Életének 80. évében elhunyt B. Kállay István

B. Kállay István több, mint két évtizedes, sikeres, addigi egyetemi oktatói pályája 1997. február 1-jén Győrben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Széchenyi István Főiskola közös, az Universitas-Győr Alapítvány anyagi  támogatásával a győri jogászképzésre létrehozott Oktatási Intézetében folytatódott. B. Kállay István kiválóan ismerte, alkalmazta az ELTE jogászképzésének követelményeit, tanrendjét. A római jog tudós oktatójaként színesen, élménydúsan tartotta előadásait, szemináriumait. Több évet töltött vendégprofesszorként a Tokiói Egyetemen, s maradandó élményként az első éves joghallgatókat is kimonóban avatta be a jogtörténet alapjaiba, fejezeteibe. A római jog mellett japán nyelvet is tanított. Tanári irodája nyitott könyvtár és dokumentum tár, tanulószoba volt. Hallgatóival folyamatos tanulmányi kapcsolatot épített ki, napközben mindig kutató, olvasó, munkálkodó joghallgatókat fogadott a szoba.

Mindig büszkén mutatta dokumentumai között az egyik legjelesebbet, neves felmenője, Bocskai István Bécsben őrzött koronájáról készült fényképet. A Bocskai nevet, a kötödést a családi neve előtti "B" betű őrzi és jelzi. Szívesen és részletesen beszélt nagyapjáról, a Monarchia utolsó pénzügyminiszteréről, aki 1914-ben Ferenc Ferdinándot kormánybiztosként Szarajevóban fogadta. Több évtizedes kutatómunka során összegyűjtötte, rendszerezte, közkinccsé tette  családja, a Kállayak sok évszázados történetét, szerepüket a magyar évszázadokban.

Dr. B. Kállay István része lett a magyar felsőoktatás egykori, ma már az emlékekben tovább élő, a legendás, tekintélyes, kedvelt egykori oktatók égi karának. Kollégái, hallgatói, tisztelői szeretettel emlékeznek, gondolnak a mindig  szenvedélyesen vitatkozó, a meggyőzést észérvekkel elérő professzorra. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!