Ünnepi konferenciát tartott a Kúria
A konferencia napja több szempontból szimbolikus. A régi magyar jog nevezetes ünnepe volt április 24., Szent György napja, városaink hosszú évszázadokon keresztül e napon választottak maguknak bírót, és ítélkező fórumaink tavaszi üléseiket is ezen a napon kezdték meg. Az 1869. április 24-re meghirdetett országgyűlésen Ferenc József trónbeszédében úgy fogalmazott, hogy "a jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatás a rendezett államélet első kellékei közé tartozik. Ennélfogva szükséges, hogy egyrészről az, akire a nagyhorderejű bírói hatalom gyakorlása bizva van, mind egyesek, mind a közhatalom irányában a függetlenség minden biztosítékaival elláttassék; másrészről viszont mindenki biztosítva legyen a birói hatalom túlterjeszkedése ellen." A tanácskozáson a magyar bírói kar tagjai, jogtudósok, egyetemi tanárok és a kormány képviselői vettek részt. A konferenciát Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. A szakmai tanácskozás három kerekasztal-beszélgetés keretében zajlott.
Az első panel az 1869. évi IV. törvény megalkotásáról és jelentőségéről értekezett. Máthé Gábor prof. emeritus bevezető szavait követően Béli Gábor tanszékvezető, egyetemi docens (PTE ÁJK) a királyi Kúria létrejöttéről, ennek kapcsán az uralkodó ítélkező hatalmáról, a királyi jelenléti bíróságokról, valamint az 1723. évi bírósági reform jelentőségéről beszélt. Bódiné Beliznai Kinga a neoabszolutizmust követő évek igazságszolgáltatási szervezeti változásait mutatta be, kiemelve az 1861. évi Országbírói Értekezlet érdemeit és az 1868. évi törvénykezési rendtartás bírósági szervezetet érintő változásait. Röviden szólt a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénytervezetet kidolgozó és előterjesztő Horváth Boldizsár igazságügy-miniszterről és Csemegi Károly miniszteri tanácsosról, akik kiemelkedő szerepet játszottak a hazai jog visszaállításáért vívott harcban. A Horváth Boldizsár által a bírói függetlenség Magna Chartájaként és a Csemegi Károly által a magyar igazságügy „legszebb alkotásaként” aposztrofált javaslat parlamenti vitájáról, a főrendiházi, illetve a képviselőházi véleményekről Barna Attila tanszékvezető, egyetemi docens (SZE ÁJK) beszélt.
Bóka János igazságügyi államtitkár vezette a közigazgatási bíráskodással foglalkozó szekciót, amelynek résztvevői Hajas Barnabás miniszteri biztos, Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró és Patyi András kúriai tanácselnök a Közigazgatási Bíróság XIX–XX. századi szervezetéről és működéséről, a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról, valamint a bíróságok közötti párbeszéd szükségességéről szóltak. Az igazságszolgáltatás jövőjéről, a jog, az ítélkezés és a digitális társadalom kapcsolatáról a harmadik kerekasztal értekezett. Koltay András rektor (NKE) beszélgetőtársai Ződi Zsolt egyetemi docens (Corvinus), Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese és Osztovits András, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója voltak.
A konferencia tanulságait Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke összegezte. Mint mondta, az ítélkezés nem a bírákról magukról szól, a bíróságok a társadalmi igazságosságot hivatottak helyreállítani. Darák Péter, a Kúria elnöke zárszavában kiemelte, hogy "az elmúlt időszakban a szervezeti, személyi és szemléleti megújulás a bírói testület filozófiájává vált. Mindez olyan társadalmi és politikai légkörben zajlott, amely a demokratikus átalakítást sokkal inkább a jogalkotástól, mint a bírói jogfejlesztéstől várta".