Meggyőződésem, hogy a mobilitási programban való részvétel és az annak során szerzett tapasztalatok fordulópontot jelentenek minden hallgató életében, szakmai és nyelvi ismereteik és tapasztalataik gyarapodásában, illetve személyiségük fejlődésében egyaránt. 6 hónapos tanulmányutam alatt olyan maradandó élményekben volt részem, és olyan hasznos ismereteket szereztem, melyek alapján visszagondolva fel sem merül bennem az a kérdés, hogy újra pályáznék.

Pályázás, kiutazás előtti teendők (Erasmus, Campus Mundi)

Másfél évvel ezelőtt, amikor kiírták az aktuális Erasmus+ pályázatot, sokat gondolkodtam azon, hogy vajon érdemes-e jelentkeznem. Mindig szerettem utazni, nyelvet tanulni, illetve új országokat, kultúrákat és embereket megismerni, azonban a mobilitási programmal járó olyan nehézségek, mint az alacsony pénzügyi támogatás, az itthoni és a külföldi tanulmányok összeegyeztetése, valamint az teljesen új környezettől való félelem korábban visszatartottak a pályázástól. A jelentkezés azonban egyértelművé vált számomra, amikor megtudtam, hogy a fogadó intézmények között van a Rotterdami Erasmus Egyetem is, valamint amikor Rotterdamban élő rokonaim szállást ajánlottak számomra kint tartózkodásom idejére. Korábban már jártam Hollandiában, ahol a kultúra és az életmód mély benyomást tett rám, így mindenképpen ebben az országban szerettem volna elvégezni a részképzést. A jelentkezésnél elsőként a világ egyetemeinek sanghaji listájában előkelő helyen (100-150) álló Rotterdami Erasmus Egyetemet (Erasmus Universiteit Rotterdam), másodikként pedig az Amszterdami Szabadegyetemet (Vrije Universiteit Amsterdam) jelöltem meg, végül előbbi pályázatom lett nyertes. A pályázás alatt értesültem róla, hogy Tempus Közalapítvány Campus Mundi néven új mobilitási ösztöndíjat hirdet, melyet ugyan jóval magasabb követelményeknek (magas tanulmányi átlag, egyetemi tudományos tevékenység stb.) való megfeleléssel lehet elnyerni, azonban a támogatás mértéke majdnem kétszer akkora, így jóval kevesebb kiegészítő forrás szükséges.

A kiutazás előtt fél évvel megkezdődött a mobilitás előkésztése, melynek során számtalan teendőm akadt. Elsőként az Erasmus-, illetve a Campus Mundi programhoz kapcsolódó dokumentumokat (Támogatási szerződés, Learning Agreement stb.) és nyilatkozatokat kellett elkészíteni, emellett felvettem a kapcsolatot a fogadó egyetemmel a regisztráció, valamint a külföldi tanrend összeállítása céljából. A kinti koordinátoromtól értesültem, hogy a hollandiai részképzés megkezdésének feltétele egy Cambridge, Oxford vagy IELTS típusú angol nyelvvizsga. Mivel én nem a fenti típusú dokumentummal rendelkeztem, rövid időn belül Cambridge nyelvvizsgát kellett szereznem. Tanácsolom, hogy a pályázás során mindenki előre ellenőrizze a fogadó egyetem nyelvi követelményeit, annak érdekében, hogy megelőzze az ilyen váratlan helyzeteket. Ezenkívül érdemes még itthon valamely banknál devizaszámlát (euró) nyitni és devizakártyát igényelni, hiszen Magyarországon ezt a legtöbb helyen díjmentesen megtehetjük, míg külföldön állampolgárság hiányában nem, vagy csak rendkívül magas számlavezetési díj mellett juthatunk a szolgáltatáshoz. Az eurókártyára mindenképpen szükségünk lesz, hiszen amellett, hogy a támogatási összeget Erasmus-program esetén devizában erre a kártyára utalják, a kártya segítségével külföldön bárhol tranzakciós költség nélkül, díjmentesen fizethetünk, s nem kell magas átváltási díj ellenében forintot váltanunk. A kártya igénylésénél Hollandiába utazás esetén arra is külön figyelnünk kell, hogy annak típusa Maestro legyen, hiszen Mastercard típusú kártyával az országban sem fizetni, sem pénzt felvenni nem tudunk (ezt érdemes minden célország esetében leellenőrizni). Mivel Rotterdamban a tavaszi félév már január 2-án megkezdődött, így az őszi félévben egyéni tanulmányi rendet és vizsgarendet kértem, hogy karácsonyig rendben befejezhessem az itthoni őszi szemesztert.

Kiérkezés után

Kiérkezés után az első utam a fogadó egyetem nemzetközi irodájába vezetett, ahol aláírattam a megérkezésemet igazoló dokumentumokat (Certificate of Registration, Confirmation of Arrival), hiszen ezeket határidőig e-mailben haza kellett küldeni. Az egyetemről az első benyomásom rendkívül pozitív volt, hiszen az irodában nagyon kedvesen és segítőkészen fogadtak, a beiratkozás és a holland diákigazolvány átvétele után pedig még köszöntő ajándékcsomagot is kaptam.

Az egyetem az első napon orientációs délutánt szervezett a mobilitási programban keretében újonnan Rotterdamba érkezett hallgatók számára, annak érdekében, hogy jobban megismerhessék egymást, s segítsék az új környezetbe való beilleszkedésüket. A program a dékán, valamint nemzetközi iroda munkatársainak köszöntő szavaival kezdődött, melynek során megismerhettük kinti koordinátorunkat, valamint fontos információkat kaptunk a félévet érintő tanulmányi és adminisztrációs ügyekről, feladatokról. Ezután az egyetem néhány hallgatói szervezete tartott rövid előadást Hollandiáról, a holland szokásokról, kultúráról, illetve Rotterdamról, emellett pedig például olyan hasznos tippeket kaptunk, hogy hogyan célszerű utazni az országon belül, milyen helyeket és nevezetességeket érdemes felkeresni stb. Az előadás végén egy Hollandiával és az Európai Unióval kapcsolatos kvízt játszottunk, melynek során a 3 fős csapatok tagjainak már lehetősége nyílt, hogy jobban megismerhették egymást. A program az egyetem kávézójában, illetve bárjában folytatódott, ahol kávé, illetve néhány ital mellett, kevésbé kötött módon folytattuk a beszélgetést. A délután ezen része rendkívül meghatározó volt számomra, hiszen itt ismertem meg azokat az embereket, akik később Rotterdamban a legjobb barátaim lettek. Egy új környezetbe való megérkezés, új követelményekkel való találkozás mindig feszültséggel és stresszel jár, így megnyugtató érzés volt, hogy nem voltam teljesen egyedül ezen a hatalmas egyetemen és ebben az óriási városban. Olasz, svéd, brazil, illetve portugál csoporttársaimmal sok közös programot csináltunk, együtt vettük fel a kurzusokat, együtt teljesítettük a különböző tantárgyi feladatokat (előadások, moot court simulation stb.), valamint a vizsgára való felkészülés során is támogattuk egymást.

A Rotterdami Erasmus Egyetem

Az első napon az orientációs program után bejártam a hatalmas és modern kampuszt, s csodálkozva szembesültem az itthoni és a hollandiai egyetemek fejlettségi szintjének és felszereltségének különbségeivel. A Rotterdami Erasmus Egyetem a városban két óriási kampusszal rendelkezik, az egyik az orvosi (Erasmus MC), míg a másik (Campus Woudestein) a többi karnak együttesen ad helyet. A Woudestein-kampuszon leginkább a jogi kar (Erasmus School of Law) tavaly átadott épületét, a Polak Buildinget kedveltem. Amellett, hogy a Rotterdami Egyetem többi épületéhez hasonlóan látványban a megszokott egyetemi épületektől eltérő módon, egészen újszerű és futurisztikus elemeket mutat, funkciójában is rendkívül gazdag. A kisebb felhőkarcolónak számító épület üvegfalú tantermeiből elképesztő látvány tárul Rotterdam néhány fő nevezetességére - az Erasmus-hídra, a World Trade Centerre (Beurs) és a felhőkarcolónegyedre -, az órákon ülve így teljesen más világban éreztem magam az otthoni belvárosi, szűk és zajos előadótermekhez képest. A Polak Building tökéletes hely a tanulásra és az órák közötti pihenésre és kapcsolatépítésre, nagyon előnyösnek tartom, hogy szinte minden olyan dolog egy épületben elérhető, amire egy hallgatónak szüksége lehet. Az épületben a tantermeken kívül megtalálható a kari könyvtár, rengeteg tanulásra és kutatásra szolgáló, illetve közösségi tér, írószer- és tankönyvbolt, nyomda, szupermarket, fodrász és természetesen a Hollandiában elmaradhatatlan biciklibolt. Az épület mögött egy gyönyörű tó kapott helyt szökőkutattakal és hattyúkkal, körülötte éttermek és kávézók, melyek teraszai jó időben mindig tele vannak hallgatókkal, így a rotterdami campus igazán élettel teli és mozgalmas.

A holland oktatási rendszer

Hollandiában az egyetemi félév felépítése és szerkezete jelentősen eltér a magyarországitól. Egy tanév hasonló módon két szemeszterre bomlik, azonban az egyes félévek ún. blokkokra oszlanak tovább. Egy félév három blokkból áll, ezek hossza kb. másfél-két hónap, melyeket minden blokk végén egyhetes vizsgaidőszak követ. Blokkonként maximum két tárgy vehető föl, azonban a kurzusok az itthoninál jóval intenzívebbek, általában heti három nap, napi kettő-három órában kerülnek oktatásra. Egy tanóra típusa lehet előadás, szeminárium, illetve workshop. Utóbbi a hazai felsőoktatási rendszerben szinte ismeretlen, a szeminárium vagy gyakorlat azon interaktív fajtáját jelenti, amikor a hallgatók készülnek fel és tartanak előadásokat, bírósági szimulációkát (moot court), vitákat stb. A szorgalmi időszakban a hallgatóknak minden órára alaposan készülni kell, a kötelező irodalom (tankönyv) mellett számos cikket, tanulmányt kell elolvasni, emellett hétről-hétre beadandó feladatokat készítenek. A magyarországi rendszertől eltérően ugyanazon tárgyból nincs külön előadás-, illetve szemináriumi vagy gyakorlati jegy, hanem minden komponenst figyelembe véve születik meg a végső érdemjegy. Ez az osztályzat nemcsak a vizsgán elért pontszámokat tükrözi, hanem előre meghatározott arányban magában foglalja a beadandó dolgozatok, egyéni vagy csoportos előadások stb. eredményeit is (pl. vizsga 50%, beadandó dolgozat 25%, előadás meghatározott témából vagy moot court 25%). Meglátásom szerint Hollandiában az egyetemi tanév beosztása jóval előnyösebb az itthoninál. A kurzusfelvételi maximummal elkerült túlterheltség lehetővé teszi, hogy a hallgatók egy-egy tárggyal mélyebben megismerkedjenek, az alaposabb ismeretek pedig megkönnyítik az egy-egy területre történő összpontosítást és specializációt. A tanév közben teljesítendő egyéni feladatok nagyban növelik az önállóságot, ezzel egyidejűleg a csoportfeladatok fejlesztik a csapatban való munka készségét. Ezenkívül a holland rendszer kerüli a fölösleges, használhatatlan ismeretek számonkérését, és sokkal inkább a megszerzett tudás gyakorlati használatára épül. További előny, hogy az egyhetes vizsgaidőszakban nem jelentkezik annyi stressz, idegesség és kimerültség, ezáltal a hallgatók könnyebben megőrizhetik a tanulmányaik és magánéletük közötti kiegyensúlyozottságot.

Tanácsolom, hogy a leendő rotterdami hallgatók a tárgyfelvétel előtt figyelmesen tájékozódjanak az adott kurzus tematikájával és követelményeivel kapcsolatban, hiszen így elkerülhető az a helyzet, hogy valakinek számára nem tetsző tárgyat kelljen teljesítenie. A részképzés keretében négy kurzust végeztem el: International Law and Global Governance, Philosophy of Human Rights, Alternative Dispute Resolution és International Health Law. A külföldi részképzések egyik nagy előnye, hogy olyan területeket ismerhetünk meg, amelyre Magyarországon nincs lehetőség, illetve a saját egyetemünkön oktatott tárgyak nemzetközi vonatkozásait is tanulmányozhatjuk. Ezáltal tudásunk sokkal többrétűvé és értékesebbé válik, emellett elképzelhető, hogy pont külföldön találjuk meg azt a tudományterületet, amellyel a későbbiekben foglalkozni szeretnénk. Saját példám is alátámasztja ezt, hiszen a nemzetközi egészségügyi joggal itthon nem volt lehetőségem megismerkedni, azonban úgy érzem, hogy ezzel a tantárggyal Rotterdamban megtaláltam azt a jogterületet, amivel a későbbiekben hivatásomként szeretnék foglalkozni.

Nyelvtudás és nyelvhasználat

Az első néhány angol nyelvű óra rendkívül szokatlan volt számomra, hiszen előtte még soha nem hallgattam idegen nyelven előadásokat, és tudományos közegben sem kellett megszólalnom angolul. A hollandok rendkívül magas szinten beszélik az angol nyelvet, a Rotterdami Erasmus Egyetemen a mesterképzések jó része is csak angol nyelven érhetőek el, így a kiutazó hallgatóknak a mobilitási programban való sikeres részvételhez minimum erős középfokú nyelvtudás szükséges. A középfokú nyelvvizsga megszerzése vagy a nyelvismeret felfrissítése mellett lehetőség szerint a kiutazóknak javaslok elvégezni a program megkezdése előtt valamilyen jogi szaknyelvi kurzust is, hiszen még az általános felsőfokú nyelvtudás sem garantálja a jogi szakszavak és kifejezések megértését. Nekem idő hiányában nem volt lehetőségem szaknyelvi kurzusra járni, de meglátásom szerint megfelelő idő ráfordításával az első néhány hónapban elsajátítható az angol jogi szaknyelvi alapszókincs, az idő haladtával pedig szépen megtanulható az egyes tanulmányozott jogterületek szókészlete is. Az angol nyelvű oktatáshoz a kezdeti nehézségek ellenére hamar hozzá lehet szokni, s úgy gondolom, a nyelvi megértés mint sikerélmény nagy önbizalmat tud adni a hallgatóknak. A félév kezdetén kisebb beadandó feladatok elkészítésén, illetve előadások megtartásán, valamint a kiadott kötelező és ajánlott irodalmak olvasásán keresztül el lehet jutni arra a szintre, hogy már az írásbeli vizsgákon sem jelent gondot a folyékony, gördülékeny és helyes nyelvi megfogalmazás.

Az Erasmus-, illetve a Campus Mundi programok egyik legnagyobb előnyét a hallgatók nyelvi fejlődésében látom. Itthon a nyelvórákon kívül, a mindennapi életben nem használjuk az idegen nyelvet, s arra sem vagyunk rászorítva, hogy angolul olvassunk, tanuljunk vagy vizsgázzunk. Éppen ezért a fejlődés mértéke behatárolt, szembeállítva egy féléves vagy egyéves életvitelszerű külföldi tartózkodással, illetve egyetemi részképzéssel, ahol a hallgató a mindennapi életben és az egyetemen is kénytelen idegen nyelven megnyilatkozni. Az egyetemi oktatás keretében Rotterdamban természetesen az angol nyelvet használtam, a mindennapi életben azonban a hollanddal próbáltam boldogulni, hiszen ezáltal meglévő nyelvtudásomat anyanyelvi környezetben tesztelhettem és fejleszthettem. Meggyőződésem, hogy egy mobilitási programban való részvétel minden hallgató esetében intenzív nyelvtanulást jelent és végül nagyofokú idegen nyelvi előrelépést eredményez. Egy általános középfokú nyelvtudással kiutazó hallgató hazaérkezés után jó eséllyel szerezhet felsőfokú, illetve szaknyelvi nyelvvizsgát, a fogadó ország anyanyelvének megismerése pedig jó alapot teremthet arra, hogy a hallgató e nyelv tanulását folytatva a későbbiekben még egy idegen nyelvből szerezzen biztos tudást és képesítést. A Rotterdami Egyetem által különböző szinteken kínált holland kurzusra magam is jelentkeztem, így felfrissítettem korábbi nyelvtudásomat, illetve természetesen új nyelvi ismereteket is szerezhettem. Az Erasmus-vizsgaidőszak befejezése után a terveim között szerepel a holland nyelv tanulásának folytatása és egy középfokú holland nyelvvizsga megszerzése, emellett a kint tartózkodás alatt annyira megszerettem az országot, valamint a holland nyelvet és kultúrát, hogy fontolóra vettem a holland szakra való jelentkezést is.

Utazás Hollandiában

Hollandia területe viszonylag kicsi, azonban ez korántsem jelenti, hogy az utazást olcsón megúszhatjuk. A városi és a távolsági közlekedés meglehetősen drága, azonban ezek minősége és infrastrukturális ellátottsága rendkívül magas szintű. Az ország egész területén nagy sebességű, emeletes motorvonatok közlekednek, melyekkel az ország legdélibb és legészakibb pontja közötti utazás időtartama is maximum 4 óra. A nagyvárosok között a vonatok elképesztően sűrűn járnak, hiszen az ország 17 milliós lakossága a vonalakat nagyban leterheli. A modern közlekedési infrastruktúrának, a logikusan és praktikusan megtervezett átszállási lehetőségeknek, a jól kialakított pályaudvaroknak és megállóknak és a holland-angol kétnyelvű utastájékoztatási rendszernek köszönhetően az országban nagyon könnyű utazni, szinte sehol sem lehet eltévedni. A hollandok külföldiek irányába tanúsított kedvessége, segítőkészsége, valamint a magas fokú közbiztonság szintén jelentősen megkönnyíti az utazást. Rotterdamból vonattal Amszterdam és Utrecht kevesebb mint 1 óra alatt elérhető, Rotterdamból Hágába pedig már metróval is eljuthatunk.

Szintén nagyban megkönnyíti az utazást az is, hogy soha és sehol nem kell jegyet vásárolnunk egyetlen tömegközlekedési eszközre (vonat, metró, villamos, busz, hajó, vízibusz) sem, ugyanis az ország egész területén egyetlen mágneses chipkártya (OV chipkaart) segítségével utazhatunk. A kártyánkat a használathoz az erre szolgáló automatánál egy meghatározott minimum összeggel (városi közlekedés esetén 4, távolsági közlekedés esetén 20 EUR) fel kell tölteni, a beléptető kapuknál bejelentkezni, majd a rendszer kilométerenként bizonyos összeget levon az egyenlegünkből. Az utazás végén kijelentkezéskor a kapu tájékoztat, hogy mennyi volt az aktuális utazás költsége, és mennyi pénz maradt az egyenlegünkön. A rendszer másik előnye, hogy könnyen kiszámítható, hiszen az egész országban egységes díjszabás érvényes. A chipkártya-rendszer egyetlen hátránya, hogy az utazási mechanizmusból adódóan nem létezik bérlet, ami költséghatékonyság szempontjából elég kedvezőtlen. Emellett csalódással tapasztaltam, hogy Hollandiában csak a holland diákok kapnak utazási kedvezményt, az európai uniós állampolgárok annak ellenére sem, hogy azok valamely holland egyetem beiratkozott, holland diákigazolvánnyal rendelkezdő hallgatói.

Hollandiában a közösségi közlekedés árát a városok és a közlekedési társaságok szándékosan magasan tartják annak érdekében, hogy a lakosságot arra ösztönözzék, hogy a tömegközlekedési eszközök használata helyett a környezet megóvása, valamint egészségük megőrzése céljából válasszák a biciklit, illetve kisebb távokon gyalogoljanak. A holland alapvetően is nagyon egészség- és környezettudatos nép, így a biciklizés évszázadok óta életmódjuk része, azonban a közlekedéspolitika is egyértelműen szerepet játszik abban, hogy a hollandok több mint fele a tömegközlekedés helyett a kerékpárt választja a mindennapi közlekedés eszközéül. Ezt lehetővé téve az ország minden szegletében, a városokon belül és a városok között is többsávos, kerékpározókkal teli bicikliutakat találunk, s az sem véletlen, hogy a tulipánon, a sajton, a szélmalmokon és a fapapucson kívül a bicikli is Hollandia elsőszámú jelképei közé tartozik.

Árak, költségek, megélhetés

Hollandia a nyugati államok közötti is viszonylag magas általános árszínvonalat képvisel. Egy Hollandiában tanuló leendő hallgatónak mindenképpen számítania kell arra, hogy a mindennapi megélhetés (különösen az olyan nagyvárosokban, mint Rotterdam, Amszterdam, Hága és Utrecht) rendkívül drága, és az Erasmus és a Campus Mundi ösztöndíj nem feltétlen fedez minden költséget. Valamilyen kiegészítő pénzügyi forrás (itthoni ösztöndíj, családi támogatás stb.) mindenképpen szükséges, persze ez nagyban függ attól, hogy milyen áron találunk lakhatási lehetőséget. Általánosan elmondható, hogy a holland árszínvonal alacsonyabb a skandináv országokénál, a svájcinál és a luxemburginál, azonban jóval magasabb az angolnál, a franciánál és a németnél. Nagy odafigyeléssel az élelmiszereket viszonylag megfizethető áron vásárolhatjuk meg, de az egyéb olyan kiadások, mint az utazás és az egészségügyi ellátás költségei, rendkívül magasak. Nagy valószínűséggel számítanunk kell olyan váratlan kiadásokra is, mint egy felmerülő orvosi kezelés költsége, amely Hollandiában igencsak magasra rúghat. Fontos megjegyezni, hogy az európai egészségbiztosítási kártya kizárólag sürgősségi esetben jogosít ingyenes ellátásra, minden más egészségügyi költség a hallgatókat terheli. Ha a hallgató az egyetem által biztosított, a piacinál valamivel kedvezőbb áron biztosított szálláshelyek valamelyikét választja, akkor minden általános költséget figyelembe véve havonta körülbelül 800-1000 eurónak kell rendelkezésére állnia, azonban, ha magánszolgáltatótól egyénileg bérel egy diákok részére fenntartott önálló apartmant, akár 1300-1600 euróra is szüksége lehet.

Az alábbi táblázatban összeszedtem a legfontosabb mindennapi kiadásokat, ez hasznos lehet a jövőben Hollandiában tanuló hallgatók számára:

„Turistaként” Hollandiában

Gazdag természeti és kulturális örökségére tekintettel kétségkívül megéri a Holland Királyságot a mobilitási program célországaként választani. Ugyan az egyetemi órákra folyamatosan készülni kell, egy jó időbeosztással megteremthető a megfelelő egyensúly a tanulás és a szabadidő között. Az ország látnivalóinak sora kimeríthetetlen: a végtelen, homokos tengerpartok, a hangulatos középkori városok és autentikus holland falvak, a lélegzetelállító tulipánföldek, a szélmalmok és csatornák, a sajtpiacok, illetve a híres németalföldi festők (Vincent van Gogh, Rembrandt, Vermeer, Rubens, Bosch stb.) munkáit őrző múzeumok látványa mind-mind maradandó élményt nyújt. A múzeumokba való belépéshez érdemes egy teljes évre érvényes múzeumkártyát (museumkaart) váltani, hiszen így 60 euróból, vagyis kb. 3-4 múzeumi belépő árából Hollandia egész területén korlátlanul léphetünk be a legtöbb múzeumba. Ahhoz, hogy igazán Hollandiában érezhessük magunkat, a városnézésen és a múzeumokon kívül tavasszal kötelező program ellátogatni Keukenhofba, a világ legnagyobb virágoskertjébe, ahol évente több tízmillió tulipán, nárcisz és egyéb hagymás növény virágzását csodálhatjuk meg. Az olyan nagy és széles körben ismert városok mellett, mint Amszterdam, Hága, Rotterdam, Utrecht, Maastricht, Eindhoven, Groningen, Tilburg és Leiden, érdemes felkeresni néhány kisebb különleges, autentikus helyet is. Utóbbiak közül nekem különösen tetszett Zaandam, Zaanse Schans, Kinderdijk, Hoorn, Alkmaar, Vlissingen, Volendam, Marken és Nigmegen. Hollandiai utazásaink során mindenképp érdemes kipróbálni a holland konyha klasszikus ételeit (frites, haring, kibbeling, erwtensoep, stamppot stb.) és édességeit (stroopwafel, poffertjes, tompouce, oliebollen stb.), valamint a finomabbnál finomabb holland sajtokat (goudai, edami, maasdamer, leerdamer, Old Amsterdam, boerenkaas stb.)