megszületése - Államforma és államfő kérdése 1920-21
  • Tikászné Pál Mercédesz levelező: Bűntettek és büntetések Magyarországon a XVIII. századig
  • Tóth Andrea: A hallgatói jogviszony jogszabályi szabályozásának története 1945-től napjainkig
  • Tóth Bars: A szekszárdi börtön története
  • Tóth Enikő: Büntetés-végrehajtási jog az erdélyi fejedelemségben
  • Tóth Eszter Zsófia: Válóperek, mint társadalom- és jogtörténeti forrásbázisok
  • Tóth Judit: Szegedi János Tynociniumának és Werbőczi István Tripartitumának összehasonlítása
  • Tóth Katalin: Az alapítványi jog története
  • Tóth Tibor: A visszaesés kérdése a Csemegi-kódextől a második büntető novelláig
  • Tóth Zoltán: A konzervatív alkotmány
  • Tőke Zoltán: Állam és katolikus egyház Magyarországon a kiegyezés után. Az autonómiai mozgalom
  • Török Zoltán: Képek a Pesti Áru- és Értéktőzsde múltjából
  • Tőzsér Péter esti: Politikai perek 1945. évtől az 1950-es évek közepéig
  • Turbuly Lilla: Degré Alajos tudományos hagyatéka
  • Ungvári Ilona: A modern börtönügy fejlődése
  • Ungvári Renáta: A parlament kialakulása és fejlődése Magyarországon a kezdetektől a rendszerváltásig
  • Vadászné Pulay Adrienn esti: A magyarországi boszorkányperek sajátosságai a 16-18. században
  • Varga Katalin: A vizsgálóbíró és a vizsgálat intézménye a magyar jogtörténetben
  • Veres Lajos: A háromnapos munka
  • Veress Zoltán: Ügyvédek, bírák és a jogállam a századelőn
  • Vigh Krisztina esti: Kárpótlás Magyarországon 1989 után
  • Virágh Pálma: Büntetés-végrehajtásunk a XX. század tükrében
  • Závotka Zsolt: Becsületügyek a feudális és úri Magyarországon és intézkedések a párbaj visszaszorítására