Kötelező előadások (jogász szak)

Kötelező előadások (jogász szak)

MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET

(első szemeszter)

A magyar alkotmánytörténet a jelenlegi oktatási struktúrában sajátos bevezető és előkészítő funkciót lát el. A gimnázium után a felvett diákok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen stúdiumokat fog folytatni. A magyar alkotmánytörténet egyik feladata az első éves joghallgatók "átvezetése" a gimnáziumi történelmi tananyagtól a jog terrénumába. Feltételezve a diákok történelmi jártasságát a magyar alkotmánytörténet oktatásának célja tehát, hogy szisztematikus, áttekintő ismereteket szerezzenek hallgatóink az ezer esztendős magyar alkotmányról, hogy világos képet kapjanak a magyar alkotmánytörténet során kiépült vagy kiépíteni tervezett állammodellekről, továbbá, hogy a magyar alkotmány olyan alapintézményei, mint az országgyűlés, az államfő, a kormány, a törvénykezési szervek, a közigazgatás szervei és szervezetrendszere, a korábbi oktatási koncepcióknál mélyebben tárgyaltassanak. Célja továbbá a tárgy oktatásának, hogy kiemelje a sajátosan magyar fejlődési motívumokat az államélet történetéből, és ezzel egyidejűleg hangsúlyozza az európai hatások magyar államfejlődésre gyakorolt befolyását, rámutasson az európai történeti fejlődésben elfoglalt különleges helyzetünk (szélső-nemzet mivoltunk és a kelet-nyugati kapcsolatok csomópontjaként megfogalmazódott közvetítő létünk) következményeire. Feladata továbbá, hogy az alkotmánytörténet kérdéskörén belül jó néhány közjogi intézmény történeti megalapozását, definiálását végezze el, miként az önkormányzatiság, választójog, parlamentarizmus, parlamenti jogok.

Az előadások időpontja

  • Nappali tagozat: kedd 10.00-12.00 Vécsey auditórium (VIII. tanterem)
  • Levelező tagozat: péntek 11.00-13.50 Fayer auditórium (VI. tanterem)

Az előadások tematikája

  1. A magyar feudális állammodellek. Bevezetés
  2. Rendi képviselet – rendi országgyűlés. 
  3. A szentkorona-eszme
  4. Az államfő a monarchiában; a királyi tanács és a rendi kormányzat
  5. Feudális önkormányzatok és helyi igazgatás
  6. A bíráskodási szervezet alakulása 1848 előtt
  7. Erdély és Horvátország a magyar történelemben. Nemzetek és nemzetiségek
  8. Polgári állammodellek Magyarországon, polgári alkotmányosság
  9. Parlament, választójog a polgári korban
  10. Az államfő: király és kormányzó; köztársasági elnök
  11. A polgári kormányzat (kormány, állami közigazgatás)
  12. Önkormányzatok a polgári korban
  13. A polgári igazságszolgáltatási szervezet kialakulása
  14. A 20. század második felének totalitárius tendenciái Magyarországon

Tananyag és a vizsga 

A magyar alkotmánytörténet című kurzus tananyagát (és egyben a vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények).

Kötelező irodalom

  • Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey B.), 5. átdolgozott kiadás, Bp., 2005. Osiris Kiadó
  • A magyar jogtörténet forrásai (szerk.: Mezey B.), 2. utánnyomott kiadás, Bp., 2011. Osiris Kiadó
  • Horváth A.-Völgyesi L.: Jogtörténeti atlasz, Bp., 1999. Rejtjel Kiadó

Ajánlott irodalom

  • Béli Gábor: Magyar jogtörténet, Bp.-Pécs, 1999. Dialog Campus
  • Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Bp., 2000. Osiris Kiadó
  • Stipta István: A magyar bírósági szervezet története, Debrecen, 1998. Multiplex Média
  • Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey B.) 4. kiadás, Bp., 2007. Osiris Kiadó

A tárgyat oktató tanszék

  • Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
    Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.

A számonkérés formája

Előadók

  • Bódiné dr. Beliznai Kinga egyetemi docens Ph.D.
  • Dr. Gosztonyi Gergely adjunktus Ph.D.
  • Dr. Horváth Attila egyetemi magántanár Ph.D.
  • Dr. Képes György habil. adjunktus Ph.D.
  • Dr. Máthé Gábor professor emeritus C.Sc.
  • Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.
  • Dr. Révész T. Mihály címzetes egyetemi tanár C.Sc.
  • Dr. Völgyesi Levente habil. egyetemi docens Ph.D.

MAGYAR JOGTÖRTÉNET

(második szemeszter)

A magyar jogtörténet oktatásának fő célja az alkotmánytörténet politikai ihletettségű kötöttségeitől megszabadított jogtörténetet a lehetséges kereteken belül a legfontosabb jogágak saját intézményfejlődésének tükrében tárgyalni és bemutatni. A tantárgy oktatásának rendszere az egyes jogágak belső történetére épül, s a jogágak sajátos törvényszerűségeit, terminológiai rendszerét, intézményeit kívánja napjainkig elvezetni. A jogtörténet a második szemeszterben már szakmai történet, építve bizonyos római jogi ismeretekre és a jogi alaptan első szemeszteres tananyagára, a magyar történeti-jogi szóhasználat megismertetésével vezeti be a hallgatókat a nemzeti jog ismereteibe. A tárgy előadásai során különösen fontosnak ítéli a tanszék a jogágak történetének ismertetése mellett a magyar jogrendszer és a jogágazatiság kialakulásának historikus korszakait, a jogforrások belső és külső történetét, a jogforrások egymáshoz való viszonyának és a jogalkotásnak históriáját. Feladatának tekinti a tanszék továbbá, hogy a tárgy tanításának keretében a magyar jogi kultúra alapvető dokumentumait megismertesse a hallgatókkal, a magyar jogi kultúra szellemiségét és evulóciós töréseit világossá tegye a hallgatók előtt. A tárgy előadása során külön foglalkozunk a magyar jog tanításának históriájával, a magyar jogtudomány fejlődésével, a természetjogtól a szovjet modell hatása alatt álló tudományos munkálkodásig. Feladata még a jogtörténet stúdiumának a magyar jogtörténetírás és a jogtörténet oktatásának előadása, a nemzeti jogtörténet tudományos gyarapodásának hiteles bemutatása.

Az előadások időpontja

  • Nappali tagozat: kedd 10.00-12.00 Vécsey auditórium (VIII. tanterem)
  • Levelező tagozat: szombat 08.00-10.50 Fayer auditórium (VI. tanterem)

 Az előadások tematikája

  1. A magyar feudális – rendi jogrendszer jellemzői. Jogalkotás és jogképződés
  2. Magánjogi jellegű intézmények a hűbéri és a rendi korszak jogában
  3. Házasság és család a magyar jogtörténetben
  4. Bűnök és büntetések a feudális Magyarországon
  5. Eljárásjogi intézmények a feudális Magyarországon
  6. A polgári átalakulás hatása a jogrendszerre: a modern jog sajátosságai
  7. Modern magánjogi intézmények kialakulása a magyar jogban
  8. A kereskedelmi jog kialakulása és fejlődése 1945-ig
  9. Egyházpolitikai törvényhozás Magyarországon – Polgári házasság és anyakönyvezés
  10. A modern büntetőjog kialakulása; a Csemegi-kódex
  11. A reformirányzatok a büntetőjogban – a századforduló kodifikációs újdonságai
  12. Polgári eljárás a polgári Magyarországon
  13. Büntetőperes eljárás a polgári Magyarországon
  14. A szovjet típusú jog Magyarországon

Tananyag és a vizsga anyaga

A magyar jogtörténet című kurzus tananyagát (és egyben a vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények).

Kötelező irodalom

  • Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey B.), 4. kiadás, Bp., 2007. Osiris Kiadó
  • A magyar jogtörténet forrásai (szerk.: Mezey B.), 2. utánnyomott kiadás, Bp., 2011. Osiris Kiadó
  • Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti atlasz, Bp., 1999. Rejtjel Kiadó

Ajánlott irodalom

  • Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog, Bp.-Pécs, 2002. Dialog-Campus
  • Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Bp., 2000. Osiris Kiadó
  • Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Bp.-Pécs, 2004. Dialog-Campus
  • JogtörtéNet, 2003. Apertus Közalapítvány

Számonkérés formája

A tárgyat oktató tanszék 

  • Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
    Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.

Előadók

  • Bódiné dr. Beliznai Kinga egyetemi docens Ph.D.
  • Dr. Horváth Attila egyetemi magántanár Ph.D.
  • Dr. Gosztonyi Gergely adjunktus Ph.D.
  • Dr. Képes György habil. adjunktus Ph.D.
  • Dr. Máthé Gábor professor emeritus C.Sc.
  • Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.
  • Dr. Révész T. Mihály címzetes egyetemi tanár C.Sc.
  • Dr. Völgyesi Levente habil. egyetemi docens Ph.D.