Hajnik Imre (Pest, 1840. ápr. 5. - Bp., 1902. aug. 3.): jogtörténész, az MTA tagja (l. 1871, r. 1880). ~ Pál ügyvéd, rendőrfőnök fia (1800-1864). Jogi tanulmányait a bécsi és pesti egy.-en végezte, 1864-ben jogi doktorátust szerzett. 1865-től Nagyváradon, majd Kassán, azután Győrött jogak. tanár, ill. ig. 1873-tól a bp.-i egy -en tanár. - F. m. Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt (Pest, 1872); Egyetemes európai jogtörténet (I. Bp., 1875); A királyi könyvek (Bp., 1879); A perdöntő eskü és az előzetes tanúbizonyítás a középkori magyar perjogban (Bp., 1881); A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt (Bp., 1899). - Irod. Kováts Gyula: H. I. r. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1916); Illés József: H. I. és a magyar jogtörténet (Bp., 1928); Sarlós Márton: Az organikus és szentkorona-államelmélet a magyar jogtörténetírásban (Magy. Tud. 1960).

Forrás:
Életrajzi lexikon

Publikációs lista

1. Beszéd, mellyel a budapesti királyi tudomány-egyetem rektori székét…
   elfoglalta Bp., 1889. Egyetemi ny. 22 p.

2. Egyetemes európai jogtörténet. A középkor kezdetétől a franczia forradalomig 
   1. kötet (Alkotmány- és jogfejlődés a középkorban) több kötet nem jelent meg Bp., 1875. Eggenberger, Atheneum ny. 354 p.

3. Egyetemes európai jogtörténet. A középkor kezdetétől a franczia forradalomig 
   1. kötet (Alkotmány- és jogfejlődés a középkorban) több kötet nem jelent meg 2. jav. kiad. Bp., 1880. Eggenberger, Atheneum ny. 348 p.

4. Egyetemes európai jogtörténet. A középkor kezdetétől a franczia forradalomig 
   1. kötet (Alkotmány- és jogfejlődés a középkorban) több kötet nem jelent meg 3. jav. kiad. Bp., 1891. Eggenberger, Hornyánszky ny. 383 p.

5. Egyetemes európai jogtörténet. A középkor kezdetétől a franczia forradalomig 
   1. kötet (Alkotmány- és jogfejlődés a középkorban) több kötet nem jelent meg 4. jav. kiad. Bp., 1896. Eggenberger, Atheneum ny. 390 p.

6. Egyetemes európai jogtörténet. A középkor kezdetétől a franczia forradalomig 
   1. kötet (Alkotmány- és jogfejlődés a középkorban) több kötet nem jelent meg 5. jav. kiad. Bp., 1899. Atheneum ny. 389 p.

7. Jog és alkotmánytörténet – előadásai után Bp., 1894. ny. n. 376 p.

8. A királyi bíróság személyes jelenléte és ennek helytartója a vegyesházbeli
   királyok korszakában Bp., 1892. Akadémia 25 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből XV. 4. )

9. A királyi könyvek a vegyesházbeli királyok korszakában
   Bp., 1879. Akadémia 21 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből VIII. 3.)

10. Magyar alkotmány- és jogtörténelem
    1. füzet: Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténelembe
    2. füzet: Az ősmagyar nemzeti művészet és ennek előzménye hazánkban
    Pest, 1869-1870. Hechenast 84 p.

11. Magyar alkotmány- és jogtörténelem
    1. kötet: Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt (több kötet nem jelent meg) Pest, 1872. Heckenast 377 p.

12. A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt
    Bp., 1899. Magyar Tudományos Akadémia 454 p.

13. Magyarország az Árpád- királyoktól az ősiségnek megállapításáig és a hűbéri
    Európa. Állam- és jogtörténeti kísérlet Pest, 1867. Heckenast 115 p.

14. A nemesség országgyűlési fejenként való megjelenésének megszűnése
    Bp., 1873. Magyar Tudományos Akadémia 18 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből II. 8.)

15. Okirati bizonyítás a középkori magyar perjogban
    Bp., 1886. Magyar Tudományos Akadémia 40 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből VIII. 5.)

16. Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben
    Bp., 1888. Magyar Tudományos Akadémia 95 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből XIII. 10.)

17. A perdöntő eskü és az előzetes tanubizonyítás a középkori magyar perjogban
    Bp., 1881. Akadémiai Kiadó, Atheneum ny. 62 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből VI. 12.)