Jogtörténeti Értekezések 54.

2022.10.05.
Jogtörténeti Értekezések 54.
Gosztonyi Gergely szerkesztésében jelent meg a Jogtörténeti Értekezések sorozat 54. kötete 'A velünk élő történelmi cenzúra' címmel.

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport kiemelt feladatának tekinti, hogy teret nyisson azon kutatási eredmények bemutatásának, amelyeket saját kutatói mellett a szélesebb szakmai körbe tartozó kollégák érnek el. Jelen kötet szerzői így arra tesznek kísérletet, hogy írásaikkal –, amelyek mind jogtörténeti, mind hatályos jogi jellegűek – hozzájáruljanak egy egyszerűnek tűnő, ám mégis szinte megfoghatatlan fogalom, a cenzúra kérdéskörének pontosításához. A történelmi tapasztalatok vizsgálata talán segíthet abban, hogy megértsük, a 17–18. század erőteljes cenzúrájától miként jutottunk el a 21. századig, amikor is a politikai cenzúra mint fogalom már szinte értelmezhetetlenné válik, és helyette új típusú (magán)ellenőrzési mechanizmusok vannak kiépülőben. A cenzúra, vagy ahogy ma sokan szívesebben nevezik, a tartalomszabályozás – így vagy úgy – a mindennapjaink része. A cenzúra a velünk élő történelmi jelenidő.

A kötetben megtalálható tanulmányok:

  • Szerkesztői előszó
  • Koltay András: Előszó helyett – néhány gondolat a cenzúrafogalom használhatatlanságáról a jogban
  • Heka László: Cenzúra a délszláv államban 1918–1990 között, különös tekintettel a magyarok helyzetére
  • Kelemen Roland: Az első világháborús sajtórendészet szervezete
  • Horváth Attila: Könyvek cenzúrája Magyarországon a szovjet típusú diktatúra időszakában
  • Gyetván Dorina: A cenzúra privatizációja avagy a cenzúra új virágkora?
  • Sorbán Kinga: A mesterséges intelligencia alkalmazása a tartalommoderálásban – segítség a káros tartalmak kiszűrésében vagy új típusú cenzúra?
  • Kovács Andrea: A közvetítő szolgáltatások meghatározásának egyes problémáiról
  • Tatár Attila: A tárhelyszolgáltatói felelősség néhány aspektusa
  • Pap András László: Cenzúra, öncenzúra, akadémiai szabadság: fogalmi keretek