2017. évi Zala Megyei Deák Ferenc Jogásznap

A Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezetének gondozásában előadások hangzottak el múltról, jelenről, jövőről a megyei jogásznapon, Baranya, Somogy, Veszprém, Vas és Zala megyei jogászok részvételével.

A jogásznap nyitó előadásában Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, tanszékvezető tanár két példával illusztrálta a protestantizmus hatását a jogfejlődésre: a protestáns egyetemjárással és a szegénységkép változásával kialakult fenyítőházi gyakorlattal. Felidézte, hogy Magyarországon egyetemi szintű folyamatos jogászképzés a 17. századig nem volt. A hétköznapokhoz szükséges jogi ismeretekhez a munkához kapcsolódóan lehet hozzájutni, a praxisban. Ez a tudás azonban nem a nyugati fejlődés irányait követték, hanem a hétköznapi problémákra adtak, többnyire a régi jó jogon nyugvó választ.  Az első egyetem tartósan működő egyetemet a jezsuita rend keretin belül alapításúak és oda sokáig protestáns hallgató nem kerülhetett be. Ezért a lutheránus és kálvinista városok, az erdélyi fejedelemség fiataljai  Nyugat-Európa protestáns egyetemien tanultak. S mivel az ottani egyetemeken jelent meg az új gondolkodás a jogról, az államról, ők az egyetemjárók hozták el Magyarországra a korszerű gondolatokat.  A szegénységgel kapcsolatos felfogást is a protestantizmus változtatta meg alapvetően. A középkorban általánosan elfogadott szegénységeszme az egyház karitatív segélyező rendszerén nyugodott. Az alamizsna a szegények, egyes századokban a társadalom 50-60 százalékának megélhetési forrása. Ezzel szemben a protestantizmus a tisztes szorgalom és aktív munka pártján állva elvárta: aki képes, dolgozzon. A protestáns munkaétosz általános intézményesülése kriminalizálta a munkaképes szegénység egy részét, mely ehhez új rendészeti és büntető intézményeket létesített.