Illés József (Huszt, 1871. nov. 10. - Bp., 1944. jan. 19.): jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1915, r. 1936). Jogi tanulmányok és külföldi tanulmányút után 1896-ban az igazságügymin. szolgálatába lépett. 1902-ben a m. alkotmány- és jogtörténet egy.-i magántanára lett. 1913-ban bp.-i ítélőtáblai bíró, 1917-től bp.-i egy.-i tanár. 1913-tól 1918-ig nemzeti munkapárti, 1922-től 1939-ig egységes párti ngy.-i, ill. ogy.-i képviselő. Mint jogtörténész a Werbőczyt magasztaló konzervatív, erősen feudális szemléletű iskola egyik utolsó képviselője. Több tanulmányban foglalkozott az Árpád-házi királyok korának jogintézményeivel (adózás, szerződési, öröklési, házassági jog. stb). - M. Az újkori alkotmányfejlődés elemei (Bp., 1898); Az Anjou-kori társadalom és az adózás (Bp., 1900); Bevezetés a magyar jog történetébe (Bp., 1910); A magyar címer története (Bp., 1911); A Quadripartitum közjogi interpolációi (Bp., 1931). - Irod. Emlékkönyv I. J. tanári működésének 40. évfordulójára (Szerk. Eckhart Ferenc-Degré Alajos, bibliográfiával, Bp., 1942); Degré Alajos: I. J. (Századok, 1944. 1-3. sz.)

Forrás:
Életrajzi lexikon

Dr. ILLÉS JÓZSEF
egyetemi tanár, akadémikus

Dr. Illés József, a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének első elnöke, Huszton született 1871. november 10-én. Jogot végzett a budapesti egyetemen, majd külföldön folytatott jogi tanulmányokat. Hazaérkezése után, 1896-ban fogalmazó, majd titkár lett az Igazságügyi Minisztériumban.

Fiatalon bekapcsolódott a gör. kat. magyarság életébe. Tagja volt a budapesti gör. kat. egyháztanácsnak, valamint az Országos Bizottság választmányának. Részt vett a gör. kat. magyarok 1900. évi római zarándoklatán.

1902-ben a magyar alkotmány és jogtörténet magántanára a budapesti egyetemen. 1913-ban ítélőtáblai bíró, 1915-ben az MTA levelező tagja, 1917-ben a budapesti egyetem jogi karán nyilvános rendes tanár.

1913-1918 között a Nemzeti Munkáspárt országgyűlési képviselője volt.

Az első világháború után ismételten megfordult Rómában. Többször is fogadta őt XV. Benedek pápa, és a korabeli jelentések szerint ő volt a második világi ember, akit magánkihallgatáson fogadott XI. Pius pápa, aki előtt már mint a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének elnöke jelent meg. E tisztségre a MAGOSZ megalakulásakor, 1921. október 1-jén Máriapócson választották meg. Mindkét pápát részletesen tájékoztatta a gör. kat. magyarság helyzetéről.

1922-ben az Egységespárt képviselönek jelölte. A választókerületéhez tartozott Penészlek, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány és Nyírgelse is; a választók többsége görög katolikus volt.

Illés József jelöléséről egyetlen újságunk, a Görögkatholikus Tudósító így emlékezett meg: "Felléphetett volna bárhol is, szívesen fogadták volna az ország bármely kerületében. őt azonban oda vonzotta szíve Szatmár és Szabolcs görög katolikusaihoz, s mint hittestvér, hittestvéreinek bizalmát megnyerve óhajt a törvényhozás házába jutni ... nagy érdeke fűződik megválasztásához az összes magyar görögkatolikusságnak is. Mint a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetsége elnöke ... szívünk minden dobbanását ismeri ... Senki annyit nem tehet a magyar görögkatholikusság érdekében, mint Illés József dr. Képviselővé választása az egész magyar görögkatholikusság önmegbecsülése lesz." (1922. május 21.)

A képviselőválasztás 1922. május 28-án zajlott le és ezen Illés Józsefet egyhangúlag választották meg. A Tudósító az eseményhez hozzáfűzi: "E választás jelentősége túlnő a helyi érdekek keretein, nemcsak azért, mert egy kiváló jogtudós és európai tekintélyű ember jutott be a nemzetgyűlés házába Illés József dr. személyében, hanem azért is, mert egyik legtevékenyebb hittestvérünket üdvözölhetjük benne, ki a magyar államkormánynál éppen úgy, mint a római kúriánál is állandó szószólója volt eddig is a magyar görögkatholikus érdekeknek." (1922. június 4.)

Illés József egészen 1939-ig volt országgyűlési képviselő. 1928-ban a MAGOSZ elnöki tisztségét Gróh István vette át tőle, ő a szövetség díszelnöke lett.

1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választotta. Székfoglaló előadását 1937. február 8-án tartotta "A magyar rendiség társadalmi alapjai" címmel.

Főbb munkái:

• Az újkori alkotmányfejlődés elemei. Budapest, 1898.
• Bevezetés a magyar jog történetébe. Budapest, 1910.
• A magyar címer története. Budapest, 1911.
• Illés József tiszteletére Eckhart Ferenc és Degré Alajos "Emlékkönyv Illés József működésének 40. évfordulójára" címmel összefoglaló kiadványt jelentettek meg Budapesten, 1942-ben.
• Mélységesen hívő lélek volt. Hirdette, hogy az ember számára nincs más út, mint a szent kereszt királyi útja, hogy a kor emberének problémáit Krisztus tanainak megvalósításával kell megoldani. (Krisztus követése és a mai kor, Megjelent a Görögkatholikus Életben 1937. január; 1. szám)
• Élete végéig élénk figyelemmel kísérte a gör. kat. magyarok sorsának alakulását. Részt vett a MAGOSZ utolsó, országos jellegű megmozdulásán, az 1943. június 14-én, pünkösdhétfőn Nyíregyházán tartott nagygyűlésén, melynek tiszteletbeli elnökévé is választották.

Budapesten hunyt el 1944. január 19-én.

Forrás:
Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Évkönyve 1912-87

Publikációs lista

1. Az anjou-kori társadalom és adózás; Bp., 1900. Politzer, Pannonia ny. 90 p.
2. Bevezetés a magyar jog történetébe. A források története; Bp., 1910. Rényi K. 335 p.
3. Bevezetés a magyar jog történetébe. A források története
   2. bőv . és jav. kiad. Bp., 1930. Grill, Viktória ny. 440 p.
4. Bevezetés az európai jogtörténetbe – előadásainak jegyzete (szerk.: Ginyezszky József) Bp., 1933. Politzer 140 p.
5. A címeres levél kihirdetése; Bp., 1939. 8 p.
6. Hajnik Imre és a magyar jogtörténet; Bp., 1928. akadémia 20 p. (Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből III. 2.)
7. Az istenítéletek. Előadta Máramarossziget, 1899. Sickermann 53 p.
8. Az istenítéletek; Bp., 1905. Atheneum ny. 8 p.
9. Az istenítéletek; Bp., 1933. Pallas ny. 18 p. különlenyomat: Angyal Pál Emlékkönyv
10. Jogtörténet (előadásai nyomány összeállította Vargha); Bp., 1942. 156 p.
11. A jogtörténeti kutatás módszertani követelései és a vármegyék eredete in: Concha-emlékkönyv Bp., 1912. Franklin ny. 138-154. p.
12. Kolosváry Sándor levelező tag emlékezete
    Bp., 1929. Akadémia 15 p. (A Magyar Tudományos Akadéma elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 20. 11.)
13. A magyar címer és a királyi cím története 1804-től kezdve; Bp., 1917. Akadémia 100 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből XXIV. 6.)
14. A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában; Bp., 190. Grill 66 p.
15. Magyar jog a Balkánon; Bp., 1943. Magyar Külühyi társaság Balkán-Bizottsága 12 p. (Balkán füzetek 11.)
16. A Magyar Jogászegylet huszonötéves működése; Bp., 1904. Franklin ny. 54 p. (rendkívüli melléklet a Jogtudományi Közlöny 1904. 46. számához)
17. A Magyar Jogászegylet huszonötéves működése – a Magyar Jogászegylet kiadványainak jegyzéke, tárgy- és névmutatója (1879-1904)
    Bp., 1905. Magyar Jogászegylet 79 p.
18. A magyar szerződési jog az Árpádok korában; Bp., 1901. Magyar Jogászegylet 154 p.
19. A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglaláskor; Bp., 1908. Franklin 45 p. különlenyomat az Árpád és az Árpádok c. műből
20. A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglaláskor; Bp., 1916. Franklin 47 p.
21. Az új adomány (nova datio) jogi természete; Bp., 1941 Stephaneum különlenyomat a Notler Antal Emlékkönyvből
22. Öröklés a női vagyonban az Árpádok korában; Bp., 1906. Atheneum ny. 13 p. különlenyomat a Nagy Ferenc-Emlékkönyvből
23. Politikai jegyzetek – egyetemi előadásai nyomán összeállította Sch. L. A.
    Bp., 1932. 102 p.
24. A Quadripartitum közjogi interpolatiói; Bp., 1931. Akadémia 53 p. Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből IV. 2.)
25. A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában
    Bp., 1904. Magyar Tudományos Akadémia 110 p. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből XIII. 3.)
26. Az újkori alkotmányfejlődés elemei (XV. század második fele és XVI. század); Egyetemes európai jogtörténeti tanulmány
    Bp., 1898. Kilian, Országgyűlési értesítő ny. 240 p.
27. Ünnepi beszéd a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350 éves évfordulóján Bp., 1935. 20 p.