Jogtörténeti Értekezések 54.
Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport kiemelt feladatának tekinti, hogy teret nyisson azon kutatási eredmények bemutatásának, amelyeket saját kutatói mellett a szélesebb szakmai körbe tartozó kollégák érnek el. Jelen kötet szerzői így arra tesznek kísérletet, hogy írásaikkal –, amelyek mind jogtörténeti, mind hatályos jogi jellegűek – hozzájáruljanak egy egyszerűnek tűnő, ám mégis szinte megfoghatatlan fogalom, a cenzúra kérdéskörének pontosításához. A történelmi tapasztalatok vizsgálata talán segíthet abban, hogy megértsük, a 17–18. század erőteljes cenzúrájától miként jutottunk el a 21. századig, amikor is a politikai cenzúra mint fogalom már szinte értelmezhetetlenné válik, és helyette új típusú (magán)ellenőrzési mechanizmusok vannak kiépülőben. A cenzúra, vagy ahogy ma sokan szívesebben nevezik, a tartalomszabályozás – így vagy úgy – a mindennapjaink része. A cenzúra a velünk élő történelmi jelenidő.
A kötetben megtalálható tanulmányok:
- Szerkesztői előszó
- Koltay András: Előszó helyett – néhány gondolat a cenzúrafogalom használhatatlanságáról a jogban
- Heka László: Cenzúra a délszláv államban 1918–1990 között, különös tekintettel a magyarok helyzetére
- Kelemen Roland: Az első világháborús sajtórendészet szervezete
- Horváth Attila: Könyvek cenzúrája Magyarországon a szovjet típusú diktatúra időszakában
- Gyetván Dorina: A cenzúra privatizációja avagy a cenzúra új virágkora?
- Sorbán Kinga: A mesterséges intelligencia alkalmazása a tartalommoderálásban – segítség a káros tartalmak kiszűrésében vagy új típusú cenzúra?
- Kovács Andrea: A közvetítő szolgáltatások meghatározásának egyes problémáiról
- Tatár Attila: A tárhelyszolgáltatói felelősség néhány aspektusa
- Pap András László: Cenzúra, öncenzúra, akadémiai szabadság: fogalmi keretek