MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET

(első szemeszter)

A magyar alkotmánytörténet a jelenlegi oktatási struktúrában sajátos bevezető és előkészítő funkciót lát el. A gimnázium után a felvett diákok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen stúdiumokat fog folytatni. A magyar alkotmánytörténet egyik feladata az első éves joghallgatók "átvezetése" a gimnáziumi történelmi tananyagtól a jog terrénumába. Feltételezve a diákok történelmi jártasságát a magyar alkotmánytörténet oktatásának célja tehát, hogy szisztematikus, áttekintő ismereteket szerezzenek hallgatóink az ezer esztendős magyar alkotmányról, hogy világos képet kapjanak a magyar alkotmánytörténet során kiépült vagy kiépíteni tervezett állammodellekről, továbbá, hogy a magyar alkotmány olyan alapintézményei, mint az országgyűlés, az államfő, a kormány, a törvénykezési szervek, a közigazgatás szervei és szervezetrendszere, a korábbi oktatási koncepcióknál mélyebben tárgyaltassanak. Célja továbbá a tárgy oktatásának, hogy kiemelje a sajátosan magyar fejlődési motívumokat az államélet történetéből, és ezzel egyidejűleg hangsúlyozza az európai hatások magyar államfejlődésre gyakorolt befolyását, rámutasson az európai történeti fejlődésben elfoglalt különleges helyzetünk (szélső-nemzet mivoltunk és a kelet-nyugati kapcsolatok csomópontjaként megfogalmazódott közvetítő létünk) következményeire. Feladata továbbá, hogy az alkotmánytörténet kérdéskörén belül jó néhány közjogi intézmény történeti megalapozását, definiálását végezze el, miként az önkormányzatiság, választójog, parlamentarizmus, parlamenti jogok.

Az előadások időpontja

• Nappali tagozat: kedd 10.00-12.00 (VI. tanterem)
• Levelező tagozat: PANOPTO

Az előadások tematikája

1. A magyar feudális állammodellek. Bevezetés
2. Államfő az 1848 előtti Magyar Királyságban
3. Rendi képviselet – rendi országgyűlés
4. Feudális-rendi önkormányzatok és helyi igazgatás
5. A bíráskodási szervezet alakulása 1848 előtt
6. Polgári állammodellek Magyarországon, polgári alkotmányosság
7. Az államfői intézmény a polgári korban
8. Parlament és választójog a polgári korban
9. A polgári kormányzat (kormány, állami közigazgatás)
10. Önkormányzatok a polgári korban
11. A polgári igazságszolgáltatási szervezet kialakulása
12. Alkotmánytörténeti változások a 20. század második felétől napjainkig

Tananyag és a vizsga 

A magyar alkotmánytörténet című kurzus tananyagát (és egyben a vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények).

Kötelező irodalom

• Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey B. – Gosztonyi G.), Budapest, 2020. Osiris Kiadó

Ajánlott irodalom

• A magyar jogtörténet forrásai (szerk.: Mezey Barna), 2. utánnyomott kiadás, Budapest, 2011. Osiris Kiadó
• Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) 4. kiadás, Budapest, 2007. Osiris Kiadó
• Béli Gábor: Magyar jogtörténet, Budapest-Pécs, 2009. Dialóg Campus Kiadó
• Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 2000. Osiris Kiadó
• Horváth Attila – Völgyesi Levente: Jogtörténeti atlasz, Budapest, 1999. Rejtjel Kiadó

A tárgyat oktató tanszék

• Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
  Tanszékvezető: Bódiné dr. Beliznai Kinga habil. egyetemi docens PhD

A számonkérés formája

• nappali tagozat: szóbeli kollokvium
• levelező tagozat: írásbeli kollokvium

Előadók

• Bódiné dr. Beliznai Kinga habil. egyetemi docens PhD
• Dr. Gosztonyi Gergely habil. egyetemi docens PhD
• Dr. Horváth Attila egyetemi magántanár PhD
• Dr. Képes György habil. egyetemi docens PhD
• Dr. Máthé Gábor professor emeritus CSc
• Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán egyetemi adjunktus PhD
• Dr. Mezey Barna egyetemi tanár DSc

MAGYAR JOGTÖRTÉNET

(második szemeszter)

A magyar jogtörténet oktatásának fő célja az alkotmánytörténet politikai ihletettségű kötöttségeitől megszabadított jogtörténetet a lehetséges kereteken belül a legfontosabb jogágak saját intézményfejlődésének tükrében tárgyalni és bemutatni. A tantárgy oktatásának rendszere az egyes jogágak belső történetére épül, s a jogágak sajátos törvényszerűségeit, terminológiai rendszerét, intézményeit kívánja napjainkig elvezetni. A jogtörténet a második szemeszterben már szakmai történet, építve bizonyos római jogi ismeretekre és a jogi alaptan első szemeszteres tananyagára, a magyar történeti-jogi szóhasználat megismertetésével vezeti be a hallgatókat a nemzeti jog ismereteibe. A tárgy előadásai során különösen fontosnak ítéli a tanszék a jogágak történetének ismertetése mellett a magyar jogrendszer és a jogágazatiság kialakulásának historikus korszakait, a jogforrások belső és külső történetét, a jogforrások egymáshoz való viszonyának és a jogalkotásnak históriáját. Feladatának tekinti a tanszék továbbá, hogy a tárgy tanításának keretében a magyar jogi kultúra alapvető dokumentumait megismertesse a hallgatókkal, a magyar jogi kultúra szellemiségét és evulóciós töréseit világossá tegye a hallgatók előtt. A tárgy előadása során külön foglalkozunk a magyar jog tanításának históriájával, a magyar jogtudomány fejlődésével, a természetjogtól a szovjet modell hatása alatt álló tudományos munkálkodásig. Feladata még a jogtörténet stúdiumának a magyar jogtörténetírás és a jogtörténet oktatásának előadása, a nemzeti jogtörténet tudományos gyarapodásának hiteles bemutatása.

Az előadások időpontja

• Nappali tagozat: kedd 10.00-12.00 (VI. tanterem)
• Levelező tagozat: PANOPTO

 Az előadások tematikája

1. A magyar feudális – rendi jogrendszer jellemzői. Jogalkotás és jogképződés
2. Magánjogi jellegű intézmények a hűbéri és a rendi korszak jogában
3. Házasság és család a magyar jogtörténetben
4. Bűnök és büntetések a feudális Magyarországon
5. Eljárásjogi intézmények a feudális Magyarországon
6. A polgári átalakulás hatása a jogrendszerre: a modern jog sajátosságai
7. Modern magánjogi intézmények kialakulása a magyar jogban
8. A kereskedelmi jog kialakulása és fejlődése 1945-ig
9. Egyházpolitikai törvényhozás Magyarországon – Polgári házasság és anyakönyvezés
10. A modern büntetőjog kialakulása; a Csemegi-kódex
11. A reformirányzatok a büntetőjogban – a századforduló kodifikációs újdonságai
12. Polgári eljárás a polgári Magyarországon
13. Büntetőperes eljárás a polgári Magyarországon
14. A szovjet típusú jog Magyarországon

Tananyag és a vizsga anyaga

A magyar jogtörténet című kurzus tananyagát (és egyben a vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények).

Kötelező irodalom

• Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna), 4. kiadás, Budapest, 2007. Osiris Kiadó

Ajánlott irodalom

• A magyar jogtörténet forrásai (szerk.: Mezey Barna), 2. utánnyomott kiadás, Budapest, 2011. Osiris Kiadó
• JogtörtéNet, 2003. Apertus Közalapítvány
• Béli Gábor: Magyar jogtörténet, Budapest-Pécs, 2009. Dialóg Campus Kiadó
• Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 2000. Osiris Kiadó
• Horváth Attila – Völgyesi Levente: Jogtörténeti atlasz, Budapest, 1999. Rejtjel Kiadó
• Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Budapest-Pécs, 2004. Dialog Campus

Számonkérés formája

• nappali tagozat: szóbeli kollokvium
• levelező tagozat: írásbeli kollokvium

A tárgyat oktató tanszék

• Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
  Tanszékvezető: Bódiné dr. Beliznai Kinga habil. egyetemi docens PhD

Előadók

• Bódiné dr. Beliznai Kinga habil. egyetemi docens PhD
• Dr. Gosztonyi Gergely habil. egyetemi docens PhD
• Dr. Horváth Attila egyetemi magántanár PhD
• Dr. Képes György habil. egyetemi docens PhD
• Dr. Máthé Gábor professor emeritus CSc
• Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán egyetemi adjunktus PhD
• Dr. Mezey Barna egyetemi tanár DSc