A jog- és államtörténet oktatása az egyetemen 1855-ben kezdődött. A német birodalom jogtörténetéről szóló első előadásokat Wenzel Gusztáv tartotta, majd ez a tudományterület fejlődött egyetemes európai jogtörténetté. A magyar jogtörténet első professzora Hajnik Imre 1872-ben foglalta el a katedráját. Ekkor a karon két jogtörténeti tanszék működött, az egyetemes és összehasonlító jogtörténeti tanszék, valamint a magyar jogtörténeti tanszék.

A magyar jogtörténeti tanszéken a magyar alkotmánytörténetet és a magyar jogtörténetet oktatták. A tanszék kutatási témái voltak a magyar büntetőjog és börtönügy története, az igazságügyi politika, az erdélyi jog fejlődése, a középkori alkotmányfejlődés, a történeti jog kodifikációja, a parlamentarizmus modelljei, illetve a magyar államtan és a magyar közjog fejlődése.

A tanszék oktatási feladata napjainkban a jogászképzés szakmai megalapozása, a szakjogok terminológiai és szerkezeti előtörténetének megismertetése a magyar jog főbb történeti tendenciáinak oktatásával. A tanszék a felsőbb évesek számára a magyar jogi kultúra sajátosságait, tradicionális elemeit oktatja. A politológus képzésben az európai parlamentarizmus-történet keretébe illesztve ismerteti meg a hallgatókat a magyar parlamentarizmus és a parlament történetével.

A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék jelenlegi fő kutatási profilja a magyar jog intézményeinek történeti fejlődése, különös tekintettel a szomszédos országok, illetőleg Európa jogfejlődésére. A tanszék nyolc munkatársa egyéni kutatási programok mentén valósítja meg tudományos célkitűzéseit: Bódiné Beliznai Kinga (magyar házassági jog, jogi szimbólumok), Gosztonyi Gergely (médiajog története és aktuális szabályozási kérdései), Horváth Attila (a kereskedelmi jog története, a diktatúrák joga), Képes György (az államfői jogkörök története, választójog-történet, a kereskedelmi jog története), Máthé Gábor (a közigazgatás és a jogállam), Mezey Barna (a büntetés-végrehajtási jog fejlődése), Révész T. Mihály (szabadságjogok, állampolgári jogok, sajtójog), Völgyesi Levente (az egyházjog története, műemlékvédelmi jog). A tanszék közös kutatási iránya a parlamentarizmus története és a jogi szimbólumok helye a jogfejlődésben. A tanszéken az oktatói gárda mellett 25 meghívott előadó működik, akik ügyvédek, történészek, levéltárosok, bírák és más tudósok.

A témával kapcsolatos oldalak, anyagok:

• Pálvölgyi Balázs: A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék története (A tanszék története a kezdetektől Eckhart Ferencig)
• Irodalom a jogtörténetírás és a katedra történetéhez
• Jogtörténeti tankönyvek és szöveggyűjtemények a karon