RÉVÉSZ T. Mihály

 

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

RÉVÉSZ T. Mihály

Telefon: 411-6518
E-mail: revesztm@gmail.com

Budapesten, 1945-ben született, egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, s fejezte be 1970-ben.

A felsőfokú képzésben való részvétele befejeztével egyetemi státuszban tudományos ösztöndíjas gyakornokként 1972 tavaszáig az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén működött, majd a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Főosztálya által létesített tudományos munkatársi álláshelyen tevékenykedett, ám változatlanul a fenti oktatási egységnél. 1980-ban nyerte el egyetemi docensi kinevezést, s azóta e minőségben fejtette ki oktató-kutató munkásságát. A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék vezetésére 1983-ban kapott megbízást, amelyet még további két ciklusban is ellátott. 1992-ben megpályázta az Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszék vezetésére kiírt felhívást, s a pályázat sikerének köszönhetően 1996-ig eleget is tett a tanszékvezetői feladatokból fakadó tennivalóknak.

Ezt követően a Magyar Köztársaság Országgyűlése az Országos Rádió és Televízió Testület elnökévé választották, mely tényből következően az egyetemen csupán részfoglalkozású munkaviszonyban maradhatott. A médiahatóságnál betöltött megbízatása lejártát követően a győri Széchenyi István Főiskola és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara közös oktatási Intézetében nyert alkalmazást, ahol 2001 július 1-óta a Jogtörténeti Tanszék vezetőjeként, illetve az azóta egyetemi rangra emelkedett intézmény Állam- és Jogtudományi Intézete általános és tudományos igazgató-helyetteseként tevékenykedett. 2003. február 1-i hatállyal az igazgatói teendők ellátására kapott megbízást. 2010-től címzetes egyetemi tanár.

Révész T. Mihály

Szakmai működése egyik fő területét, az oktatói tevékenységet, munkahelye funkciójából következő feladatok teljesítése határozta és határozza meg. Egyetemi alkalmazása első esztendeitől rendszeresen tartott nappali, esti és levelező tagozatos előadásokat, továbbá szemináriumokat, fakultatív és speciális kollégiumokat. Tanári működése színterei, az Állam- és Jogtudományi Kar két jogtörténeti tanszéke, az e tekintetben hosszú ideje változatlan tanterv értelmében, az első évfolyamra meghatározott kötelező főkollégiumokat gondozta, ebből fakadóan oktatási tevékenysége hangsúlyosan az alapképzésben szerepeltetett tantárgyak előadásainak teljesítését jelentette. Immáron jó három évtizede tart előadásokat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a magyar alkotmánytörténet, illetve jogtörténet témaköreiben a nappali tagozaton, 1992-től új megbízatásából következően pedig ugyanitt az egyetemes állam- és jogtörténet stúdiumában. A Kar által szervezett kiegészítő képzésben, illetve a levelező másoddiplomás képzésben, valamint a győri kihelyezett nappali tagozatos oktatásban is vállal feladatokat.

A fentieken túl – főállású alkalmazása éveiben – hirdetett az elsőéves hallgatók részére alternatív előadásokat, valamint speciális kollégiumokat. A nyolcvanas évtizedben több szemeszteren át a bölcsészettudományi kar levéltáros hallgatói számára tartott kormányzattörténeti órákat. Oktatói tevékenysége szükséges elemeként hallgatók ezreit vizsgáztatta kollokviumi és szigorlati szintű vizsgákon. Állam- és jogelmélet tárgyból jó évtizede Záróvizsga Bizottsági elnök. Szakmai működése fontos területét jelentette a tudományos utánpótlás biztosítása érdekében folytatott munkálkodása. Mint a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék diákkörért felelős oktatójának, majd mint e tanszék vezetőjének, alkalma nyílt számos – immáron jó ideje a tudományterületen tevékenykedő – kolléga tudományos és oktatói életpályájának egyengetésére.

1996-ban, a hazai médiaéletben vállalt szerepből következően, az ott szerzett ismeretek és tapasztalatok hasznosítására és közvetítése érdekében speciális kollégiumot hirdetett az összehasonlító és magyar médiajog témakörében. A kurzusokra rendszeresen 30-50 hallgató jelentkezett, s a legjobbak az ORTT munkájában gyakorlatilag is kivették részüket. Meghívott előadóként gyakorta tartott előadásokat az Államigazgatási Főiskolán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos tanácskozásain, illetve nyári rendezvényein. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1998-2001 között a médiajog című főkollégiumi tárgy megbízott előadójaként tevékenykedett.

Tanszékvezetői működése során nagy jelentőséget tulajdonított a tananyagok folyamatos korszerűsítésének, új oktatási formák és módszerek bevezetésének. A nyolcvanas évtizedben irodalmi munkássága részeként kiemelt figyelmet szentelt a Magyar Állam- és Jogtörténet című stúdium programja formálásának, a képzésben betöltött szerepe adekvátabb meghatározásának, az Állam- és Jogtudományi Kar tantervi struktúrájában elfoglalt helye meghatározásának. E folyamat részeként történt meg a tárgy helyének és funkciójának kijelölése az állam- és jogtudományi képzésben. E munka konzekvenciájaként következett be az alkotmány, illetve a jogtörténeti ismeretanyag szemeszterenkénti bontása, amely további specializáció előtt nyitott utat. A fenti folyamat egyúttal magával hozta az új tananyagok készítésének igényét, s lehetőségét, a részjegyzetek elkészülte után 1995-ben és 1996-ban jelent meg a tantárgy két tankönyve, amelyek tanszéki utóda szerkesztésében, számos korábbi tanítványával társszerzőségben perfektuálódnak.

Vezetői munkálkodása másik terrénumán, az Egyetemes Állam- és Jogtörténet Tanszékén, ottani megbízatása időben sokkalta rövidebb intervalluma miatt hasonló átfogó reformokra nem került sor, ám ehelyütt is koordinálta a tananyag-korszerűsítés munkáját, melynek eredményeként több jegyzet és tankönyv is napvilágot látott. Az Állam- és Jogtudományi Kar tanácsának a nyolcvanas esztendőktől hivatalból volt tagja, 1989-1991 között nemzetközi és tudományos ügyekért felelős dékán-helyettesi teendőket is ellátott. A református egyház zsinati elnöksége felkérésére 1998 és 2000 között tagja volt a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara elnökségének, majd Kari Tanácsának.

Tudományos működését még hallgatóként Kovács Kálmán professzor irányításával kezdte meg. Eredményeit számos cikkben foglalta össze, részt vett az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is, ahol több alkalommal is díjat nyert. Vizsgálódásait legelébb tudomány- és oktatástörténeti, valamint államtörténeti kérdésekre koncentrálta. Az egyetem elvégzése után figyelmét alkotmányjog-történeti, s ezen belül is elsősorban a politikai szabadságjogok hazai históriájának szentelte. Ekkor jelent meg az országgyűlés ellenőrző szerepéről írott kismonográfiája, illetve a gyülekezési jog hazai történetéről írott cikke. Ezt követően fordult, azóta is kiemelt kutatási területe, a sajtójog, illetve a véleménynyilvánítás szabadságának története felé. Idevágó kutatásai első eredményeit foglalta össze második kismonográfiájában, amelynek „A sajtópolitika egyes kérdései Magyarországon a dualizmus után” összefoglaló címet adta. További intenzív kutatások eredményeként kandidátusi disszertációját 1978-ban nyújtotta be, s a következő esztendőben sikeresen megvédte azt. A munka átdolgozott, továbbgondolt változatban, 1986-ban könyv formájában is megjelent, miközben folytatta a sajtójog történetének levéltári kutatását, az elsődleges források gyűjtését. Ennek eredményeként az elmúlt évtizedekben e tárgykörben több cikke is megjelent, s várható, hogy a közeljövőben újabb monográfiák közlését teljesíti.

A sajtószabadság hazai történetének kutatása mellett a nyolcvanas esztendők közepén visszatért a tudománytörténet területére is. Ennek eredményeképp több hosszabb-rövidebb tanulmánya is megjelent a jogtörténetírás hazai fejlődéstörténetéről, a tudományág feladatairól, s a jogászképzésben betöltött funkciójáról. A rendszerváltozás hónapjaiban, esztendeiben több alkotmányjog-történeti dolgozatot publikált. A kilencvenes évek első felében figyelme mindinkább az oktatási anyagok készítése felé fordult. Alkalma volt mindkét tanszék tankönyveinek szerzői kollektívájában helyet foglalni, s ennek köszönhetően fél tucatnál több könyv szerkesztője, társszerzője lehetett. Tudományszervezői működését az MTA Jogtörténeti Kutatócsoportjának előbb koordinátoraként, majd vezetőjeként fejtette ki, és támogatta számtalan tudományos kutatási eredmény megszületését, publikálását.

A tudományos közélet részeseként több társaságnak és bizottságnak is tagja volt-van, így a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Jogászegyletnek, a Magyar Közgazdasági Társaságnak, valamint az MTA Jogtörténeti Albizottságának, ahol is 2002 őszétől alelnökként teljesít megbízatást. Tudományos ismeretterjesztő tevékenységet huszonöt esztendeje folytat. Számos televízió- és rádióműsorban vett részt, több tucat újságcikket közölt a magyar jog- és köztörténet különböző kérdéseiről.

Nemzetközi kapcsolatai kibontakoztatásához 1989 előtt előbb tanszéki elődje, Kovács Kálmán professzor nyújtott segítséget, majd megfelelő angol nyelvtudásával és speciális szakmai ismeretei révén sikerült szélesítenie kontaktusait. Röviddel az egyetem elvégzése után a strassbourgi Összehasonlító Jogi Fakultáson folytatott tanulmányokat, ahol is sikeres vizsgát tett. Részt vett a különböző nemzetközi jogtörténész konferenciákon, így a Pozsony melletti Szmolenicében, majd Krakkóban rendezett szakmai találkozókon. Vendégelőadóként meghívást kapott Stockholmba, ahol az akkor világszerte ismert Erik Anners professzor szemináriumán működött közre. 1986-ban számos jeles hazai történész társaságában volt előadó a Dawson College, illetve az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara rendezte szimpóziumon, amelynek témája a nemzeti kisebbségek és a jog viszonyának vizsgálata volt.

A rendszerváltozás hónapjaiban kapott felkérést a Kanadai Igazságügyi Minisztérium közvetítésével arra, hogy szakértőként segítse Ontario Állam igazságügyi hatóságait az első kanadai „war criminal case” lebonyolításában. Majd százoldalnyi írásbeli előkészítő anyag mellett esküdtszéki meghallgatása csaknem egy hónapig tartott. Később egy másik, hasonló ügyben az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumát is segítette a kilencvenes évek elején. 1992-ben a Tempus program keretében két hónapot töltött el a lancasteri egyetem jogelméleti-jogtörténeti tanszékén, ahol közös szemináriumok tartása mellett anyaggyűjtést folytatott az angolszász és az európai médiajog története témakörben. 1993-ban a fenti tárgyban Trierben mélyítette el ismereteit. 2002-ben az International Commision for the History of Reprensentative magyarországi szekciója elnökének nevezték ki, illetve a fenti szervezet national convenaraként is működött.

Publikációk

KÖNYVEK, MONOGRÁFIÁK

  • (szerk.): A feudális jogtípus fejlődéstörténete (társszerzőkkel) Budapest, 313. o.
  • A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875 Budapest, 1986. 253. o.
  • Általános jogtörténet II. (társszerzőkkel) Budapest, 1993. 330. o.
  • Összehasonlító jogtörténet II. Az újabb kori jogfejlődés (társszerzőkkel) Budapest, 1993. 322. o.
  • Általános jogtörténet I. (társszerzőkkel, szerk.) Budapest, 1994. 502. o.
  • Magyar alkotmánytörténet (társszerzőkkel) Budapest, 1995. 406. o.
  • Magyar jogtörténet (társszerzőkkel) Budapest, 1996. 438. o.
  • Magyar jogtörténet (társszerzőként), Szerk.: Mezey Barna, Budapest, 2003. Osiris.
  • Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának története 1667-1997 (társszerzőkkel) Budapest, 1998. 234. o.
  • Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése (társszerzőkkel) Budapest, 1998. 186. o.
  • Egyetemes jogtörténet II. (társszerzőkkel) Budapest, 1999. 310. o.
  • Jogtörténeti Dolgozatok Győr, 2000. 216. o.
TANULMÁNYOK

  • A büntetőjog oktatása karunkon /1877-1848./ Budapesti joghallgatók dolgozatai I. Budapest, 1970.
  • A központi állami ellenőrzés szervezetének kialakulása Magyarországon 1867 után. Jogtörténeti értekezések 1. sz. Budapest, 1971.
  • Die Wirtschaftliche Kontrolltätigkeit des Reichtages und sein Kontrollorgan nach dem Ausgleich. (VerwaltunshistorischeStudien) Pécs, 1972. 361-383. o.
  • Az esti és levelező tagozatú oktatás fejlődése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Álltam- és Jogtudományi Karán. /társszerzővel/. Jogtörténeti Értekezések 1972. Budapest
  • Le developpement de l’enseignement par correspondance a la Faculté de droit de l’ Université Eötvös Loránd de Budapest (1951-1970). Universitás Comeniana, Acta Facultatis Juridicae, Pravnicka Vzdelanost na Slovensku (1848-1971). Bratislava, 1975. 129-143. o.
  • A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben. Tanulmányok Tolna megye történetéből. V. K. Szekszárd, 1974. 371-398. o.
  • Jogtörténeti konferencia 1975 őszén Prágában. Jogtudományi Közlöny 1976/7. sz.
  • Nyekatorie voproszi adminisztratyiv-novo upravlényijá v Vengrii v 1945 gody, udeljáá oszoboe vnyimányie oblasztnoj adminisztratyivnoj gyéjátelnosztyi. Prága, 1976. Vznik A vyvoj socialistickeho Práva T. Cast. 169-177. o.
  • Adalékok a gyülekezési jog magyarországi fejlődéséhez. Levéltári Szemle 1977. 1. sz. 185. 194. o.
  • A sajtópolitika egyes kérdései Magyarországon a kiegyezés után. Budapest, 1977. Jogtörténeti értekezések 9. sz. 119. o.
  • Sajtójog a dualista Magyarország első esztendeiben. Acta Fac. Pol-Jur. Univ Sci. Tom. XIX. Budapest, 1978. 299-314. o.
  • A dualista álltam sajtórendészete (1867-1875). Levéltári Szemle 1978. 3. sz. 557-590. o.
  • Die Rechtsmittel des Kampfes gegen die ausländische Presse in Ungarn nach dem Ausgleich. Annales Fac. Iur.-Pol. Univ. Scientiarum etc. Tom. XX. Budapest, 1978. 159-173. o.
  • A deákpárti kormányzat tájékoztatási politikája. Acta Fac. Pol-Jur. Univ. Sci. Tom. XXII. Budapest, 1978. 399-409. o.
  • A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest, 1978. 16. o.
  • Processz, szvjázannüj sz. presszoj i municipalitétü poszle kompromissza v Vengrii. In: Entwicklung der städtschen und regionalen Verwultung in den letzten 100 Jahren in Mittel- und Orsteuropa. III. K. Budapest, 1979. 275-290. o.
  • A külföldi sajtó elleni küzdelem jogi eszközei a kiegyezés utáni Magyarországon. Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Pécs, 1980. 335-347. o.
  • Büntetőjogi eszközök alkalmazása Magyarországon az ellenzéki sajtó elleni küzdelemben. (1867-1875). Acta. Fac. Pol-Jur. Univ. Sci. Tom. XXIII. Budapest, 1980. 79-103. o.
  • Dir Rolle der allgemeinen Rechtgeschichte bei der Entwicklung des ungarishen rechtlichen Historismus. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Iuruduca. Tom. XXIV. 1982. 207-220. o.
  • A gyülekezési jog polgári-jogi fejlődése Magyarországon. In: Jogtörténeti értekezések. Szerk.: Kovács Kálmán Budapest, 1983. 165-178. o.
  • A nemzetiségek egyenjogúsága (Fűrész Klárával társszerzőségben). In.: Emberi jogok hazánkban Szerk.: Katonáné Soltész Márta Budapest, 1988. 101-120. o.
  • Adalékok az Állami Számvevőszék múlt századi történetéhez. In: A számvevőszék Szerk.: Dr. Timoránszky Péter Budapest, 1990. 170-184. o.
  • Equal rights of nationalities – legal protection of minorities. (coauthored with Klára Fűrész) In: Human Rights In today’s Hungary Budapest, 1990. 230-258. o.
  • Az Állami Számvevőszék dualizmuskori történetéhez. In: Jogtörténeti előadások II. Szerk.: Mezey Barna Budapest, 1990. 170-184. o.
  • Freedom of the Press and the papers of the nationalities in Hungary. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Iuridica Tom. XXX. 1990. 143-150. o.
  • A jogtörténet jelene és jövője. In: Jogtörténeti Szemle 3. sz. Szerk.: Révész T. Mihály, 1990. 97-102. o.
  • Parlamentarizmus magyar honban a dualizmus korában. Kritika, 1990. június 26-27. o.
  • A sajtójogi felelősség kérdése a magyar jogban. In: Jogtörténeti Szemle 4. sz. 1992/1. 48-53. o.
  • Freedom of the Press: Its idea and Realization in Pre – 1914 Hungary. In: Hungarian Studies Review Vol XX. No. 1-2. (Spring-Fall, 1993)
  • Zu theoreticshen Wurzeln des Strafrechts am Ende des achtzehnten Jahrhunderts in Ungarn. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatea, Sectio Iuridica Tom. XXXIV. 1993.
  • Tájékoztatáspolitika a kiegyezés utáni Magyarországon. In: Degré Alajos Emlékkönyv Szerk.: Máthé Gábor és Zlinszky János. Budapest, 1995. 261-278. o.
  • A magyar jogi historizmus világképének alakítása. In: Összehasonlító Jogtörténeti Tanulmányok. A feudális jogtípus fejlődéstörténete (Összehasonlító jogtörténete) Budapest, 1984. 5-35. o.
  • Adalékok az anyakönyvvezetés államosításához Magyarországon. In: Magyar Herold. Nr. 1. Szerk.: Kállay István Budapest, 1984. 447-458. o.
  • Pressevergehen im ungarischen Recht der dualistischen Zeit. In: A közigazgatási büntetőbíráskodás fejlődése az utolsó 100 évben. Budapest, 1986. 227-248. o.
  • A liberális sajtójogalkotás hazai történetének vázlata. In: Jogtörténeti értekezések Szerk.: Kovács Kálmán Budapest, 1986. 15. sz. 23-37. o.
  • Freedom of the press and nationality papers in the second half of the nineteenth century in Hungary. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Iuridica. Tom. XXVII. Budapest, 1986. 186-201. o.
  • Az eckharti örökség és a jogtörténetírás mai feladatai. Jogtudományi Közlöny. XLI új évf. 7. sz. Budapest, 1986. 342-345. o.
  • Freedom of the Press and the Papers of the Nationalities (1867-1873). In: Minorities and the Law from 1867 to the present. Editor-in-chief: Peter I. Hidas Montreal, 1987. 23-31. o.
  • The past of the hungarian legal history and its task in the future. In: Rechtsgeschtliche Abhandlungen. Band 16. Red: Kálmán Kovács Budapest, 1987. 258-333. o.
  • O novom vengerszkom zakone o pecsati. In: Acta Iuridica, Academiae Scientiarum Hungaricae Red: Gyula Eörsi Budapest, 1987. 405-408. o.
  • A magyar választójog fejlődésének történetéhez. In: Jogtörténeti előadások I. Szerk.: Mezey Barna Budapest, 1988. 124-136. o.
  • In memoriam – Csizmadia Andor Állam és Igazgatás XXXV. évf. 9. sz. 1985. szeptember 849-850. o.
  • Horváth Pál: A szocialista jog fejlődése In: Magyar Jog XXXII. évf. 1985. február 181-183. o.
  • Kállay István: Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században. In: Állam- és Jogtudomány XXIX/4. Budapest, 1986. 657-660. o.
  • Some problems concerning hungarian parliamental history In: Jogtörténeti Szemle 2. (szerk.) 1987. 139-141. o.
  • Doktori értekezés a harmincas évek magyar hadseregének politikai szerepéről In: Jogtudományi Közlöny XLII. új évfolyam Budapest, 1987. január 53-54. o.
  • Horváth Pál: Tanszabadság Magyarországon In: Magyar Tudomány 1990. 2. sz. 235-236. o.
  • Mertanova, Stafania: Ius Tavernicale. The Slovakian Academy of Sciences, In: Acta Juruduca Academiae Scientiarum Hungaricae. 32/3-4/pp. 339-354 (1990) Bratislava, 1985.
  • A médiatörvény végrehajtása és hatása a társadalomra In: Nemzetstratégia a harmadik évezred küszöbén. Magyarok IV. Világkongresszusa Szerk.: Kurucz Gyula Budapest, 1996. 343-347. o.
  • A médiatörvény gyakorlati tapasztalatai. In: Tizenegyedik jogász vándorgyűlés Budapest, 1997. 93-100. o.
  • Jövőkép-országkép. In: Magyarország 2000. A magyarság szellemi erőinek összefogása az ország euroatlanti integrációjának sikeréért Szerk.: Komlós Attila Budapest, 1998. 512-514. o.
  • Pressevergehen im ungarischen Recht der dualistischen Zeit. In: Die Elemente der ungarischen Verfassungsentwicklung. Studien zum Millenium. Herausgeber: Gábor Máthé-Barna Mezey. Budapest, 2000. 63-70. o.
  • Sajtószabadság és „médiaegyensúly” Magyarországon 1867 után. In: „Jöjj el szabadság” Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. Szerk.: Szabó Máté, Budapest, 2003. 165 – 196.
  • Das Parlament und die Finanzielle Kontrolle nach dem Ausgleich in Ungarn. In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten, Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments. Herausgeber: Gábor Máthé–Barna Mezey. Budapest, 2003. 62 – 71.
  • Deák Ferenc sajtópolitikája a reformkorban. Jogtörténeti Szemle, 2003 1. sz. 19 – 23.
  • Küzdelem a sajtó szabadságáért. In: Rubicon 2003/9-10. 24 – 28.
  • Zu theoretischen Wurzeln des Strafrechts am Ende des achtzehnten Jahrhunderts in Ungarn. In: Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes, Herausgeben von Barna Mezey. Budapest, 2003. 201- 204.
  • A Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának Állam- és Jogtudományi Intézete / társszerzőkkel / In: A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Szerk.: Takács Péter, Budapest, 2003. 249 – 275.
  • Deák Ferenc időszerű üzenetei. Tekintet 2003/6. 3 – 10.
  • Deák Ferenc és a szabad sajtó. In: Deák ferenc emlékezete, Szerk.: Szabó András, Budapest, 2003. 77 – 95.
  • Minorities and the free press in Hungary after 1867, in Cohn, H. J. (ed.): Parliaments, Estates and Representation. Volume 23. Aldershot-Burlington, 2003. 123-130.
  • Szabadság és konvergencia. Leviatán, Tomus IV. (2003), 9-15.
  • Sajtó– és Médiaigazgatás, in Ficzere Lajos – Forgács Imre (szerk.): Magyar Közigazgatási Jog Különös Rész Európai kitekintéssel. Budapest, 2004. 383-398. Osiris Kiadó
  • Az eckharti örökség és a jogtörténetírás feladatai, in Mezey Barna (szerk.): Jogtörténeti Értekezések. Eckhart Ferenc emlékkönyv. Budapest, 2004. 427-438. Gondolat Kiadó
  • Az általános jogtörténet szerepe a magyar tudományosság fejlődésében, in Horváth Pál (szerk.): Doktori Iskola, prelegálások III. Budapest, 2004. 41-48.
  • Deák und die freie Pressse, in Máthé, Gábor – Mezey, Barna (Hrsg.): Nationalstaat – Monarchie – Mitteleuropa – zur Erinnerung an den „Advokaten der Nation”, Ferenc Deák. Budapest, 2004. 67-85. Gondolat Kiadó
  • Egy doktori védés margójára. Jogtörténeti Szemle, 4. (2004), 83-85.
  • A duális médiarendszer jogi megalapozása Magyarországon. Jogtörténeti Szemle, 2. (2005), 27-40.
  • A gyülekezési jog magyarországi fejlődéséhez, in: Mezey Barna (szerk.): Ünnepi Tanulmányok Kovács Kálmán egyetemi tanár emlékére. Budapest, 2005. 105-119. Gondolat Kiadó
  • Doktori értekezés a dualista vármegyék életéről. Jogtörténeti Szemle, 1. (2005), 83-84.
  • A digitális szabadság, in: Imre Miklós – Lamm Vanda – Máthé Gábor (szerk.): Közjogi tanulmányok Lőrincz Lajos 70. születésnapja tiszteletére. Budapest, 2006. 340-344. Aula
  • Egy nagy államférfi öregkora. Jogtörténeti Szemle, 1. (2006), 88-90.
  • Freiheitsrechte in Ungarn, in: Máthé, Gábor – Mezey, Barna (Hrsg.): Ungarische Rechtgeschichte, Einige Abschnitte aus einem Lehrbuch der ungarischen Staats- und Rechtgeschichte. Budapest, 2006. ELTE 58-75. o.
  • A külföldi lapok magyarországi rendészete a dualizmus első éveiben, in: Mezey Barna – Révész T. Mihály (szerk.): Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest, 2006. 684 p. [társszerkesztő: Mezey Barna]. Gondolat Kiadó
  • Az elektronikus média szabályozása: tapasztalatok és lehetőségek. Szerk. Budapest, 2007. 4 p.
  • Előszó, in: Révész T. Mihály (szerk.): Az elektronikus média szabályozása: tapasztalatok és lehetőségek. Budapest, 2007. 4.
  • Médiajelen – médiajövő, in: Széphalmi előadások, 2006. Budapest, 2007.
  • Az osztrák – magyar kiegyezés Gödöllőről nézvést. Jogtörténeti Szemle, 3. (2007), 1.
  • Magyar jogtörténet. Szerk.: Mezey Barna, 4. átdolg. kiad. Osiris Kiadó, Budapest, 2007. 15-45. [társszerzők: Bódiné Beliznai Kinga, Homoki Nagy Mária, Horváth Attila, Kabódi Csaba, Király Tibor, Lőrincz József, Máthé Gábor, Mezey Barna, Stipta István, Zlinszky János]
SZERKESZTÉSEK

  • A feudális jogtípus fejlődéstörténete (összehasonlító jogtörténete) Budapest, 1983. 313. o.
  • Összehasonlító jogtörténet. Bolgár Elek Emlékkönyv Budapest, 1983. 296. o.
  • A közigazgatási büntetőbíráskodás fejlődése az utolsó 100 évben Budapest, 1986. 483. o.
  • Büntető eljárásjog-tudományi szemelvénygyűjtemény I. (1819-1867) Budapest, 1990. 312. o.
  • A világ főbb jogrendszerei (Jogcsoportok) Budapest, 1991. 369. o.
  • Általános jogtörténet I. Budapest, 1994. 503. o.
  • Jogtörténeti Szemle (1986-) 1-5. sz.